2012. január 09., 08:432012. január 09., 08:43
A szomorú megállapításokat és adatokat Viorel Lascu, a Barlangimentők Országos Testületének (CORSA) elnöke a hétvégén Marosvásárhelyen zajlott éves konferencia keretében közölte a sajtóval.
Mint kifejtette, nagy kár, hogy a román állam tétlenül ül az ország természeti adottságain, míg mások a jóval kevesebbet is megbecsülik, és hasznossá teszik. A nagyváradi szpeológus szerint ez annál is bosszantóbb, mivel egy barlang látogathatóvá tétele nem igényel hatalmas beruházást – egy kisebb barlangot akár 3-4 ezer eurós befektetéssel is látogathatóvá lehetne tenni. Barlangok és sóbányák turisztikai fejlesztésére az ország csaknem 32 millió eurót költhet 2014-ig, de az uniós alapokból egyelőre az idegenforgalmi tárca mindössze a tordai bánya korszerűsítésére fordított pénzt. „A barlangok mindig is vonzották a kíváncsiskodókat. A tavaly a nyolc kiépített barlang csaknem félmillió látogatót hozott, ez pénzre átszámítva mintegy 500 ezer eurónak felel meg, ami nem kis öszszeg. Viszont a jóval kisebb Szlovéniában csaknem 3 millió vendég volt kíváncsi az ország látogatható barlangjaira. Komolyabb turistacsalogató stratégiával még több érdeklődőt tudnánk vonzani” – vélekedett Lascu. A több mint 13 ezer barlang közül a Kazán-szorosban lévő Ponicova-barlangot hozta fel példaként, amelyet, ha látogatóvá tennének, akár évi egymillió turistát is vonzhatna.
A hatóságok közömbössége nem csak az idegenforgalom fékezését, és ezáltal a lehetséges bevételek elúszását eredményezi. A szakemberek és a szpeoturizmusban jártas személyek mellett a kalandra vágyó kíváncsiskodók is bemerészkednek bizonyos barlangokba. Sokan közülük azonban nem érik be a látvánnyal, ennél többre vágynak: emlékül egy-egy darabot is hazavisznek a kőzetből. „A nagyközönség által még nem ismert barlangok pontos hollétét nem is szoktuk nyilvánosságra hozni. Ellenkező esetben már másnap tönkretennék, nekünk meg nincs lehetőségünk el is kapni, és meg is büntetni a kártevőket” – ecsetelte a helyzetet lapunk kérdésére Viorel Lascu. Mint hangsúlyozta, a természethez barbár vagy legalább is hozzá nem értő módon viszonyulók egyéb gondot is okoznak.
A barlangimentőket legtöbb esetben nem szpeológus kutatókhoz, hanem megfelelő felszerelés, felkészültség és ismeretek nélkül bemerészkedőkhöz riadóztatják. „Sokan nincsenek tudatában annak, hogy mekkora veszélynek teszik ki magukat. Amikor meg a barlang mélyében úgy érzik, minden rendben van, az alacsony hőmérséklet és a megfelelő felszerelés hiányában a kihűlés veszélye fenyegeti” – hívta fel a leggyakoribb esetekre a figyelmet Lascu.
| A nagyközönség számára is látogathatóvá tennék a Maros völgyében felfedezett két fatörzsbarlangot – jelentette be pénteken Lokodi Edit, a Maros megyei önkormányzat elnöke. Mint mondta, a procedúra hosszas, bonyolult, és több évig elhúzódhat. A jelenleg állami tulajdont képező barlangok ügykezelésére előbb pályázni kellene, majd európai uniós források lehívásával jöhet szóba a rendbetételük. Az önkormányzat és a barlangi-mentők addig is igyekeznek titokban tartani az Európában egyedülálló, vulkanikus eredetű barlangok pontos hollétét. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
Látogatottsági adatok