Hirdetés

Sok a felsővégtagi viperamarás a Retyezátban – Hegyimentők szerint ne próbáljuk lefotózni a kígyókat

vipera

Ne próbáljuk közelről fotózni, semmi esetre sem megfogni! A vipera akkor támad, ha veszélyben érzi magát

Fotó: Claudia Danau/Retyezát Nemzeti Park/Facebook

Meglepő megfigyelést tettek a Hunyad Megyei Hegyimentő-szolgálat munkatársai: az utóbbi években a Retyezát-hegységben történt viperamarások mindegyike a turisták felső végtagját érintette, nem pedig a lábakat, ahogy az logikusnak tűnne. A hegyimentők vezetője szerint erre az a magyarázat, hogy a felelőtlen kirándulók megpróbálják lefotózni a mérgeskígyókat, ha útjukba kerülnek, a védekező állat pedig súlyos sérüléseket okozhat. Mint korábban írtuk, a vipera marása nem halálos, de azért ajánlatos elkerülni a vele való találkozást.

Pataky Lehel Zsolt

2025. augusztus 10., 18:412025. augusztus 10., 18:41

A karokat és kézfejeket ért viperamarásokra a magyarázat Ovidiu Bodean, a Hunyad Megyei Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) vezetője szerint az, hogy a kirándulók túl közel próbálnak kerülni a hüllőkhöz, hogy látványos fényképeket készítsenek róluk, amit aztán emlékbe tesznek, de leginkább a közösségi oldalakra szánják.

Idézet
Az évek során több viperamarást is regisztráltunk, és kivétel nélkül mindig a felső végtagokat érte a támadás. Ez nem azt jelenti, hogy kézen járnak az emberek, hanem azt, hogy fotót akarnak készíteni vagy meg akarják fogni a kígyót. Ez helytelen viselkedés. Ha vipera kerül elénk, békén kell hagyni – magától eltűnik a sziklák között” – figyelmeztetett a hegyimentők vezetője.

Bodean elmondása szerint viperák Hunyad megyében a Retyezát-hegységben, a dévai várdombon, valamint a Krassó-Szörény megye határán húzódó hegyvidéken – például a Herkulesfürdőhöz vezető Zsil-völgyében – fordulnak elő leggyakrabban, ahol a hidegvérű állatok előszeretettel sütkéreznek a napos sziklákon. Éppen ezért fontos a fokozott figyelem a hegyvidéki réteken, a napos domboldalakon és a sziklás tisztásokon. Viperát ritkán találunk árnyékos erdőben. A kígyók jellemzően nem támadnak emberre, sőt menekülnek előle.

Hirdetés

A hegyimentő mindenesetre azt javasolja, hogy túrázáskor viseljünk bokát védő túrabakancsot, hosszú nadrágot vagy lábszárvédőt,

hogy csökkentsük a harapások, csípések kockázatát – legyen szó kígyóról, pókról vagy kullancsról.

A juhászkutyák is veszélyt jelentenek
A hegyvidéki túrázóknak egy másik, egyre gyakoribb fenyegetéssel is számolniuk kell. A hagyományos kárpáti pásztorkutyák helyett egyes juhászok ma már olyan nagytestű fajtákat alkalmaznak, mint a kangal vagy a kaukázusi juhászkutya, ezek azonban nehezebben kezelhetők. „Voltak olyan esetek, amikor turistákat haraptak meg ezek a kutyák. Többet ártanak, mint a medvék, mert falkában támadnak” – nyilatkozta a PRO TV-nek Bodean. A megoldás szerinte a nagytestű, nem őshonos ebfajták szabályozása lehetne, például a juhok száma alapján meghatározott kutyaszám, illetve kötelezzék a kolonc (a kutyák nyakába kötött fadarab) használatát, ami megakadályozza a hajszát.
A hegyimentő azt tanácsolta, hogy kiránduláskor vigyünk magunkkal medvespray-t is, különösen azokban a régiókban, amelyekben az állatok a turistaösvények közelében tartózkodnak.

A vipera marása nem halálos

Mint azt korábban Milka Zsolt aradi mentőápoló és magashegyi túravezető a Krónikának elmondta: a vipera marása alapvetően nem halálos, de azért jobb elkerülni a vele való találkozást. Ezek a kígyók néhány dekás, maximum egykilós kisemlősök elejtésére specializálták magukat, a mérgüket is arra fejlesztették ki, nem pedig arra, hogy egy felnőtt ember meghaljon tőle.

Idézet
Ha valaki meg is halt a vipera marásától, azt nem a méreg okozta, hanem a szervezete anafilaxiás sokkos reakciót váltott ki a viperaméregben lévő fehérjékre. Ugyanúgy, mint ahogy egy darázs- vagy méhcsípésbe is bele lehet halni, ha allergiás rá az illető” – oszlatta el a tévhiteket Milka Zsolt.

A Kárpát-medencében a vipera a mérges kígyó, aminek három alfaját különböztetik meg:

  • a rákosi viperát, amely inkább Magyarországon fordul elő, Romániában legfeljebb csak a nyugati határszélen, az alföldön láttak egy-két példányt;
  • a keresztesviperát, ami Romániában a legelterjedtebb;
  • a Bánság déli részén, Herkulesfürdő környékén, illetve Dobrudzsában a homoki viperát, amit szarvasviperának is neveznek.

Méretüket tekintve a rákosi vipera a legkisebb, és a mérgének a toxicitása is a legalacsonyabb; a keresztes viperáé magasabb, a szarvasviperáé pedig a legerősebb, és a három közül utóbbi a legfejlettebb faj. Milka Zsolt szerint nagyobb az esélye annak, hogy a vipera hamarabb meglát, pontosabban – a lépéseink keltette rezgések alapján – megérez bennünket, mint ahogy mi észrevennénk, és továbbáll.

„Ha mégis megmar, az általában egy véletlen találkozás eredménye. Mondjuk reggel, amikor még nincs eléggé felmelegedve ahhoz, hogy gyorsan elinaljon, vagy nem vett észre minket, és véletlenül rálépünk, vagy közvetlenül mellé lépünk, akkor veszélyben érzi magát és harap” – vázolta a lehetséges esetet. Hogy ezt elkerüljük, ajánlatos nem elhagyni a kitaposott túraösvényeket, nézzünk a lábunk elé, vizsgáljuk meg a terepet, mielőtt leülünk a fűbe vagy egy sziklára.

Mit tegyünk viperamarás esetén?

A mentős-túravezető szerint kígyómarás után a legfontosabb, hogy a sérültet megnyugtassuk, és ne üldözzük a viperát, mert azzal nagyobb veszélybe sodorhatjuk magunkat. „Nagyon nehéz valakit megnyugtatni ilyenkor, de minél magasabb a pulzusa, annál gyorsabb a vérkeringése, és könnyebben szétterjed a méreganyag a testében.

Végtagmarásra a mostani protokoll is ajánlja a gumifáslis kötést, de ne legyen túl szoros, az artériás keringést ne állítsuk el, tehát ne érszorítóként használjuk, inkább a vénás keringést lassítsuk valamilyen szinten.

Az ujjunk férjen be a kötés alá” – tudtuk meg a legsürgősebb teendőket.

A szakember felhívta a figyelmet, hogy az új eljárás szerint nem ajánlatos a seb kiszívása, nyomkodása, ezért a túraboltokban kapható vákuumos fecskendővel (extractorral) se próbáljuk kiszívni a mérget a sebből, az legfeljebb a trópusi, erősebb mérget termelő kígyók marása után használható. Ajánlatos még a hideg vizes borogatás is, de a szakszerű ellátás érdekében hívni kell a hegyimentőket, illetve, ha népesebb a társaság, és nem túl veszélyes a terep, le kell hozni a hegyről a sérültet, mert ezzel is időt nyernek, amíg a hegyimentők odaérnek – de semmiképp se a saját lábán járjon a sebesült!

Milka Zsolt mentőápoló, magashegyi túravezető •  Fotó: Milka Zsolt személyes archívuma Galéria

Milka Zsolt mentőápoló, magashegyi túravezető

Fotó: Milka Zsolt személyes archívuma

Ha van az elsősegélycsomagban allergia elleni szer, például Aerius, azt beveheti, de Milka Zsolt szerint az ellátás első fázisában a gyógyszerek nem jelentenek kulcsszerepet. Antiviperin nevű ellenanyagot a sürgősségi osztályokon tartanak, de a szabadkereskedelemben nem kapható: egyrészt drága, másrészt csak hűtve tárolható, ezért sem a hegyimentőknél, sem a mentőautókban nincs. Néha a kórházban is csak késleltetve adják be, mert inkább megvárják a szervezet reagálását a marásra, nehogy az ellenanyag váltson ki anafilaxiás sokkot – tette hozzá.

Az utóbbi évek enyhe telei miatt ott is megjelent a vipera, ahol korábban nem volt jellemző. „Például a szakkönyvek nem írják, hogy 2000 méter felett lenne vipera, de néhány évvel ezelőtt a Fogarasi-havasokban 2300 méteren fotóztam egyet” – mesélte a Krónikának Milka Zsolt, aki korábban a temesvári székhelyű Bánsági Kárpát Egyesület (BKE) elnöke is volt.

korábban írtuk

Kerüljük a kígyókkal való találkozást, de a vipera marása alapvetően nem halálos
Kerüljük a kígyókkal való találkozást, de a vipera marása alapvetően nem halálos

Az időjárás tavasziasra fordulásával nemcsak az emberek merészkednek ki a természetbe, hanem a mérges kígyók is előbújnak. A hegyimentők, nemzeti parkok a közösségi oldalakon hívják fel a túrázók figyelmét az elővigyázatosságra.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

Kelemen Hunor szerint meg kell követni a választókat az adóemelések miatt

Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.

Kelemen Hunor szerint meg kell követni a választókat az adóemelések miatt
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Gyermekvállalást és szűrési programokat támogató egészségfejlesztés indult Szatmárnémetiben is

Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.

Gyermekvállalást és szűrési programokat támogató egészségfejlesztés indult Szatmárnémetiben is
2026. január 16., péntek

Vidéken, anyanyelven is elmondhatók a panaszok a Kolozs megyei egészségügyi karaván keretében

Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.

Vidéken, anyanyelven is elmondhatók a panaszok a Kolozs megyei egészségügyi karaván keretében
2026. január 16., péntek

Nem találtak újabb leprás eseteket, újranyitott a kolozsvári masszázsszalon

Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.

Nem találtak újabb leprás eseteket, újranyitott a kolozsvári masszázsszalon
Hirdetés
2026. január 16., péntek

A tandíjemelések ellen tüntettek a BBTE diákjai

Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.

A tandíjemelések ellen tüntettek a BBTE diákjai
2026. január 16., péntek

Elmenekült a halálos baleset után: 24 órára őrizetbe vették a 38 éves erdélyi sofőrt

Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.

Elmenekült a halálos baleset után: 24 órára őrizetbe vették a 38 éves erdélyi sofőrt
2026. január 15., csütörtök

Mérgükre nincs is ellenszer, mégis veszélyes hüllőket tartott a tömbházlakásban a nagyiékkal élő fiatal

Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.

Mérgükre nincs is ellenszer, mégis veszélyes hüllőket tartott a tömbházlakásban a nagyiékkal élő fiatal
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Szárnyakat adnak a fiataloknak: ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzések indulnak

A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.

Szárnyakat adnak a fiataloknak: ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzések indulnak
2026. január 15., csütörtök

Újra „felmelegítették” a szamosfalvi fürdőt

Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.

Újra „felmelegítették” a szamosfalvi fürdőt
2026. január 15., csütörtök

Gyermekek éve: a legkisebbek felé fordul a református egyház

Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.

Gyermekek éve: a legkisebbek felé fordul a református egyház
Hirdetés
Hirdetés