Fotó: Veres Nándor
Megteremti a jogi keretet a családon belüli erőszak elleni fellépéshez és a prevencióhoz a kormány által a hónap elején elfogadott, a szenátus asztalán levő törvénytervezet, de a gyakorlatba ültetéshez komoly anyagi és emberi erőforrásokra lesz szükség.
2018. február 27., 16:472018. február 27., 16:47
2018. február 27., 17:392018. február 27., 17:39
Ezt László Éva pszichológus, az áldozatvédelem területén működő civil szervezet (Nők az Erőszak Ellen – ARTEMIS – Egyesület) tagja jelentette ki a Krónikának. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem szociológia és szociális munka karának adjunktusa lapunk megkeresésére hangsúlyozta, éppen ezért kissé szkeptikus a jogszabály alkalmazását illetően.
amellyel a rendőrnek joga lesz azonnal közbelépni az áldozat védelmében és az agresszor eltávolításáért, illetve a bántalmazottak számára menhelyek kialakítását teszi kötelezővé.
„Nagyon összetett, szakszerű törvénytervezetről van szó, amelynek hátterében több év kemény munkája áll. Sok pontosítással, kiegészítéssel, amelyeket, örömünkre, nem csak a nemzetközi vagy más politikai direktívák, hanem az ország terepen levő szakembereinek véleménye is meghatároz.
Hiányolja azonban, hogy a kutatók munkáját nem vették kellő súllyal figyelembe, nem aknázták ki a kutatásokban rejlő lehetőségeket.
A szakember rámutatott, a törvénytervezet „leglátványosabb” újdonsága, hogy a rendőr már helyben kiadhat ideiglenes távoltartási végzést, ugyanakkor a rend őrei családon belüli erőszak esetében engedély nélkül is behatolhatnak a lakásba. „Ami a negatívumokat illeti, legelőször a büntetőjogi perrendtartás megváltoztatásának tervezete jut eszembe, amelynek bizonyos javaslatai szöges ellentétben állnak, összeférhetetlenek ennek a törvénynek a szellemével és kivitelezési lehetőségével is” – fejtette ki kérdésünkre. Példaként a 83-as cikkely módosítását említette, amelynek értelmében a feltételezett elkövető a bejelentés pillanatától személyesen részt vehet minden meg- és kihallgatáson.
Összességében véve azonban úgy véli, hogy az új törvénytervezet jó keretet ad az erőszak elleni konkrét, összehangolt fellépésre mind országos, mind pedig megyei, illetve helyi szinten. Hogy ez hol, mennyire fog megvalósulni, László Éva meglátása szerint az egyrészt a törvény által előírt kötelező feladatok ellátásán, másrészt a „közösségi akarattól” múlik.
– éjszakai szálláshelyeken, hajléktalan személyeket ellátó központokban.
Fotó: Veres Nándor
A törvénnyel való jó gazdálkodáshoz – ami alatt a törvény szellemének a betartását is értem –, tudnunk kell, hogy a jogszabály csak a kezdeti lehetőségeket adja meg. Ha jó, kiegyensúlyozott, egészséges kapcsolatokban élő családokat és közösségeket akarunk, akkor ez anyagi és emberi erőforrásokat egyaránt igényel” – ecsetelte a szakértő. Mint mondta, ehhez létre kell hozni a szakszolgáltatásokat, jól megtervezett és kivitelezhető stratégiák és felkészült szakemberek kellenek.
„Remélem, a törvényhozók, a döntési hatalommal rendelkezők, főleg akik az utóbbi időben deklaráltan felvállalták a családon belüli erőszak és/vagy a nők elleni erőszak jelenségének változtatását, tudatosan és kitartóan tenni fognak a továbbiakban is” – adott hangot reményének László Éva.
Sok ugyanis a tennivaló, hiszen jelen pillanatban nagyon kevés védett ház, menhely van az országban, vannak olyan megyék, ahol teljesen hiányoznak, és ahol vannak is, általában várólistával működnek.
Kolozsváron például jenleg egy 6 férőhelyes és a megyében még egy 6-8 férőhelyes menhely működik. A városi önkormányzat az év elején megszavazta, és hamarosan elkezdik egy épület felújítását, ahol jövőtől tanácsadó központ fog működni, de a menhelyre még legalább egy évet biztosan várnunk kell” – fejtette ki László Éva.
Felhívta egyúttal arra is a figyelmet, hogy az új törvénytervezet tanácsadó központok és menhelyek létrehozását egyaránt előírja. „Erőssége ugyanakkor a törvénynek, hogy nemcsak az áldozatoknak, hanem az elkövetőknek szánt központok létesítését is támogatja, így aktívan részt vállalva az erőszakos viselkedés megismétlődésének megelőzésében, amikor még ennek a veszélyességi szintje nem éri el a börtönbe való elzárás súlyosságát” – mutatott rá a szakember.
Igaz, ez a szám visszaesést jelent: míg 2016-ban 191 halálos áldozatot követeltek az erőszakos cselekmények, tavaly 84 áldozatot jegyeztek. Az állami intézmények hivatalos statisztikája szerint viszont Romániában alig létező jelenség a szexuális zaklatás, illetve a családon belüli erőszak. A hatóságok által az elmúlt évtizedben regisztrált esetek száma olyannyira alacsony, hogy valószínűsíthető, nem az ország teljesít kiválóan ezen a téren, hanem az aktuális jogrendszer elijeszti az áldozatokat attól, hogy a rendőrségre vagy egyenesen a bíróságig vigyék a bántalmazásos ügyeket.
Fotó: Pixabay.com
A Ziua de Cluj kolozsvári hírportál az igazságügyi minisztériumtól és az Országos Rendőr-főkapitányságtól kérte ki a 2007 és 2017 közötti időszakra vonatkozó adatokat, amelyek enyhén szólva is meghökkentők.
A minisztérium az évekre lebontott adatokat is közölte, ezek szerint 2007 és 2010 között öt esetet tárgyaltak, de egyetlen személy ellen sem született jogerős döntés, 2011-ben további két ügy került a bíróságok elé, ezek keretében 4 személyt ítéltek el jogerősen, 2012 és 2014 között pedig egyetlen igazságügyi intézményben sem iktattak ilyen iratcsomót. 2015-ben két per kezdődött el, az egyikben tavaly született alapfokú ítélet, míg a másik esetében még tart az eljárás.
A Ziua de Cluj egyébként a belügyminisztériumnál is érdeklődött, hogy az ő adatbázisukban hány szexuális zaklatás miatt tett feljelentés szerepel, állításuk szerint azonban nem tartanak nyilván ilyen adatokat.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (EU Agency for Fundamental Rights) felmérésre ehhez képest azt mutatja, hogy Romániában a 15 évnél idősebb nők 32 százaléka legalább egyszer szexuális zaklatás áldozatává válik élete során.
Fotó: Barabás Ákos
Az Országos Rendőr-főkapitányság ugyanakkor azt is közölte: tavaly 36 ezer bejelentés érkezett családon belüli erőszak miatt, ezek közül mintegy 27 ezret otthon követtek el. A feljelentések többségét fizikai erőszak elkövetése miatt tették, a statisztikában 20 ezer ilyen panasz szerepel.
„Főleg a súlyos eseteknél ezt az eljárást mindenképp kombinálni kell legalább a hatékony ellenőrzéssel, például sokat emlegetett/ígért elektromos karkötőkkel, illetve hatékony és gyors büntetéssel” – fogalmazta meg a legsürgősebb tennivalókat László Éva pszichológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!