Közlése szerint a letűnt rendszer témakörében elindított nyilvános beszélgetéssorozat csupán kiindulópontja egy hosszú kifutású projektnek, amelynek keretében az elemzés legutóbbi meghívottja Tamás Gáspár Miklós, kolozsvári származású, Magyarországon élő filozófus volt.
Könczei Csilla magyarázata szerint bár Európa-szerte és a román nyelvű sajtóban is meglehetősen gyakran tematizált és kutatott kérdéskör a kommunista rendszer titkosított szerkezete, illetve története, „az erdélyi magyar kisebbség a mai napig próbálja elodázni az ezzel való szembenézést, azt a hamis látszatot keltve, hogy annak idején nem volt részese a rendszernek, hanem csak az áldozata”. A szakember szerint „ahogyan nem hozhatjuk fel érvként az idő múlását és a feledést a holokauszt vagy a világháborúk alatt történt egyéb bűnök feltárásával szemben, nem intézhetjük el az 1989 előtti időszak értékelését azzal, hogy már túl sok idő eltelt azóta”.
Könczei Csilla szerint ugyanis kemény bizonyítékok vannak arra, hogy milyen sok esetben és milyen súlyos mértékben sértették meg ebben a korszakban a keleti blokkban az emberi jogokat, nem beszélve a represszív hatalom által elkövetett jogi értelemben vett bűntényekről. Úgy véli: a múlt elhallgatása, tabusítása bizonyára szoros összefüggésbe van azzal, hogy a pártállami rendszer működési mechanizmusainak a feltárása és a morális vétkek vagy bűntények felszínre kerülése sérti azoknak az érdekeit, akik átmentették magukat a régi elitből a maiba. Ennek ellenére a kutató szerint a feltárást nem lehet elkerülni, mert bármilyen elképesztő mértékben át volt itatva a társadalom az egypárt és a Szekuritáté által működtetett besúgórendszerrel, a társadalom nagy része ebből a szempontból tiszta maradt. „Meg vagyok győződve, hogy az elkövetkező időben felerősödnek és megsokszorozódnak azok a hangok, amelyek számon fogják kérni az elmúlt rendszer morális vétkeit és bűntényeit” – összegzett Könczei Csilla.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.