
A romániai tinédzserek (a 15-18 éves korosztály) 19 százaléka nem jár iskolába. Mint az UNICEF felméréséből kiderül, ez az arány nemcsak Romániában igen magas, hanem európai uniós szinten is.
A vizsgálat során azoknak a tinédzsereknek a sorsát követték nyomon, akik korábban jártak iskolába, ám megszakították tanulmányaikat, illetve azokét is, akik soha nem ültek oktatási intézmény padjaiban. A 2010/2011-es tanévben 183 ezer, az azt követőben pedig 174 ezer gyerek nem járt iskolába, mindkét esetben a diákok 19 százalékáról van szó.
Az érintettek főként vidéki tinédzserek, körükben az iskolaelhagyás 30 százalékkal magasabb, mint városon. Ezen belül a vidéki fiúk esetében áll fenn a leginkább a veszély, hogy abbahagyják a tanulást. Az oktatásban részt nem vevők 20 százaléka roma nemzetiségű, ami a felmérés készítői szerint azt bizonyítja, hogy oktatási szempontból hátrányos helyzetben vannak.
Az oktatásban részt nem vevő tinédzserek több mint fele nyilatkozott ugyanakkor úgy, hogy az utóbbi hét folyamán vállalt munkát, kétharmaduk fiú. Mint kiderült, az esetek 99 százalékában hivatalos munkaszerződés nélkül foglalkoztatták őket.
Sandie Blanchet, az UNICEF romániai képviselője az adatok ismertetése alkalmából arról is beszámolt, hogy Bulgáriában a 15–18 éves korosztály 12,5 százaléka, Magyarországon pedig a 11,5 százaléka nem jár iskolába. A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai uniós tagállamok közül Románia irányoz elő a legkevesebb pénzt az oktatásra.
A szakértők szerint a helyzet rendezésének prioritást kell jelenteni az oktatási minisztérium számára. Különböző politikák kidolgozását, illetve közvetlen beavatkozást javasolnak.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
szóljon hozzá!