Fotó: Krónika
A döntéssel az eddigi engedélyeztetési procedúra alapdokumentuma vált érvénytelenné, a bírósághoz forduló szervezet szerint a bányavállalatnak újra kell kezdenie az engedélyeztetési eljárást. A szerdán semmisnek nyilvánított területrendezési tervet a kanadai–román vegyesvállalat, az RMGC finanszírozta, és nyújtotta be a település önkormányzatához, hogy amennyiben azt elfogadják, megindulhasson az aranybánya-beruházás engedélyezési folyamata, s ezzel egy idõben megtiltsanak minden más gazdasági tevékenységet Verespatakon. Emellett Verespatak 2002. júliusi, lakóövezetbõl ipari övezetté történõ átminõsítése azt eredményezte, hogy megkezdõdött a helyi lakosság kitelepítése, és a teljes infrastruktúra – iskolák, körzeti orvosi rendelõ – áthelyezése. „A bányavállalat így meggátolt mindenféle helyi, a fenntartható fejlõdés alapelveinek megfelelõ kezdeményezést, mint például turizmus, mezõgazdaság és bizonyos szolgáltatások – állítja a dokumentum miatt a bírósághoz fordult helyi környezetvédõ szervezet, az Alburnus Maior. – Lényegében megtiltották új épületek építését, még a magánterületeken lévõkét is, amely verespataki lakosok magánélethez és a gazdasági vállalkozásokhoz való alkotmányos jogait is megsértette.\" A dokumentáció ellen a civil szervezet érdekkonfliktusra hivatkozva emelt óvást, mivel a tervet megszavazó tanácsosok vagy azok rokonai akkoriban a bányavállalat alkalmazásában álltak. A tervek által érintett lakosságot soha nem kérdezte meg az önkormányzat, ráadásul még környezeti hatásvizsgálatot sem végeztek a rendezési tervrõl. Az ítélõtábla azt a 2002-bõl származó tanácsi határozatot nyilvánította érvénytelennek, mellyel a verespataki önkormányzat jóváhagyta az RMGC által elkészíttetett területrendezési tervet. Az Alburnus Maior a döntést úgy értelmezi, hogy ez a korábban kibocsátott településrendezési engedély érvénytelenítését is maga után vonja. Az ítélet következtében ugyanakkor a környezetvédelmi minisztérium kénytelen lesz visszadobni a céghez a bányaterv engedélyeztetése érdekében eddig összeállított dokumentációt, A ciántechnológián alapuló színesfém-kitermelést ellenzõ környezetvédõk szerint ez azt jelenti, hogy az RMGC-nek elölrõl kell kezdenie az eddig tíz évet felvett engedélyeztetési procedúrát, ugyanis ez a tanácsi határozat az engedélyeztetési eljárás egyik alapdokumentuma. „A gyulafehérvári bíróság döntése visszavonhatatlanul megerõsíti, hogy az RMGC által végzett összes tevékenység illegális engedélyekre alapult. Ráadásul bebizonyosodott, hogy a korrupcióra épülõ, és az állampolgárok alkotmányos jogait figyelmen kívül hagyó befektetések kártyavárként egyszer úgyis összeomlanak\" – jelentette ki Stephanie Roth, a verespataki Alburnus Maior Egyesület aktivistája. Lapunk az RMGC-t is meg akarta szólaltatni, annak sajtóirodája azonban elfoglaltságra hivatkozva nem tudott rendelkezésünkre állni. A román környezetvédelmi minisztérium már múlt év szeptemberében felfüggesztette az engedélyeztetési eljárást, mivel az RMGC területrendezési engedélye tartalmilag megegyezik egy korábbival, amelyet a bíróság már felfüggesztett, most pedig végérvényesen érvénytelenített. A dokumentum érvénytelenítését a Magyar Természetvédõk Szövetsége is üdvözölte. „Bízom benne, hogy a mostani döntés nemcsak Verespatak számára jelentheti azt, hogy megmenekül a pusztulástól, hanem ezzel Magyarországot sem fogják fenyegetni hasonló, határokon átterjedõ környezeti kockázatokat jelentõ aranybánya-beruházások\" – fejtette ki Fidrich Róbert, a szervezet programvezetõje. A kanadai–román RMGC Verespatakon legalább 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt szeretne kibányászni 17 év alatt. A bányanyitást ellenzik a környezetvédõk és Magyarország is, a környezeti kockázatok miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Látogatottsági adatok