
Nagy tervek. Új egyetemi campust tervez építeni a Sapientia Alapítvány Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Gecse Noémi
Tízhektáros telket vásárol, és egyetemi campust épít Sepsiszentgyörgyön a Sapientia Alapítvány a legújabb magyar állami támogatásból. Az erdőmérnöki szak már az ősszel elindulhat, a sport szak kapcsán kevésbé derűlátóak a felsőfokú intézmény illetékesei.
2019. január 07., 09:352019. január 07., 09:35
2019. január 07., 17:182019. január 07., 17:18
Széles körű fejlesztésekre készül a Sapientia Alapítvány Sepsiszentgyörgyön. Bővítik az erdélyi magyar tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjának infrastruktúráját:
Amint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Közlöny december 23-ai számában jelent meg a kormányhatározat, amely több mint 32 milliárd forint, vagyis mintegy 100 millió euró költségvetési támogatást különített el különböző külhoni beruházásokra, fejlesztésekre, ennek része a Sapientia Alapítvány sepsiszentgyörgyi fejlesztéseire juttatott összeg.

Összesen 32,8 milliárd forintot utalt ki a magyar kormány különböző határon túli szervezeteknek és intézményeknek. A Sapientia Alapítvány több mint hétmilliárd forintot kapott.
– avatott be a részletekbe Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke. Mint a Krónika érdeklődésére kifejtette, ez a projekt az idei év egyik prioritása számukra, ám lebonyolítása többéves folyamat, hiszen hosszadalmas és bürokratikus eljárás, amíg a telekvásárlástól az építkezés befejezéséig eljutnak. Hozzátette, a Sepsiszentgyörgyön már működő agrár szak mellé az erdőmérnöki és sport szakot is beindítanák, az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítésére fektetik a hangsúlyt.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jelenleg harminc alapszakot és tizenkét mesteri szakot működtet, küldetésének tartja az anyanyelven hiányos felsőfokú képzési palettát kiegészíteni, ennek része az erdőmérnöki és a sport szakok beindítása – emelte ki megkeresésünkre Nyárádi István adjunktus, az egyetem sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjának igazgatója, a marosvásárhelyi kertészmérnöki tanszék oktatója. Hangsúlyozta, az erdőmérnöki szak engedélyeztetési iratcsomója elkészült, január végén benyújtják a Romániai Közoktatási Minőségbiztosítási Hatósághoz (ARACIP), ám előtte még a felsőoktatási foglalkoztatások nyilvántartásának (RNCIS) engedélyét is be kell szerezniük.
Azonban ezt még sok tényező befolyásolhatja, lehetünk a legjobbak, de ha a hatóság úgy gondolja, megállíthat. Lehet kemény dió, de az is megtörténhet, hogy simán haladunk, akárcsak a többi szak esetében. Arra készülünk, hogy ha kitesznek az ajtón, kopogtatunk az ablakon” – szögezte le Nyárádi István.
Rámutatott ugyanakkor, hogy jelenleg az országban nyolc helyen képeznek erdőmérnököket is, a legnagyobb múlttal ezen a téren a brassói Transilvania Egyetem rendelkezik. Bíznak benne, hogy az anyanyelvi képzés lehetősége felkelti az érdeklődést, és akárcsak a 2015-ben beindított agrár szakon, az erdőmérnöki szakon is túljelentkezés lesz.
a sepsiszentgyörgyi szakokat működtető marosvásárhelyi kar és a soproni erdőmérnöki kar között külön szerződés jött létre, már pontosan nevesítették azokat a soproni tanárokat, akik Sepsiszentgyörgyön fognak tanítani. Náhlik András, a Soproni Egyetem kolozsvári származású rektora pályázatában is célul tűzte ki az erdélyi anyanyelvi erdőmérnöki képzés beindítását – mondta Nyárádi István. Hozzátette, hosszú távú céljuk, hogy helyi oktatói csapatot alakítsanak, neveljenek ki.
Az infrastruktúráról szólva kiemelte, Sepsiszentgyörgyön már jól kialakított helyszínek vannak, az önkormányzat által hosszú távú szerződéssel a rendelkezésükre bocsátott épületben 17 korszerűen felszerelt laboratóriumot és három szemináriumi előadótermet alakítottak ki. Ez a bázis már önmagában biztosítja a működő agrár szak és az induló erdőmérnöki szak igényeit, ám párhuzamosan elkezdődik a saját infrastruktúra kiépítése. Ez egy zöldmezős beruházás lesz, tehát teljesen a tervezett három szak – az agrár, az erdőmérnöki és a sport – számára testre lehet szabni, úgy tudják kialakítani, ahogy a szaktanárok és a képzési specifikum megköveteli.
Edzőket is képeznének. A csíkszeredai U23-as jégkorongcsapat (zöld mezben) már a Sapientia nevet viseli
Fotó: Pinti Attila
A sport szak engedélyeztetését, beindítását és működtetését a csíkszeredai karra bízta a Sapientia EMTE. Lázár Ede dékán lapunknak elmondta,
Mint részletezte, a Székelyföldi Jégkorong-akadémia, a Sapientia Alapítvány és a kezdeményezést finanszírozó magyar állam is szorgalmazta a sport szak beindítását. A sepsiszentgyörgyi helyszínen még nincsenek kiépült tanszékek, ezért a beindítását a csíkszeredai kar menedzseli. Lázár Ede elmondta,
A dékán hangsúlyozta, egyelőre szerény a kompetenciájuk ezen a területen, de az alaptantárgyakat, például a biológiát oktató szakembereket tudják biztosítani. Jelenleg főállású oktatókat keresnek, testnevelő tanárokat, felsőfokú képesítéssel rendelkező sportolókat, ám az ígéretek szerint a budapesti Magyar Testnevelési Egyetemtől is kapnak támogatást. Az előkészületek után tudják összeállítani az akkreditációs kérelmet a szak indításához, így idén még biztos nem, de
A sport szakon a képzés nagy része közös, néhány tárgyon belül azonban lehet tovább szakosodni, hogy mire fókuszálnak, a környező sportlétesítmények megléte, a gyakorlat is meghatározza majd. Lázár Ede hangsúlyozta, valószínű, hogy Csíkszeredában inkább a téli sportokra, Sepsiszentgyörgyön a labdarúgásra, a kosárlabdára figyelnek jobban, de a képzés során ez még alakulhat.
A dékán felidézte, hogy a csíkszeredai és a környéken levő sportlétesítmények vezetői már felajánlották, hogy az infrastruktúrát a rendelkezésükre bocsátják a képzés keretein belül. A Székelyföldi Jégkorong-akadémiával már tavaly nyáron szerződést kötött az egyetem, az U23-as csapat felvette a Sapientia nevet, és bár egyetlen játékos sem idősebb 21 évnél, elindultak a felnőttbajnokságban.
„Mindent megteszünk, hogy 2020-ban elinduljon a sport szak. Látjuk rá a keresletet a sportolók részéről is, hiszen a hokisok egy része már most beiratkozott a Sapientia különböző szakaira.
Ezt az akadémia és a sportolók menedzselésével foglalkozó szakemberek is szorgalmazzák” – szögezte le Lázár Ede.
Amint arról korábban írtunk, a sepsiszentgyörgyi és Kovászna megyei önkormányzati vezetők, a Sapientia EMTE és a magyar kormány képviselői 2013-ban jelentették be a sepsiszentgyörgyi tagozat indításának tervét, kiemelve, hogy olyan szakok indítását tervezik, melyek magyar nyelven nem elérhetők a romániai felsőoktatásban. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat 2014-ben tízéves ingyenes szerződést kötött az egyetemmel az egykori Gámán János Szakközépiskola épületének bérbeadásáról meghosszabbítási lehetőséggel. Itt indult el 2015 őszén az agrár szak.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!