Semmis az alapdokumentum

A döntéssel az eddigi engedélyeztetési procedúra alapdokumentuma vált érvénytelenné, a bírósághoz forduló szervezet szerint a bányavállalatnak újra kell kezdenie az engedélyeztetési eljárást.

A szerdán semmisnek nyilvánított területrendezési tervet a kanadai–román vegyesvállalat, az RMGC finanszírozta, és nyújtotta be a település önkormányzatához, hogy amennyiben azt elfogadják, megindulhasson az aranybánya-beruházás engedélyezési folyamata, s ezzel egy idõben megtiltsanak minden más gazdasági tevékenységet Verespatakon. Emellett Verespatak 2002. júliusi, lakóövezetbõl ipari övezetté történõ átminõsítése azt eredményezte, hogy megkezdõdött a helyi lakosság kitelepítése, és a teljes infrastruktúra – iskolák, körzeti orvosi rendelõ – áthelyezése. „A bányavállalat így meggátolt mindenféle helyi, a fenntartható fejlõdés alapelveinek megfelelõ kezdeményezést, mint például turizmus, mezõgazdaság és bizonyos szolgáltatások – állítja a dokumentum miatt a bírósághoz fordult helyi környezetvédõ szervezet, az Alburnus Maior. – Lényegében megtiltották új épületek építését, még a magánterületeken lévõkét is, amely verespataki lakosok magánélethez és a gazdasági vállalkozásokhoz való alkotmányos jogait is megsértette.\"

A dokumentáció ellen a civil szervezet érdekkonfliktusra hivatkozva emelt óvást, mivel a tervet megszavazó tanácsosok vagy azok rokonai akkoriban a bányavállalat alkalmazásában álltak. A tervek által érintett lakosságot soha nem kérdezte meg az önkormányzat, ráadásul még környezeti hatásvizsgálatot sem végeztek a rendezési tervrõl.

Az ítélõtábla azt a 2002-bõl származó tanácsi határozatot nyilvánította érvénytelennek, mellyel a verespataki önkormányzat jóváhagyta az RMGC által elkészíttetett területrendezési tervet. Az Alburnus Maior a döntést úgy értelmezi, hogy ez a korábban kibocsátott településrendezési engedély érvénytelenítését is maga után vonja. Az ítélet következtében ugyanakkor a környezetvédelmi minisztérium kénytelen lesz visszadobni a céghez a bányaterv engedélyeztetése érdekében eddig összeállított dokumentációt, A ciántechnológián alapuló színesfém-kitermelést ellenzõ környezetvédõk szerint ez azt jelenti, hogy az RMGC-nek elölrõl kell kezdenie az eddig tíz évet felvett engedélyeztetési procedúrát, ugyanis ez a tanácsi határozat az engedélyeztetési eljárás egyik alapdokumentuma.

„A gyulafehérvári bíróság döntése visszavonhatatlanul megerõsíti, hogy az RMGC által végzett összes tevékenység illegális engedélyekre alapult. Ráadásul bebizonyosodott, hogy a korrupcióra épülõ, és az állampolgárok alkotmányos jogait figyelmen kívül hagyó befektetések kártyavárként egyszer úgyis összeomlanak\" – jelentette ki Stephanie Roth, a verespataki Alburnus Maior Egyesület aktivistája.

Lapunk az RMGC-t is meg akarta szólaltatni, annak sajtóirodája azonban elfoglaltságra hivatkozva nem tudott rendelkezésünkre állni.

A román környezetvédelmi minisztérium már múlt év szeptemberében felfüggesztette az engedélyeztetési eljárást, mivel az RMGC területrendezési engedélye tartalmilag megegyezik egy korábbival, amelyet a bíróság már felfüggesztett, most pedig végérvényesen érvénytelenített.

A dokumentum érvénytelenítését a Magyar Természetvédõk Szövetsége is üdvözölte. „Bízom benne, hogy a mostani döntés nemcsak Verespatak számára jelentheti azt, hogy megmenekül a pusztulástól, hanem ezzel Magyarországot sem fogják fenyegetni hasonló, határokon átterjedõ környezeti kockázatokat jelentõ aranybánya-beruházások\" – fejtette ki Fidrich Róbert, a szervezet programvezetõje.

A kanadai–román RMGC Verespatakon legalább 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt szeretne kibányászni 17 év alatt. A bányanyitást ellenzik a környezetvédõk és Magyarország is, a környezeti kockázatok miatt.