2012. április 26., 08:552012. április 26., 08:55
Az Almásy László Kultúrtörténeti Kör rendezésében a kolozsvári Bulgakov kávéház pincéjében megtartott rendezvényen a szakember történelmi áttekintésben, a 19–20. század fordulójától kezdve napjainkig mutatta be Erdély etnikai rétegződésének változásait.
Mint elhangzott: a 20. század elején, a trianoni békediktátum előtt Erdély lakosságának több mint fele román volt, míg a magyarok és németek együtt a népesség 40 százalékát tették ki. Ezzel együtt akkoriban Közép- és Dél-Erdély városaiban egyértelműen a magyarság volt többségben. A magyarság urbanizációja ekkor 27 százalékos volt, míg a románok zömükben falun éltek. A Székelyföld eközben rurális perifériának számított, a székelyek urbanizációs szintje a románokéval volt egyenlő. Amíg azonban a magyarok 67 százaléka már tudott írni-olvasni, a románok voltak a legkevésbé iskolázottak, a ruszinokkal együtt 84,7 százalékuk őstermelőként dolgozott. Trianon után a románok legnagyobb gondja éppen ez a társadalmi rétegződés volt.
A két világháború között kezdődött el az addig falun élő erdélyi románok bevándorlása a városokba. Mint az előadáson is elhangzott, hiába szervezték azonban át teljesen a felsőoktatást, az üzleti szférában továbbra is megmaradt a magyar–német többség. Ekkor a kolozsvári és nagyváradi magyarok szociológiai értelemben még nem kerültek kisebbségbe, ehhez a kommunista modernizáció kellett.
Az ötvenes–hatvanas években a nagy ipari beruházások elkerülték a magyar lakta területeket, így nem csak a Székelyföld, de a Partium is a gazdasági perifériára került. Jelenleg az iskolázottság terén a magyarság alulreprezentált, bár a 1981–86 között született generációnál már egyfajta kiegyenlítődésről lehet beszélni, tudtuk meg Kiss Tamástól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több órás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
Látogatottsági adatok