Gazdasági miniszter a parajdi katasztrófáról: a Salrom a példa arra, amikor a vezetők nem vállalják tetteik következményeit
Fotó: Pinti Attila
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
2026. április 17., 21:012026. április 17., 21:01
2026. április 17., 21:112026. április 17., 21:11
Minderről Adrian Giurgiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselője számolt be pénteken az Irineu Darău gazdasági miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón. Az USR-es tárcavezető úgy véli, hogy a Salrom „a következmények vállalásának hiányára szolgáló példa”, és úgy fogalmazott: a vezetőségből valakinek felelnie kell azért, ami Parajdon történt tavaly, amikor is a Korond-patak által okozott áradások elpusztították a térség és az ország kiemelkedő turisztikai és gyógykezelési célpontját, a sóbányát.
„A környezetvédelmi bizottságban vizsgálatot kértem (a parajdi katasztrófa ügyében – szerk. megj.), meghívtuk őket a testület ülésére, ők pedig arra kértek bennünket, hogy halasszuk el egy órával, hogy részt tudjanak venni rajta mind a vízügy képviselői, mind a Salrom részéről érkezők. Miután az egész bizottság összeült, és vártunk rájuk, Zoomon más személyeket kapcsoltak be, akiknek nem tartozott szorosan a hatáskörébe a parajdi sóbánya ügye, és egy másik megoldással álltak elő:
– számolt be a News.ro szerint Adrian Giurgiu. – Körülbelül ezen a felelőtlenségi és gúnyolódási szinten tartanak egyes, nagyon magas fizetést kapó emberek, akiket valamennyi állampolgár pénzéből fizetnek, még akkor is, amikor egy csaknem helyrehozhatatlan katasztrófával állunk szemben.”
A parlamenti képviselő „gúnyolódásnak” minősítette, hogy a Salrom illetékesei a hódokat tették felelőssé a parajdi helyzetért. Giurgiu emlékeztetett, hogy Parajdon a turizmushoz kapcsolódó tevékenységek több mint 90 százaléka megszűnt.
Irineu Darău gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy a Salrom „a következmények vállalásának hiányára szolgáló példa”, és kijelentette: a vezetőségből valakinek felelnie kell azért, ami Parajdon történt.
„A bekövetkezett katasztrófa óta több intézmény is dolgozik azon, hogy megmentsék mindazt, amit még meg lehet menteni, és újratervezzenek bizonyos dolgokat. Másfelől önök is tudják, hogy azóta milyen feszültség és botrány övezte a helyzet kezelését, azokat a kockázatokat, amelyeket nem kezeltek megfelelően. Viszonylag nemrég cseréket hajtottunk végre az igazgatótanácsban, hogy megpróbáljuk felmérni, miként kellene hogy következményei legyenek mindannak, ami történt – nyilatkozta a miniszter.
Sajnálatos módon úgy vélem, a Salrom a példa arra, amikor a vezetők nem vállalják tetteik következményeit. És még egyszer mondom: minden törvényes eszközzel úgy gondolom, hogy következményeknek kell lenniük” – nyilatkozta Irineu Darău.
Amint arról beszámoltunk, bő egy hete újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság. Mint ismeretes, a parajdi vészhelyzeti bizottság először tavaly május 8-án hirdetett vészhelyzetet a Hargita megyei településen, amikor a heves esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize betört a sóbányába. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. Azóta a vészhelyzetet havonta meghosszabbították. Azóta a vészhelyzetet havonta meghosszabbították.
és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.
A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. Az évente több százezer látogatót vonzó föld alatti gyógyászati központ nemcsak a község arculatát, hanem a gazdaságát is meghatározta. A bányabezárás és a tavaly májusi katasztrófa azonban olyan törést okozott, amelynek hatásai ma is érezhetők. A parajdi idegenforgalom helyzetét, újjászületésének esélyeit Moldován László, a 2007-ben alapított Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke, panziótulajdonos ismertette a Krónikával idén márciusban.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. A bányakatasztrófa sújtotta székelyföldi település idegenforgalmának helyzetét Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke ismertette a Krónikával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás