Orvosolták a méltánytalanságot. Az önhibából történő balesetek elszenvedőit is megilleti az ingyenes sürgősségi ellátás és kórházi kezelés
Fotó: Pinti Attila
Az alkotmánybíróság kimondta: ellentmond az alaptörvényben szavatolt jogoknak a vonatkozó törvény eddig érvényben lévő kitétele, miszerint az önhibájukból szerencsétlen balesetet szenvedő pácienseknek ki kell fizetniük kórházi kezelésük költségeit.
2019. december 11., 18:422019. december 11., 18:42
Visszás, sokak által felháborítónak tartott állapotnak vetett véget a bukaresti alkotmánybíróság, amikor kimondta, hogy azoknak sem kell kifizetniük a kórházi ellátást, akik önhibájukból sérülnek meg, függetlenül a baleset körülményeitől.
A határozatnak még meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben, de különben végleges és általános érvényű. Eszerint
Az egészségügyi reform 2006/95-ös számú jogszabálya úgy fogalmaz, hogy azok a személyek, akik „cselekedetükkel más személy egészségét vagy saját egészségüket károsították, felelnek a törvény előtt, és kötelesek megtéríteni az egészségügyi ellátás költségeit”. Az alkotmánybíróság döntése tulajdonképpen nem tesz mást, mint törli a törvénycikkely szövegéből a „a saját egészségüket károsították” megfogalmazást. Ez azt eredményezi, hogy miután a módosítás megjelenik a Hivatalos Közlönyben, már csak azoknak kell fizetniük, akik gondatlanságból vagy szándékosan más személy sérülését okozták. Viszont azoknak, akik önhibából szenvedtek sérülést közúti, háztartási vagy más balesetben, már nem kell megtéríteniük saját orvosi ellátásuk költségeit. Az ügyben a Maros megyei törvényszék fordult az alkotmánybírósághoz, a taláros testület pedig többségi szavazattal adott helyt a megkeresésnek, kimondva, hogy
A döntésről a parlament két házát, a kormányt és a Maros megyei törvényszéket is értesítették.
Az eddig érvényben levő előírás felháborította az érintettek többségét, hiszen mindenki feltette a kérdést, hogyha rendelkezik egészségbiztosítással, miért nem jogosult ellátásra. Az egyik legnagyobb port kavaró ügy két évvel ezelőtt történt, amikor a temesvári megyei sürgősségi kórház benyújtott egy háromezer lejt meghaladó számlát egy idős nőnek, aki gerinctörést szenvedett, amikor a szomszédjánál szőlőt szedett. De szinte mindegyik kórháznak több száz peres ügye van folyamatban, mert a törvény arra a hálátlan feladatra kötelezi őket, hogy valakinek mindenképp benyújtsák a balesetben megsérültek ellátásáról szóló számlát.
Egy tizenéves kamasz édesapja a Krónikának elmondta, bár fia úgy szenvedett balesetet, hogy hibás volt, hiszen nem a zebrán kelt át, amikor elütötte az autó, a törvény nem méltányos a balesetet szenvedő kiskorúakkal szemben sem. „A törvény betűjével lehet baj, az elvi része nincsen rendben a dolognak, hiszen mi számít hibának? Az, ha valaki mondjuk felmászik egy fára és leesik? Vagy ha valaki nem tud biciklizni, de mégis elindul és törést szenved, akkor fizetnie kell a kórházi kezelést? A mi esetünkben rendőrségi papírral bizonyítják, hogy nem a sofőr volt a hibás, hanem a gyerek, ez különbözteti meg csupán a fára mászásos példától” – mondta az édesapa. Kifejtette, a balesettől számítva 90 napon belül a törvény szerint büntető feljelentést tehet valaki a felek közül, ha több mint 90 napot vesz igénybe a felépülés – utóbbit törvényszéki orvos igazolja. „Ha viszont lejár a kilencven nap, és nincsen semmiféle per, akkor annak kell fizetnie, akinek a hibájából a baleset történt. Még nem számlázták ki az összeget, de megnéztük, hogy a kórházi kezelés költsége az intézmény honlapján szereplő adatok szerint naponta 1000 lej. A mi esetünkben tíznapos kórházi kezelésről van szó” – mondta az édesapa. Hozzátette, beszélt ügyvéddel, aki elmondta, hogy a kórházak törvényesen járnak el, hiszen ilyen törvény van hatályban. A balesetet szenvedő fiú édesapja ugyanakkor úgy vélekedik, számos más esetben fizet a biztosító, és az lenne méltányos, ha ezekben az esetekben is ez történne.
Fájdalomfokozás. A pórul járt betegektől eddig több ezer lejt is kérhettek a kórházak
Fotó: Pixabay.com
András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója úgy véli, valamennyire tiszta víz került a pohárba, méltányos döntés született, de egyúttal az egész törvényt pontosítani kellene. A szakember megkeresésünkre elmondta,
Az igazgató elmondása szerint sokkal nagyobb pénzek folynak el, amikor a betegek indokolatlanul vesznek igénybe mentőt vagy sürgősségi ellátást, például kéthetes derékfájás miatt kérnek sürgősen segítséget.
András-Nagy Róbert rámutatott, jelenleg a baleseti ellátásokat külön nyilvántartásba veszik, a költségeket kötelesek behajtani, és átutalni az egészségbiztosítónak. Az eljárás szerint első lépésben felszólítást küldenek az ellátottnak, hogy a költségeket ki kell fizetni, tisztázza a helyzetet. Ha valaki beismeri, hogy hibázott, egyszerű a folyamat, ám ha ez nem történik meg, vagy a megkeresésre nem érkezik válasz, kénytelenek peres útra terelni az ügyet. Sepsiszentgyörgyön az évek során több szász hasonló per gyűlt fel. Bár ez az egészségügyi intézménynek is kellemetlen, „szembe kell állni a beteggel”, és követelni kell a pénzt. Például
De eddig a gyerekek szülei is kénytelenek voltak fizetni, ha a kiskorú hibájából baleset történt – erősítette meg a kórházigazgató.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy a bíróságokon ellentmondásos döntések születtek: előfordult, hogy hasonló helyzetben egyik beteget fizetésre kötelezték, a másikat pedig nem. A kórháznak viszont nem volt más választása, mint hogy a bíróságra bízza: a sérültnek ki kell fizetnie az ellátást, vagy sem. Tavaly némileg enyhítették a törvény szigorát azzal, hogyha a bíróság kimondta, az ügyben nincs felelősségre vonható vétkes, akkor a kórháznak nem kellett behajtania és visszafizetnie a költséget, amelyet ez esetben az egészségbiztosítási pénztár állt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!