Ne próbáljuk közelről fotózni, semmi esetre sem megfogni! A vipera akkor támad, ha veszélyben érzi magát
Fotó: Claudia Danau/Retyezát Nemzeti Park/Facebook
Meglepő megfigyelést tettek a Hunyad Megyei Hegyimentő-szolgálat munkatársai: az utóbbi években a Retyezát-hegységben történt viperamarások mindegyike a turisták felső végtagját érintette, nem pedig a lábakat, ahogy az logikusnak tűnne. A hegyimentők vezetője szerint erre az a magyarázat, hogy a felelőtlen kirándulók megpróbálják lefotózni a mérgeskígyókat, ha útjukba kerülnek, a védekező állat pedig súlyos sérüléseket okozhat. Mint korábban írtuk, a vipera marása nem halálos, de azért ajánlatos elkerülni a vele való találkozást.
2025. augusztus 10., 18:412025. augusztus 10., 18:41
A karokat és kézfejeket ért viperamarásokra a magyarázat Ovidiu Bodean, a Hunyad Megyei Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) vezetője szerint az, hogy a kirándulók túl közel próbálnak kerülni a hüllőkhöz, hogy látványos fényképeket készítsenek róluk, amit aztán emlékbe tesznek, de leginkább a közösségi oldalakra szánják.
Bodean elmondása szerint viperák Hunyad megyében a Retyezát-hegységben, a dévai várdombon, valamint a Krassó-Szörény megye határán húzódó hegyvidéken – például a Herkulesfürdőhöz vezető Zsil-völgyében – fordulnak elő leggyakrabban, ahol a hidegvérű állatok előszeretettel sütkéreznek a napos sziklákon. Éppen ezért fontos a fokozott figyelem a hegyvidéki réteken, a napos domboldalakon és a sziklás tisztásokon. Viperát ritkán találunk árnyékos erdőben. A kígyók jellemzően nem támadnak emberre, sőt menekülnek előle.
hogy csökkentsük a harapások, csípések kockázatát – legyen szó kígyóról, pókról vagy kullancsról.
A juhászkutyák is veszélyt jelentenek
A hegyvidéki túrázóknak egy másik, egyre gyakoribb fenyegetéssel is számolniuk kell. A hagyományos kárpáti pásztorkutyák helyett egyes juhászok ma már olyan nagytestű fajtákat alkalmaznak, mint a kangal vagy a kaukázusi juhászkutya, ezek azonban nehezebben kezelhetők. „Voltak olyan esetek, amikor turistákat haraptak meg ezek a kutyák. Többet ártanak, mint a medvék, mert falkában támadnak” – nyilatkozta a PRO TV-nek Bodean. A megoldás szerinte a nagytestű, nem őshonos ebfajták szabályozása lehetne, például a juhok száma alapján meghatározott kutyaszám, illetve kötelezzék a kolonc (a kutyák nyakába kötött fadarab) használatát, ami megakadályozza a hajszát.
A hegyimentő azt tanácsolta, hogy kiránduláskor vigyünk magunkkal medvespray-t is, különösen azokban a régiókban, amelyekben az állatok a turistaösvények közelében tartózkodnak.
Mint azt korábban Milka Zsolt aradi mentőápoló és magashegyi túravezető a Krónikának elmondta: a vipera marása alapvetően nem halálos, de azért jobb elkerülni a vele való találkozást. Ezek a kígyók néhány dekás, maximum egykilós kisemlősök elejtésére specializálták magukat, a mérgüket is arra fejlesztették ki, nem pedig arra, hogy egy felnőtt ember meghaljon tőle.
A Kárpát-medencében a vipera a mérges kígyó, aminek három alfaját különböztetik meg:
Méretüket tekintve a rákosi vipera a legkisebb, és a mérgének a toxicitása is a legalacsonyabb; a keresztes viperáé magasabb, a szarvasviperáé pedig a legerősebb, és a három közül utóbbi a legfejlettebb faj. Milka Zsolt szerint nagyobb az esélye annak, hogy a vipera hamarabb meglát, pontosabban – a lépéseink keltette rezgések alapján – megérez bennünket, mint ahogy mi észrevennénk, és továbbáll.
„Ha mégis megmar, az általában egy véletlen találkozás eredménye. Mondjuk reggel, amikor még nincs eléggé felmelegedve ahhoz, hogy gyorsan elinaljon, vagy nem vett észre minket, és véletlenül rálépünk, vagy közvetlenül mellé lépünk, akkor veszélyben érzi magát és harap” – vázolta a lehetséges esetet. Hogy ezt elkerüljük, ajánlatos nem elhagyni a kitaposott túraösvényeket, nézzünk a lábunk elé, vizsgáljuk meg a terepet, mielőtt leülünk a fűbe vagy egy sziklára.
A mentős-túravezető szerint kígyómarás után a legfontosabb, hogy a sérültet megnyugtassuk, és ne üldözzük a viperát, mert azzal nagyobb veszélybe sodorhatjuk magunkat. „Nagyon nehéz valakit megnyugtatni ilyenkor, de minél magasabb a pulzusa, annál gyorsabb a vérkeringése, és könnyebben szétterjed a méreganyag a testében.
Az ujjunk férjen be a kötés alá” – tudtuk meg a legsürgősebb teendőket.
A szakember felhívta a figyelmet, hogy az új eljárás szerint nem ajánlatos a seb kiszívása, nyomkodása, ezért a túraboltokban kapható vákuumos fecskendővel (extractorral) se próbáljuk kiszívni a mérget a sebből, az legfeljebb a trópusi, erősebb mérget termelő kígyók marása után használható. Ajánlatos még a hideg vizes borogatás is, de a szakszerű ellátás érdekében hívni kell a hegyimentőket, illetve, ha népesebb a társaság, és nem túl veszélyes a terep, le kell hozni a hegyről a sérültet, mert ezzel is időt nyernek, amíg a hegyimentők odaérnek – de semmiképp se a saját lábán járjon a sebesült!
Milka Zsolt mentőápoló, magashegyi túravezető
Fotó: Milka Zsolt személyes archívuma
Ha van az elsősegélycsomagban allergia elleni szer, például Aerius, azt beveheti, de Milka Zsolt szerint az ellátás első fázisában a gyógyszerek nem jelentenek kulcsszerepet. Antiviperin nevű ellenanyagot a sürgősségi osztályokon tartanak, de a szabadkereskedelemben nem kapható: egyrészt drága, másrészt csak hűtve tárolható, ezért sem a hegyimentőknél, sem a mentőautókban nincs. Néha a kórházban is csak késleltetve adják be, mert inkább megvárják a szervezet reagálását a marásra, nehogy az ellenanyag váltson ki anafilaxiás sokkot – tette hozzá.
Az utóbbi évek enyhe telei miatt ott is megjelent a vipera, ahol korábban nem volt jellemző. „Például a szakkönyvek nem írják, hogy 2000 méter felett lenne vipera, de néhány évvel ezelőtt a Fogarasi-havasokban 2300 méteren fotóztam egyet” – mesélte a Krónikának Milka Zsolt, aki korábban a temesvári székhelyű Bánsági Kárpát Egyesület (BKE) elnöke is volt.
Az időjárás tavasziasra fordulásával nemcsak az emberek merészkednek ki a természetbe, hanem a mérges kígyók is előbújnak. A hegyimentők, nemzeti parkok a közösségi oldalakon hívják fel a túrázók figyelmét az elővigyázatosságra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Hiába a folyamatos hatósági ellenőrzések, továbbra is rendszeresen derülnek ki szabálytalanságok a faanyag-kitermelés és -szállítás terén. A Brassó megyei razzia során a rendőrség az erdészet képviselőivel közösen bírságokat szabtak ki.
Motoros fiatalembert üldözött a medve Beszterce-Naszód megyében, a férfire sokkos állapotban találtak rá, kórházba szállították.
Az erdélyi Magyar Polgári Erő a választói akarat maradéktalan érvényesüléseként értékeli és tudomásul veszi az április 12-i országgyűlési választások eredményét, ugyanakkor a Magyarországon ,,ellenzékbe kényszerült nemzeti pártok” mellett marad.
Közleményt adott ki szombaton Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a premontrei-ügyben.
Emberi holttestek maradványaira, valamint egy formalinba helyezett csecsemő tetemére bukkantak a brassói óvárosban található egykori bőrgyógyászati kórház egyik elhagyatott épületében.
Alapvető hiba, és elfogadhatatlan, hogy az állam programokat ígérjen, a vállalkozók lépéseket tegyenek, majd ezek végül ne valósuljanak meg – jelentette ki pénteken a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, Irineu Darău.
A 130 éve született Márton Áron püspök emlékévének kincses városi eseményeiről is egyeztetett Emil Boccal, Kolozsvár polgármesterével dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!