Ne próbáljuk közelről fotózni, semmi esetre sem megfogni! A vipera akkor támad, ha veszélyben érzi magát
Fotó: Claudia Danau/Retyezát Nemzeti Park/Facebook
Meglepő megfigyelést tettek a Hunyad Megyei Hegyimentő-szolgálat munkatársai: az utóbbi években a Retyezát-hegységben történt viperamarások mindegyike a turisták felső végtagját érintette, nem pedig a lábakat, ahogy az logikusnak tűnne. A hegyimentők vezetője szerint erre az a magyarázat, hogy a felelőtlen kirándulók megpróbálják lefotózni a mérgeskígyókat, ha útjukba kerülnek, a védekező állat pedig súlyos sérüléseket okozhat. Mint korábban írtuk, a vipera marása nem halálos, de azért ajánlatos elkerülni a vele való találkozást.
2025. augusztus 10., 18:412025. augusztus 10., 18:41
A karokat és kézfejeket ért viperamarásokra a magyarázat Ovidiu Bodean, a Hunyad Megyei Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) vezetője szerint az, hogy a kirándulók túl közel próbálnak kerülni a hüllőkhöz, hogy látványos fényképeket készítsenek róluk, amit aztán emlékbe tesznek, de leginkább a közösségi oldalakra szánják.
Bodean elmondása szerint viperák Hunyad megyében a Retyezát-hegységben, a dévai várdombon, valamint a Krassó-Szörény megye határán húzódó hegyvidéken – például a Herkulesfürdőhöz vezető Zsil-völgyében – fordulnak elő leggyakrabban, ahol a hidegvérű állatok előszeretettel sütkéreznek a napos sziklákon. Éppen ezért fontos a fokozott figyelem a hegyvidéki réteken, a napos domboldalakon és a sziklás tisztásokon. Viperát ritkán találunk árnyékos erdőben. A kígyók jellemzően nem támadnak emberre, sőt menekülnek előle.
hogy csökkentsük a harapások, csípések kockázatát – legyen szó kígyóról, pókról vagy kullancsról.
A juhászkutyák is veszélyt jelentenek
A hegyvidéki túrázóknak egy másik, egyre gyakoribb fenyegetéssel is számolniuk kell. A hagyományos kárpáti pásztorkutyák helyett egyes juhászok ma már olyan nagytestű fajtákat alkalmaznak, mint a kangal vagy a kaukázusi juhászkutya, ezek azonban nehezebben kezelhetők. „Voltak olyan esetek, amikor turistákat haraptak meg ezek a kutyák. Többet ártanak, mint a medvék, mert falkában támadnak” – nyilatkozta a PRO TV-nek Bodean. A megoldás szerinte a nagytestű, nem őshonos ebfajták szabályozása lehetne, például a juhok száma alapján meghatározott kutyaszám, illetve kötelezzék a kolonc (a kutyák nyakába kötött fadarab) használatát, ami megakadályozza a hajszát.
A hegyimentő azt tanácsolta, hogy kiránduláskor vigyünk magunkkal medvespray-t is, különösen azokban a régiókban, amelyekben az állatok a turistaösvények közelében tartózkodnak.
Mint azt korábban Milka Zsolt aradi mentőápoló és magashegyi túravezető a Krónikának elmondta: a vipera marása alapvetően nem halálos, de azért jobb elkerülni a vele való találkozást. Ezek a kígyók néhány dekás, maximum egykilós kisemlősök elejtésére specializálták magukat, a mérgüket is arra fejlesztették ki, nem pedig arra, hogy egy felnőtt ember meghaljon tőle.
A Kárpát-medencében a vipera a mérges kígyó, aminek három alfaját különböztetik meg:
Méretüket tekintve a rákosi vipera a legkisebb, és a mérgének a toxicitása is a legalacsonyabb; a keresztes viperáé magasabb, a szarvasviperáé pedig a legerősebb, és a három közül utóbbi a legfejlettebb faj. Milka Zsolt szerint nagyobb az esélye annak, hogy a vipera hamarabb meglát, pontosabban – a lépéseink keltette rezgések alapján – megérez bennünket, mint ahogy mi észrevennénk, és továbbáll.
„Ha mégis megmar, az általában egy véletlen találkozás eredménye. Mondjuk reggel, amikor még nincs eléggé felmelegedve ahhoz, hogy gyorsan elinaljon, vagy nem vett észre minket, és véletlenül rálépünk, vagy közvetlenül mellé lépünk, akkor veszélyben érzi magát és harap” – vázolta a lehetséges esetet. Hogy ezt elkerüljük, ajánlatos nem elhagyni a kitaposott túraösvényeket, nézzünk a lábunk elé, vizsgáljuk meg a terepet, mielőtt leülünk a fűbe vagy egy sziklára.
A mentős-túravezető szerint kígyómarás után a legfontosabb, hogy a sérültet megnyugtassuk, és ne üldözzük a viperát, mert azzal nagyobb veszélybe sodorhatjuk magunkat. „Nagyon nehéz valakit megnyugtatni ilyenkor, de minél magasabb a pulzusa, annál gyorsabb a vérkeringése, és könnyebben szétterjed a méreganyag a testében.
Az ujjunk férjen be a kötés alá” – tudtuk meg a legsürgősebb teendőket.
A szakember felhívta a figyelmet, hogy az új eljárás szerint nem ajánlatos a seb kiszívása, nyomkodása, ezért a túraboltokban kapható vákuumos fecskendővel (extractorral) se próbáljuk kiszívni a mérget a sebből, az legfeljebb a trópusi, erősebb mérget termelő kígyók marása után használható. Ajánlatos még a hideg vizes borogatás is, de a szakszerű ellátás érdekében hívni kell a hegyimentőket, illetve, ha népesebb a társaság, és nem túl veszélyes a terep, le kell hozni a hegyről a sérültet, mert ezzel is időt nyernek, amíg a hegyimentők odaérnek – de semmiképp se a saját lábán járjon a sebesült!
Milka Zsolt mentőápoló, magashegyi túravezető
Fotó: Milka Zsolt személyes archívuma
Ha van az elsősegélycsomagban allergia elleni szer, például Aerius, azt beveheti, de Milka Zsolt szerint az ellátás első fázisában a gyógyszerek nem jelentenek kulcsszerepet. Antiviperin nevű ellenanyagot a sürgősségi osztályokon tartanak, de a szabadkereskedelemben nem kapható: egyrészt drága, másrészt csak hűtve tárolható, ezért sem a hegyimentőknél, sem a mentőautókban nincs. Néha a kórházban is csak késleltetve adják be, mert inkább megvárják a szervezet reagálását a marásra, nehogy az ellenanyag váltson ki anafilaxiás sokkot – tette hozzá.
Az utóbbi évek enyhe telei miatt ott is megjelent a vipera, ahol korábban nem volt jellemző. „Például a szakkönyvek nem írják, hogy 2000 méter felett lenne vipera, de néhány évvel ezelőtt a Fogarasi-havasokban 2300 méteren fotóztam egyet” – mesélte a Krónikának Milka Zsolt, aki korábban a temesvári székhelyű Bánsági Kárpát Egyesület (BKE) elnöke is volt.
Az időjárás tavasziasra fordulásával nemcsak az emberek merészkednek ki a természetbe, hanem a mérges kígyók is előbújnak. A hegyimentők, nemzeti parkok a közösségi oldalakon hívják fel a túrázók figyelmét az elővigyázatosságra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tovább csökken a turisták száma a Szent Anna‑tónál – közölte a Pro Szent Anna Egyesület. A természetvédelmi terület üzemeltetői szerint a visszaesés hátterében elsősorban gazdasági okok állnak. A Szent Anna-tó európai szinten is egyedülálló látványosság.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pénteken ellenőrző látogatást tett az észak-erdélyi autópálya több épülő szakaszán is, ahol a kivitelezők képviselőivel egyeztetett és felmérte a munkálatok előrehaladását.
Idén elkezdődhetnek az árvízvédelmi munkálatok a tavaly májusban a Korond-patak által elárasztott parajdi sóbányánál, miután az Európai Unió szolidaritási alapjából 14,3 millió eurót hagytak jóvá a romániai árvízkárok helyreállítására.
Halálra gázolt a vonat pénteken a medgyesi állomáson egy 70 éves férfit.
Aki az elmúlt húsz évben rendszeresen vonatozott Romániában, könnyen belefáradhatott a vasúti közlekedésbe.
Semmi sem indokolja, hogy az MCC erdélyi fiókja ebben a formában tovább működjön, Erdélyben olyan tehetséggondozó rendszer létrehozására van szükség, amely autonóm, decentralizált és szakmai alapú – írta közleményében az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom.
Feltételesen szabadlábra helyezte pénteken a Máramaros megyei törvényszék Cătălin Cherecheșt, Nagybánya korábbi polgármesterét, akit öt év szabadságvesztésre ítéltek korrupció miatt.
A hétvégén ismét melegebbre fordul az idő Romániában – közölte a Florinela Georgescu, az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) prognózisokért felelős igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!