Segítség a balesetezőknek: nem kell kifizetniük a kórházi ellátást az önhibájukból megsérült ápoltaknak

Az egészségügyi reform 2006/95-ös számú jogszabálya úgy fogalmaz, hogy azok a személyek, akik „cselekedetükkel más személy egészségét vagy saját egészségüket károsították, felelnek a törvény előtt, és kötelesek megtéríteni az egészségügyi ellátás költségeit”. Az alkotmánybíróság döntése tulajdonképpen nem tesz mást, mint törli a törvénycikkely szövegéből a „a saját egészségüket károsították” megfogalmazást. Ez azt eredményezi, hogy miután a módosítás megjelenik a Hivatalos Közlönyben, már csak azoknak kell fizetniük, akik gondatlanságból vagy szándékosan más személy sérülését okozták. Viszont azoknak, akik önhibából szenvedtek sérülést közúti, háztartási vagy más balesetben, már nem kell megtéríteniük saját orvosi ellátásuk költségeit. Az ügyben a Maros megyei törvényszék fordult az alkotmánybírósághoz, a taláros testület pedig többségi szavazattal adott helyt a megkeresésnek, kimondva, hogy

A döntésről a parlament két házát, a kormányt és a Maros megyei törvényszéket is értesítették.

Az eddig érvényben levő előírás felháborította az érintettek többségét, hiszen mindenki feltette a kérdést, hogyha rendelkezik egészségbiztosítással, miért nem jogosult ellátásra. Az egyik legnagyobb port kavaró ügy két évvel ezelőtt történt, amikor a temesvári megyei sürgősségi kórház benyújtott egy háromezer lejt meghaladó számlát egy idős nőnek, aki gerinctörést szenvedett, amikor a szomszédjánál szőlőt szedett. De szinte mindegyik kórháznak több száz peres ügye van folyamatban, mert a törvény arra a hálátlan feladatra kötelezi őket, hogy valakinek mindenképp benyújtsák a balesetben megsérültek ellátásáról szóló számlát.

Tízezer lejes számla
kiskorú kezeléséért

Egy tizenéves kamasz édesapja a Krónikának elmondta, bár fia úgy szenvedett balesetet, hogy hibás volt, hiszen nem a zebrán kelt át, amikor elütötte az autó, a törvény nem méltányos a balesetet szenvedő kiskorúakkal szemben sem. „A törvény betűjével lehet baj, az elvi része nincsen rendben a dolognak, hiszen mi számít hibának? Az, ha valaki mondjuk felmászik egy fára és leesik? Vagy ha valaki nem tud biciklizni, de mégis elindul és törést szenved, akkor fizetnie kell a kórházi kezelést? A mi esetünkben rendőrségi papírral bizonyítják, hogy nem a sofőr volt a hibás, hanem a gyerek, ez különbözteti meg csupán a fára mászásos példától” – mondta az édesapa. Kifejtette, a balesettől számítva 90 napon belül a törvény szerint büntető feljelentést tehet valaki a felek közül, ha több mint 90 napot vesz igénybe a felépülés – utóbbit törvényszéki orvos igazolja. „Ha viszont lejár a kilencven nap, és nincsen semmiféle per, akkor annak kell fizetnie, akinek a hibájából a baleset történt. Még nem számlázták ki az összeget, de megnéztük, hogy a kórházi kezelés költsége az intézmény honlapján szereplő adatok szerint naponta 1000 lej. A mi esetünkben tíznapos kórházi kezelésről van szó” – mondta az édesapa. Hozzátette, beszélt ügyvéddel, aki elmondta, hogy a kórházak törvényesen járnak el, hiszen ilyen törvény van hatályban. A balesetet szenvedő fiú édesapja ugyanakkor úgy vélekedik, számos más esetben fizet a biztosító, és az lenne méltányos, ha ezekben az esetekben is ez történne.

Az igazgató elmondása szerint sokkal nagyobb pénzek folynak el, amikor a betegek indokolatlanul vesznek igénybe mentőt vagy sürgősségi ellátást, például kéthetes derékfájás miatt kérnek sürgősen segítséget.

András-Nagy Róbert rámutatott, jelenleg a baleseti ellátásokat külön nyilvántartásba veszik, a költségeket kötelesek behajtani, és átutalni az egészségbiztosítónak. Az eljárás szerint első lépésben felszólítást küldenek az ellátottnak, hogy a költségeket ki kell fizetni, tisztázza a helyzetet. Ha valaki beismeri, hogy hibázott, egyszerű a folyamat, ám ha ez nem történik meg, vagy a megkeresésre nem érkezik válasz, kénytelenek peres útra terelni az ügyet. Sepsiszentgyörgyön az évek során több szász hasonló per gyűlt fel. Bár ez az egészségügyi intézménynek is kellemetlen, „szembe kell állni a beteggel”, és követelni kell a pénzt. Például

De eddig a gyerekek szülei is kénytelenek voltak fizetni, ha a kiskorú hibájából baleset történt – erősítette meg a kórházigazgató.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy a bíróságokon ellentmondásos döntések születtek: előfordult, hogy hasonló helyzetben egyik beteget fizetésre kötelezték, a másikat pedig nem. A kórháznak viszont nem volt más választása, mint hogy a bíróságra bízza: a sérültnek ki kell fizetnie az ellátást, vagy sem. Tavaly némileg enyhítették a törvény szigorát azzal, hogyha a bíróság kimondta, az ügyben nincs felelősségre vonható vétkes, akkor a kórháznak nem kellett behajtania és visszafizetnie a költséget, amelyet ez esetben az egészségbiztosítási pénztár állt.