Sok pénzt hozhatna a barlangi turizmus

A szomorú megállapításokat és adatokat Viorel Lascu, a Barlangimentők Országos Testületének (CORSA) elnöke a hétvégén Marosvásárhelyen zajlott éves konferencia keretében közölte a sajtóval.

Kiaknázatlan adottságok

Mint kifejtette, nagy kár, hogy a román állam tétlenül ül az ország természeti adottságain, míg mások a jóval kevesebbet is megbecsülik, és hasznossá teszik. A nagyváradi szpeológus szerint ez annál is bosszantóbb, mivel egy barlang látogathatóvá tétele nem igényel hatalmas beruházást – egy kisebb barlangot akár 3-4 ezer eurós befektetéssel is látogathatóvá lehetne tenni. Barlangok és sóbányák turisztikai fejlesztésére az ország csaknem 32 millió eurót költhet 2014-ig, de az uniós alapokból egyelőre az idegenforgalmi tárca mindössze a tordai bánya korszerűsítésére fordított pénzt. „A barlangok mindig is vonzották a kíváncsiskodókat. A tavaly a nyolc kiépített barlang csaknem félmillió látogatót hozott, ez pénzre átszámítva mintegy 500 ezer eurónak felel meg, ami nem kis öszszeg. Viszont a jóval kisebb Szlovéniában csaknem 3 millió vendég volt kíváncsi az ország látogatható barlangjaira. Komolyabb turistacsalogató stratégiával még több érdeklődőt tudnánk vonzani” – vélekedett Lascu. A több mint 13 ezer barlang közül a Kazán-szorosban lévő Ponicova-barlangot hozta fel példaként, amelyet, ha látogatóvá tennének, akár évi egymillió turistát is vonzhatna.

Kontárok garázdálkodnak

A hatóságok közömbössége nem csak az idegenforgalom fékezését, és ezáltal a lehetséges bevételek elúszását eredményezi. A szakemberek és a szpeoturizmusban jártas személyek mellett a kalandra vágyó kíváncsiskodók is bemerészkednek bizonyos barlangokba. Sokan közülük azonban nem érik be a látvánnyal, ennél többre vágynak: emlékül egy-egy darabot is hazavisznek a kőzetből. „A nagyközönség által még nem ismert barlangok pontos hollétét nem is szoktuk nyilvánosságra hozni. Ellenkező esetben már másnap tönkretennék, nekünk meg nincs lehetőségünk el is kapni, és meg is büntetni a kártevőket” – ecsetelte a helyzetet lapunk kérdésére Viorel Lascu. Mint hangsúlyozta, a természethez barbár vagy legalább is hozzá nem értő módon viszonyulók egyéb gondot is okoznak.

A barlangimentőket legtöbb esetben nem szpeológus kutatókhoz, hanem megfelelő felszerelés, felkészültség és ismeretek nélkül bemerészkedőkhöz riadóztatják. „Sokan nincsenek tudatában annak, hogy mekkora veszélynek teszik ki magukat. Amikor meg a barlang mélyében úgy érzik, minden rendben van, az alacsony hőmérséklet és a megfelelő felszerelés hiányában a kihűlés veszélye fenyegeti” – hívta fel a leggyakoribb esetekre a figyelmet Lascu.