Fotó: Krónika
A döntéssel az eddigi engedélyeztetési procedúra alapdokumentuma vált érvénytelenné, a bírósághoz forduló szervezet szerint a bányavállalatnak újra kell kezdenie az engedélyeztetési eljárást. A szerdán semmisnek nyilvánított területrendezési tervet a kanadai–román vegyesvállalat, az RMGC finanszírozta, és nyújtotta be a település önkormányzatához, hogy amennyiben azt elfogadják, megindulhasson az aranybánya-beruházás engedélyezési folyamata, s ezzel egy idõben megtiltsanak minden más gazdasági tevékenységet Verespatakon. Emellett Verespatak 2002. júliusi, lakóövezetbõl ipari övezetté történõ átminõsítése azt eredményezte, hogy megkezdõdött a helyi lakosság kitelepítése, és a teljes infrastruktúra – iskolák, körzeti orvosi rendelõ – áthelyezése. „A bányavállalat így meggátolt mindenféle helyi, a fenntartható fejlõdés alapelveinek megfelelõ kezdeményezést, mint például turizmus, mezõgazdaság és bizonyos szolgáltatások – állítja a dokumentum miatt a bírósághoz fordult helyi környezetvédõ szervezet, az Alburnus Maior. – Lényegében megtiltották új épületek építését, még a magánterületeken lévõkét is, amely verespataki lakosok magánélethez és a gazdasági vállalkozásokhoz való alkotmányos jogait is megsértette.\" A dokumentáció ellen a civil szervezet érdekkonfliktusra hivatkozva emelt óvást, mivel a tervet megszavazó tanácsosok vagy azok rokonai akkoriban a bányavállalat alkalmazásában álltak. A tervek által érintett lakosságot soha nem kérdezte meg az önkormányzat, ráadásul még környezeti hatásvizsgálatot sem végeztek a rendezési tervrõl. Az ítélõtábla azt a 2002-bõl származó tanácsi határozatot nyilvánította érvénytelennek, mellyel a verespataki önkormányzat jóváhagyta az RMGC által elkészíttetett területrendezési tervet. Az Alburnus Maior a döntést úgy értelmezi, hogy ez a korábban kibocsátott településrendezési engedély érvénytelenítését is maga után vonja. Az ítélet következtében ugyanakkor a környezetvédelmi minisztérium kénytelen lesz visszadobni a céghez a bányaterv engedélyeztetése érdekében eddig összeállított dokumentációt, A ciántechnológián alapuló színesfém-kitermelést ellenzõ környezetvédõk szerint ez azt jelenti, hogy az RMGC-nek elölrõl kell kezdenie az eddig tíz évet felvett engedélyeztetési procedúrát, ugyanis ez a tanácsi határozat az engedélyeztetési eljárás egyik alapdokumentuma. „A gyulafehérvári bíróság döntése visszavonhatatlanul megerõsíti, hogy az RMGC által végzett összes tevékenység illegális engedélyekre alapult. Ráadásul bebizonyosodott, hogy a korrupcióra épülõ, és az állampolgárok alkotmányos jogait figyelmen kívül hagyó befektetések kártyavárként egyszer úgyis összeomlanak\" – jelentette ki Stephanie Roth, a verespataki Alburnus Maior Egyesület aktivistája. Lapunk az RMGC-t is meg akarta szólaltatni, annak sajtóirodája azonban elfoglaltságra hivatkozva nem tudott rendelkezésünkre állni. A román környezetvédelmi minisztérium már múlt év szeptemberében felfüggesztette az engedélyeztetési eljárást, mivel az RMGC területrendezési engedélye tartalmilag megegyezik egy korábbival, amelyet a bíróság már felfüggesztett, most pedig végérvényesen érvénytelenített. A dokumentum érvénytelenítését a Magyar Természetvédõk Szövetsége is üdvözölte. „Bízom benne, hogy a mostani döntés nemcsak Verespatak számára jelentheti azt, hogy megmenekül a pusztulástól, hanem ezzel Magyarországot sem fogják fenyegetni hasonló, határokon átterjedõ környezeti kockázatokat jelentõ aranybánya-beruházások\" – fejtette ki Fidrich Róbert, a szervezet programvezetõje. A kanadai–román RMGC Verespatakon legalább 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt szeretne kibányászni 17 év alatt. A bányanyitást ellenzik a környezetvédõk és Magyarország is, a környezeti kockázatok miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Látogatottsági adatok