A nők évente négy, a férfiak öt alkalommal adhatnak vért
Fotó: Maros Megyei Vérközpont
Csehországi modellt vett át tavaly a bukaresti egészségügyi minisztérium a romániai vérközpontok tevékenységének megújítása érdekében. Az év elejétől bevezetett új rendszernek köszönhetően két hónap alatt valamennyi megyében megszűnt a vérhiány, sőt több régióban korlátozni kellett a véradók számát. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter mellett László Attila RMDSZ-es szenátor is segédkezett az új rendszer kialakításában.
2024. március 01., 19:182024. március 01., 19:18
Országszerte jelentősen megnőtt a váradók száma azt követően, hogy 2024. január elsejétől a román kormány nagyságrenddel megemelte a véradásért járó anyagi juttatást: a donornak egy alkalomra hét darab, egyenként 40 lejes élelmiszerjegyet fizetnek ki 280 lej értékben. Emellett a véradó ingyen hozzájuthat vérképletének laboratóriumi eredményeihez, 50 százalékos kedvezményt élvez a helyi tömegközlekedésben, és munkaadója részéről kötelezően egy szabadnap is jár.
Az új kedvezmények annyira „felpörgették” a korábbi években donorok nélkül maradt vérközpontok munkáját, hogy több megyében korlátozni kellett a véradók napi számát.
Nullás vércsoporttal rendelkező, és véradásra először jelentkező donorokat egyelőre nem fogadnak.
A Maros Megyei Vérközpont honlapjának tájékoztatása szerint minden 18 és 65 év közötti egészséges ember adhat vért, aki érvényes személyazonossági iratokkal rendelkezik. A feltételek között szerepel az 55 kg feletti testsúly, a véradás előtti utolsó 6 hónapban nem lehet műtéti beavatkozása, nem szenved B vagy C típusú hepatitisz, szifilisz, epilepszia, cukorbetegség, gyomorfekély, szívbetegség, asztma vagy allergia típusú betegségekben.
Romániában a férfiak évente 5 alkalommal, a nők 4 alkalommal adhatnak vért. Két véradás között minimum két hónapnak kell eltelnie. Szakemberek szerint a véradás nem jelent semmilyen veszélyt a véradó egészségére: a folyamat során használt anyagok sterilek és egyszer használatosak, valamint a vérvételt magas szinten kiképzett személyzet végzi. Véradás után a vér mennyisége 24-48 óra után visszatermelődik, és a vörösvérsejtek 2-3 hét után újraképződnek.
Úgy látszik, pénzzel szinte minden megoldható: a korábbi 68 lej helyett 280 lejes értékjegyet kaptak az önkéntes véradók január elsejétől, ennek köszönhetően megrohamozták a vérközpontokat.
A folyamatos vérhiánnyal küzdő romániai egészségügyben tavaly született meg a gyökeres váltás, miután Alexandru Rafila egészségügyi miniszter népes küldöttség élén Csehországba látogatott. A kiszállás hozadékáról László Attila Kolozs megyei RMDSZ-szenátor beszélt a Krónikának. A bukaresti szenátus egészségügyi szakbizottságának titkára – civilben gyerekorvos – az előzményekről elmondta, hogy közösen keresték a nehéz helyzetből kivezető utat, így jutottak el a cseh példához, amelynek nyomán a közép-európai ország európai éllovassá vált a véradás és a vérellátás szempontjából.
Várakozás a vérközpontban. A tavaly még üres várótermeket felváltotta a véradók nagy száma
Fotó: Maros Megyei Vérközpont
A cseh út során több vérközpontot felkerestek, és tárgyalásokat folytattak a szakterület vezetőivel. A fenntartható és működőképes rendszer érdekében itthon több csehországi módszert is átvettek a romániai vérközpontok napi tevékenységének megszervezése nyomán. Egyrészt jelentősen megemelték a véradásért járó honoráriumot, ezzel párhuzamosan elindult a vérközpontok felszerelése új gépekkel és berendezésekkel, amelyek nem csak vér-, hanem plazmavételre is alkalmasak.
így könnyebb mozgósítani a váradókat a fogyóban levő, vagy a készletekből hiányzó vércsoportok esetében.
A donor ingyenesenhozzájuthat a vérképlet laboratóriumi eredményeihez
Fotó: Maros Megyei Vérközpont
Ezzel egy időben elkezdődött a megyei vérközpontok akkreditációja is. A folyamat lezárultával a Romániában begyűjtött vérplazmát feldolgozóknak lehet majd értékesíteni. „A plazmából számos gyógyszerkészítményt állítanak elő: a VIII-as faktort a hemofíliásoknak, továbbá antitesteket és számos más gyógyszert, amit Románia drágán vásárol meg a gyógyszergyáraktól. Az évente begyűjtött plazma értékesítése révén mintegy tízmillió eurót tud megtakarítani a romániai egészségügy” – húzta alá az RMDSZ-es politikus. A vérplazma értékesítésének feltétele a szigorú vérközponti ellenőrzés és a régiós referencialaborok működtetése, amivel kizár mindenféle egészségügyi rizikótényező a plazma felhasználásával kapcsolatban.
A napi vérfelhasználás esetében eddig sem voltak gondok az ellenőrzéssel, viszont a vérplazma ,,másodlagos terméknek” számított Romániában, emiatt az ellenőrzése felületesebb volt. Mivel a felesleget nem lehetett értékesíteni, a vérközpontoknak időről időre meg kellett semmisíteniük lejárt szavatosságú készleteiket. Az akkreditációval ezen a visszás helyzeten szeretne változtatni a szakminisztérium.
A cseh modell átvételével kapcsolatban László Attila portálunknak azt is elmondta, hogy az egészségügyi minisztérium vizsgálja annak lehetőségét, hogy a véradó a véradás után járó 280 lejes ebédjegycsomagot vagy egy bizonyos időtartamra szóló adócsökkentést válasszon. Csehországban sokan az adócsökkentés mellett döntenek, mert az jóval nagyobb juttatást jelent a donor számára.
Negatív példaként egy szamosújvári esetet említ, ahol egy balesetet szenvedett pedagógus megsegítésére több tíz személy jelentkezett véradásra, de mivel a vérközpontban dolgozók munkaideje úgymond lejárt, csupán a donorok egyharmadától vettek vért, a többieket hazaküldték. Az ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülése végett a szakpolitikus jobb és hatékonyabb munkaszervezést vár el a vérközpontoktól.
Súlyossá vált a vérhiány a Szatmár megyei vérközpontban, az AB4-es vércsoportból vészesen megcsappant a tartalék – közölte az intézmény a Facebookon.
Szabadnap, mintegy hetven lejes ajándékkártya és utazási kedvezmény jár a romániai véradóknak. A pénzügyminiszter szerint is sokkal hatékonyabb támogatás kell a donorok számára, akik nélkül nehéz helyzetbe kerülhet a romániai egészségügy.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ősi magyar szablya egyszerre fegyver, tárgyi örökség és identitáshordozó elem. A tízéves évfordulóját ünneplő Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskoláról Ungurán Lehel vezetővel beszélgettünk.
Az úttest szélén közlekedő három gyalogost gázolt el egy tökrészeg sofőr Brassóban csütörtök este. Az áldozatokat súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Új szakaszba lépett az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve, amit román–magyar határ menti együttműködés révén valósítanának meg.
Nemzetközi kábítószercsempészettel és pszichoaktív anyagok erdélyi terjesztésével foglalkozó, kilenctagú bűnbandát vett őrizetbe a rendőrség több erdélyi megyében, bíróság elé került az előzetes letartóztatásuk indítványa.
Miközben sorra érkeznek a hírek gyárak bezárásáról vagy leépítésekről, akadnak olyan helyek is, ahol építkeznek: Medgyesen épít üzemet a német Welp Group – írja a Profit.ro gazdasági portál a vállalat bejelentése alapján.
Emberrablás áldozata lett Kolozsvár egyik negyedében egy fiatal nő – értesült a Krónika. Érdeklődésünkre a rendőrség megerősítette a hírt, és a fejleményekről is tájékoztatott.
Egyedül maradt egy végső stádiumban lévő rákos beteg nő a tordai kórház kórtermében, ahová többszöri kérése ellenére sem engedték be a férjét. Az intézménynek 25 ezer lejes erkölcsi kártérítést kell fizetnie.
Az erdélyi magyar diákok központosítva érdeklődhetnek továbbtanulási lehetőségeikről, összehasonlíthatják a rendelkezésükre álló opciókat, valamint tájékozódhatnak az egyetemeken túlmutató kibontakozási lehetőségekről is az OMDSZ decemberi börzéjén.
Egy lépéssel közelebb került Szatmárnémeti – Nagybánya gyorsforgalmi út megvalósítása, jelentette be a Szatmár megyei önkormányzat.
Egy kolozsvári ügyvédnő többször is olyan adatokat és információkat adott át kábítószer-kereskedőknek, amelyeket ügyfeleitől szerzett, vagy azokhoz a büntetőügyekhez kapcsolódtak, amelyekkel foglalkozott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!