A nők évente négy, a férfiak öt alkalommal adhatnak vért
Fotó: Maros Megyei Vérközpont
Csehországi modellt vett át tavaly a bukaresti egészségügyi minisztérium a romániai vérközpontok tevékenységének megújítása érdekében. Az év elejétől bevezetett új rendszernek köszönhetően két hónap alatt valamennyi megyében megszűnt a vérhiány, sőt több régióban korlátozni kellett a véradók számát. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter mellett László Attila RMDSZ-es szenátor is segédkezett az új rendszer kialakításában.
2024. március 01., 19:182024. március 01., 19:18
Országszerte jelentősen megnőtt a váradók száma azt követően, hogy 2024. január elsejétől a román kormány nagyságrenddel megemelte a véradásért járó anyagi juttatást: a donornak egy alkalomra hét darab, egyenként 40 lejes élelmiszerjegyet fizetnek ki 280 lej értékben. Emellett a véradó ingyen hozzájuthat vérképletének laboratóriumi eredményeihez, 50 százalékos kedvezményt élvez a helyi tömegközlekedésben, és munkaadója részéről kötelezően egy szabadnap is jár.
Az új kedvezmények annyira „felpörgették” a korábbi években donorok nélkül maradt vérközpontok munkáját, hogy több megyében korlátozni kellett a véradók napi számát.
Nullás vércsoporttal rendelkező, és véradásra először jelentkező donorokat egyelőre nem fogadnak.
A Maros Megyei Vérközpont honlapjának tájékoztatása szerint minden 18 és 65 év közötti egészséges ember adhat vért, aki érvényes személyazonossági iratokkal rendelkezik. A feltételek között szerepel az 55 kg feletti testsúly, a véradás előtti utolsó 6 hónapban nem lehet műtéti beavatkozása, nem szenved B vagy C típusú hepatitisz, szifilisz, epilepszia, cukorbetegség, gyomorfekély, szívbetegség, asztma vagy allergia típusú betegségekben.
Romániában a férfiak évente 5 alkalommal, a nők 4 alkalommal adhatnak vért. Két véradás között minimum két hónapnak kell eltelnie. Szakemberek szerint a véradás nem jelent semmilyen veszélyt a véradó egészségére: a folyamat során használt anyagok sterilek és egyszer használatosak, valamint a vérvételt magas szinten kiképzett személyzet végzi. Véradás után a vér mennyisége 24-48 óra után visszatermelődik, és a vörösvérsejtek 2-3 hét után újraképződnek.
Úgy látszik, pénzzel szinte minden megoldható: a korábbi 68 lej helyett 280 lejes értékjegyet kaptak az önkéntes véradók január elsejétől, ennek köszönhetően megrohamozták a vérközpontokat.
A folyamatos vérhiánnyal küzdő romániai egészségügyben tavaly született meg a gyökeres váltás, miután Alexandru Rafila egészségügyi miniszter népes küldöttség élén Csehországba látogatott. A kiszállás hozadékáról László Attila Kolozs megyei RMDSZ-szenátor beszélt a Krónikának. A bukaresti szenátus egészségügyi szakbizottságának titkára – civilben gyerekorvos – az előzményekről elmondta, hogy közösen keresték a nehéz helyzetből kivezető utat, így jutottak el a cseh példához, amelynek nyomán a közép-európai ország európai éllovassá vált a véradás és a vérellátás szempontjából.
Várakozás a vérközpontban. A tavaly még üres várótermeket felváltotta a véradók nagy száma
Fotó: Maros Megyei Vérközpont
A cseh út során több vérközpontot felkerestek, és tárgyalásokat folytattak a szakterület vezetőivel. A fenntartható és működőképes rendszer érdekében itthon több csehországi módszert is átvettek a romániai vérközpontok napi tevékenységének megszervezése nyomán. Egyrészt jelentősen megemelték a véradásért járó honoráriumot, ezzel párhuzamosan elindult a vérközpontok felszerelése új gépekkel és berendezésekkel, amelyek nem csak vér-, hanem plazmavételre is alkalmasak.
így könnyebb mozgósítani a váradókat a fogyóban levő, vagy a készletekből hiányzó vércsoportok esetében.
A donor ingyenesenhozzájuthat a vérképlet laboratóriumi eredményeihez
Fotó: Maros Megyei Vérközpont
Ezzel egy időben elkezdődött a megyei vérközpontok akkreditációja is. A folyamat lezárultával a Romániában begyűjtött vérplazmát feldolgozóknak lehet majd értékesíteni. „A plazmából számos gyógyszerkészítményt állítanak elő: a VIII-as faktort a hemofíliásoknak, továbbá antitesteket és számos más gyógyszert, amit Románia drágán vásárol meg a gyógyszergyáraktól. Az évente begyűjtött plazma értékesítése révén mintegy tízmillió eurót tud megtakarítani a romániai egészségügy” – húzta alá az RMDSZ-es politikus. A vérplazma értékesítésének feltétele a szigorú vérközponti ellenőrzés és a régiós referencialaborok működtetése, amivel kizár mindenféle egészségügyi rizikótényező a plazma felhasználásával kapcsolatban.
A napi vérfelhasználás esetében eddig sem voltak gondok az ellenőrzéssel, viszont a vérplazma ,,másodlagos terméknek” számított Romániában, emiatt az ellenőrzése felületesebb volt. Mivel a felesleget nem lehetett értékesíteni, a vérközpontoknak időről időre meg kellett semmisíteniük lejárt szavatosságú készleteiket. Az akkreditációval ezen a visszás helyzeten szeretne változtatni a szakminisztérium.
A cseh modell átvételével kapcsolatban László Attila portálunknak azt is elmondta, hogy az egészségügyi minisztérium vizsgálja annak lehetőségét, hogy a véradó a véradás után járó 280 lejes ebédjegycsomagot vagy egy bizonyos időtartamra szóló adócsökkentést válasszon. Csehországban sokan az adócsökkentés mellett döntenek, mert az jóval nagyobb juttatást jelent a donor számára.
Negatív példaként egy szamosújvári esetet említ, ahol egy balesetet szenvedett pedagógus megsegítésére több tíz személy jelentkezett véradásra, de mivel a vérközpontban dolgozók munkaideje úgymond lejárt, csupán a donorok egyharmadától vettek vért, a többieket hazaküldték. Az ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülése végett a szakpolitikus jobb és hatékonyabb munkaszervezést vár el a vérközpontoktól.
Súlyossá vált a vérhiány a Szatmár megyei vérközpontban, az AB4-es vércsoportból vészesen megcsappant a tartalék – közölte az intézmény a Facebookon.
Szabadnap, mintegy hetven lejes ajándékkártya és utazási kedvezmény jár a romániai véradóknak. A pénzügyminiszter szerint is sokkal hatékonyabb támogatás kell a donorok számára, akik nélkül nehéz helyzetbe kerülhet a romániai egészségügy.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újra napirendre került egy 2024-es törvénytervezet, amelynek célja Bálványos(fürdő) nevének (vissza)románosítása Bălvănișre.
Hazaengedték hétfőn a kórházból azt a 28 éves matematikatanárnőt, akit egy 13 éves diák múlt hétfőn késsel megsebesített egy besztercei iskolában – közölte kedden a Beszterce-Naszód megyei sürgősségi kórház szóvivője.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!