Sok a bukott tanár: csupán 37 százalékuk juthat végleges álláshoz

A pedagógusoknak alig több mint egyharmada juthat végleges tanári álláshoz a következő tanévben, ugyanis csupán ennyinek sikerült átmenő jegyet szereznie a napokban megrendezett versenyvizsgán. A fellebbezések előtti összesítés szerint országos szinten 37,15 százalékos volt az átmenési arány, a vizsgázóknak ilyen arányban sikerült 7-es és 10-es közötti osztályzatot szerezniük. Az oktatási minisztérium adatai szerint a versenyvizsgára 49 205-en jelentkeztek, és közülük 34 840-en kaptak jegyet, sok pedagógus ugyanis már a tétel felírásakor távozott a vizsgateremből.

Az osztályzatot szerzett vizsgázók közül körülbelül 13 ezren kaptak 7-es és 10-es közötti jegyet. A vizsgán részt vevő 21 ezer jelentkező hetesnél kisebb osztályzatot ért el, közülük 63 egyest kapott, míg 8312 (23,86 százalék) jegye 1,01 és 4,99 közötti volt. Azok a vizsgázók, akik 5-ös és 6,99 közötti osztályzatot kaptak, helyettes tanári állásra pályázhatnak. A tárca 5200 kinevezésre hirdetett vizsgát, és több mint 49 ezer helyettesi nem végleges állásra lehet pályázni. A hetes jegyet elérők nyilvános kihelyezésére szerdán és csütörtökön kerül sor, a helyettesi, illetve az üresen maradt kinevezéses állások listáját július 23-án hozzák nyilvánosságra a minisztérium honlapján.

Nem készültek?

A korábbi évekhez képest jóval gyengébb eredmények születtek idén Szatmár megyében is: az oktatók 35 százaléka az ötös osztályzatot sem érte el. A megyei tanfelügyelőség a következő tanévre 36 kinevezett és 642 helyettesítői állást hirdetett meg, amelyekre végül 516 oktató vizsgázott. 102-nek sikerült megírnia a hetes fölötti osztályzatot, a legtöbben az óvónők és tanítók közül buktak meg. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes szerint a gyenge eredményekért részben a felsőoktatási intézmények okolhatók, mivel nem teremtenek versenyhelyzetet a leendő pedagógusok számára, így azok nincsenek tisztában valódi tudásukkal. Ami a magyar nyelven oktató tanárokat illeti, szép eredmények születtek, sok dolgozat ért el kilences átlagot, és egyik vizsgázó sem bukott meg, hangsúlyozta lapunknak Kónya.
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő kevésbé elégedett kollégáival, ugyanis a székelyföldi megyében a vizsgázók több mint egynegyede, 26,7 százaléka megbukott. Mint mondta, 593-an iratkoztak fel a vizsgára, de csak 422-en jelentek meg, és mindössze 115-en kaptak hetes feletti minősítést.

A többség, vagyis 193 vizsgázó ötös és hetes közötti osztályzatot ért el. Keresztély Irma szerint a bukások nagy számát az magyarázza, hogy sokan próba szerencse alapon jelentek meg a megmérettetésen. „Azok, akik évek óta próbálnak végleges állást szerezni, felkészülnek, és jó eredményeket érnek el, sokan viszont csak megjelennek, hátha szerencséjük lesz, és legalább hozzájutnak egy jó helyettesítő álláshoz” – mondta a főtanfelügyelő. A megyében idén 103 kinevezett állást hirdettek meg, amelyekre a 115 sikeresen vizsgázó pedagógus pályázhat. Keresztély Irma szerint a túljelentkezés még nem szavatolja, hogy minden állást elfoglalnak, hiszen például egy Baróton élő tanár nem igényli a bodzafordulói katedrát, inkább helyettesítő marad. A megyében egyébként idén felére csökkent a versenyvizsgára meghirdetett végleges tanügyi állások száma. A legnagyobb érdeklődés a tanítói és az óvónői állások, illetve az angol-, testnevelés-, földrajz-, pszichopedagógiai és gazdaságtani katedrák iránt volt. A következő tanévtől a megyében 221 tanügyi állást számolnak fel.

Hiányolt gyakorlati felmérés

A tanárok gyenge teljesítményének okáról a szakemberek eltérően nyilatkoznak. Fóris-Ferenczi Rita, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Tanárképző Intézetének aligazgatója szerint ehhez előbb meg kellene vizsgálni, hogy nemzedéki problémáról van-e szó, illetve, hogy melyek azok a tételek, amelyekhez kevésbé tudnak hozzászólni a tanárjelöltek. Úgy vélte, az oktatási minisztérium elvárasai korrektek. A kinevezett tanári állásokért folyó megmérettetés két részből áll, az elsőben a szakképzettséget mérik, míg a másodikban a jelentkezőknek didaktikai-módszertani feladatot kell megoldaniuk, magyarázta a szakértő, aki szerint jó ötlet lenne, ha gyakorlati vizsgán is ellenőriznék a tanárok képességeit. „Egy pedagógus rátermettsége nem feltétlenül azon múlik, hogy meg tud-e írni egy dolgozatot. Az, hogy valaki jó szakember, még nem garantálja azt, hogy jó pedagógus is” – nyilatkozta a Krónikának Fóris-Ferenczi Rita. Ugyanakkor hozzátette, a kiváló szakmai felkészültség mindenképpen alapfeltételnek számít.

Kifogásolt vizsgarendszer

Király András oktatásügyi államtitkár szerint a tanári állásra pályázók valószínűleg könnyebb tételekre számítottak, ezért nem érték el az átmenő jegyet. A szaktárca azonban a minőségi oktatás érdekében nehéz tételeket állított össze, „a mércét magasra állítottuk” – közölte lapunkkal a szakember, aki szerint a felsőoktatásban is „vannak fonákságok”, az egyetemi oktatás minősége is okolható a gyenge teljesítményekért. A történelemtanár azonban úgy véli, idő kell ahhoz, hogy valaki jó pedagógus legyen. Mint mondta, az új tanügyi törvénytervezet módosítaná a jelenlegi alkalmazási rendszert, eszerint az adott iskola eldöntheti, szüksége van-e bizonyos tanárra, s ha igen, két évig felügyelő pedagógus követi az újonc tevékenységét, aki nemcsak az ellenőr, hanem a mentor feladatát is ellátja. Ami a vizsgarendszert illeti, Király András leszögezte: ezek a szabályok, ezek szerint kell játszani, azonban hozzátette, hogy minden rendszer javítható.

A pedagógusok egy része szerint erre nagy szükség lenne, sokan ugyanis nem értenek egyet az oktatásügyi tárca által alkalmazott vizsgáztatási módszerrel. Egy neve elhallgatását kérő kolozsvári tanár lapunknak nyilatkozva többek között azt kifogásolta, hogy a megmérettetés során nem azt az iskolai – például középiskolai vagy gimnáziumi – tananyagot követelik a vizsgázóktól, amelynek leadására vállalkozik a pedagógus. „Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy a tanár az általa választott iskolai szint anyagából adjon számot a képességeiről, vagyis ne egyetemi szintű tételekkel szembesüljön, amikor ő csak középiskolában szeretne tanítani” – állapította meg a pedagógus, aggályosnak tartva azt is, hogy a vizsgáztatók nem pontosítják egyértelműen a módszertani rész kérelmét, emiatt a vizsgázó tanár nem tudja, mely fejezet visszaadását követelik tőle.