2012. április 26., 08:552012. április 26., 08:55
Az Almásy László Kultúrtörténeti Kör rendezésében a kolozsvári Bulgakov kávéház pincéjében megtartott rendezvényen a szakember történelmi áttekintésben, a 19–20. század fordulójától kezdve napjainkig mutatta be Erdély etnikai rétegződésének változásait.
Mint elhangzott: a 20. század elején, a trianoni békediktátum előtt Erdély lakosságának több mint fele román volt, míg a magyarok és németek együtt a népesség 40 százalékát tették ki. Ezzel együtt akkoriban Közép- és Dél-Erdély városaiban egyértelműen a magyarság volt többségben. A magyarság urbanizációja ekkor 27 százalékos volt, míg a románok zömükben falun éltek. A Székelyföld eközben rurális perifériának számított, a székelyek urbanizációs szintje a románokéval volt egyenlő. Amíg azonban a magyarok 67 százaléka már tudott írni-olvasni, a románok voltak a legkevésbé iskolázottak, a ruszinokkal együtt 84,7 százalékuk őstermelőként dolgozott. Trianon után a románok legnagyobb gondja éppen ez a társadalmi rétegződés volt.
A két világháború között kezdődött el az addig falun élő erdélyi románok bevándorlása a városokba. Mint az előadáson is elhangzott, hiába szervezték azonban át teljesen a felsőoktatást, az üzleti szférában továbbra is megmaradt a magyar–német többség. Ekkor a kolozsvári és nagyváradi magyarok szociológiai értelemben még nem kerültek kisebbségbe, ehhez a kommunista modernizáció kellett.
Az ötvenes–hatvanas években a nagy ipari beruházások elkerülték a magyar lakta területeket, így nem csak a Székelyföld, de a Partium is a gazdasági perifériára került. Jelenleg az iskolázottság terén a magyarság alulreprezentált, bár a 1981–86 között született generációnál már egyfajta kiegyenlítődésről lehet beszélni, tudtuk meg Kiss Tamástól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
Látogatottsági adatok