Segesvár: elúszott az Európa-díj

Az 1955-ben létesített díjat idén a francia Landerneau és a német Hünfeld kapta meg, melyek együtt pályáztak a kitüntetésre. Miután 1998-ban az egykori szász település – első romániai városként – megkapta az európai oklevelet, majd rá egy évre az európai zászlót, 2003-ban pedig a díszplakettet, Segesvár a legmagasabb rangú uniós kitüntetést is meg szerette volna szerezni. Az ötös döntőbe került városok közül Segesvár így is az előkelő második helyen végzett.

Szabályzatellenes döntés?

Az eseményen jelen lévő Petru Başa segesvári szenátor szerint csak a franciák és a németek kulisszák mögötti ügyeskedéseinek köszönhetően csúszott le az erdélyi város a dobogó legmagasabb fokáról. Segesvár szintén két szavazatot kapott, akárcsak Landerneau és Hünfeld, azonban mivel a két nyugat-európai település együtt pályázta meg a címet, a rájuk adott voksokat a szervezők összeadták. „A két város együtt jobb eredményt ért el, mint Segesvár, de ez nem felel meg a szabályzatnak” – vélekedett Başa. Frunda György is úgy érezte, hogy a zsűri csúnyán átverte az erdélyi várost. Az RMDSZ-politikus meggyőződése, hogy már előre le volt játszva, kiknek kell megnyerniük a csatát. „Segesvár ügyvédje voltam ebben az egyenlőtlen harcban, de nem tudtam meggyőzni a kollégáimat, hogy ha a közös Európánk az esélyegyenlőségről szól, akkor nekünk is kutyakötelességünk ezt betartani. A szabályzat valóban nem tiltja, hogy két város együtt pályázzon a címre, de nem is írja elő” – fejtette ki lapunknak a Strasbourgban tartózkodó Frunda.

Egymásra mutogató politikusok

A demokrata-liberális Petru Başa úgy érzi, a városvezetés is többet tehetett volna a cím megszerzése érdekében. Szerinte Segesvár a helyi politikai harc áldozatává vált. Ugyanezt érzékeli Dorin Dăneşan polgármester is, csakhogy a szociáldemokrata elöljáró éppen Petru Başát okolja a kudarcként megélt második helyezésért. „A szenátornak nincs miért ujjal mutogatnia az önkormányzatra vagy más politikai pártok képviselőire. Azonkívül, hogy nagyon későre adta át a városházának a magán-tévétársasága által filmezett anyagot, aránylag gyenge minőségű anyaggal szolgált ki. Ebből kellett nekünk az utolsó pillanatban összeállítanunk a bemutatkozó kisfilmet” – sérelmezte a Krónikának nyilatkozó Dăneşan. A két politikus viszont egyetértett abban, hogy a második helyezés is büszkeségre adhat okot, ugyanakkor jövőre alaposabb készülődéssel meg lehet szerezni a kitüntetést. „Amennyiben sikerül Segesvár összes értékét felmutatnunk, meggyőződésem, hogy jövőben biztos elhozzuk a nagydíjat. Ez a város egymaga is több értéket képvisel, mint a mostani nyertesek együtt” – szögezte le Frunda György.

Az Európa-díjat 1955-ben azzal a szándékkal alapították, hogy az öreg kontinens országainak egységét leghatásosabban képviselő és népszerűsítő város tevékenységét méltányolják. Eddig 58 település nyerte el az EU legmagasabb kitüntetésének számító díját, Segesvár az egyetlen romániai város, amely megpályázta a kitüntetést. Azontúl, hogy a kitüntetés mellé egy jelképes összeg is jár, az elismerésnek szimbolikus jelentősége van, a címmel a kapcsolatépítést rendkívüli módon lehet kamatoztatni.