Rönkvita kórházi kezeléssel

Bár falopásról és hatósági személy elleni bántalmazásról adott hírt a Hargita megyei rendőrség február elsején keltezett közleménye, a Szentegyházán január 31-én, kevéssel éjfél előtt történt incidens mostanra már szelídült: a székelyudvarhelyi ügyészség „csak” hatósági személy ellen elkövetett bántalmazás ügyében indított vizsgálatot. Igaz, a Hargita lábánál fekvő kisvárosban amúgy nem lenne rendhagyó a falopásról szóló hír. A környék erdeinek felügyeletét ellátó Homoródi Erdészeti Hivatal vezetője, Ioan Bãnucu szerint más, környékbeli erdőkben negyedannyi lopás sem fordul elő, mint Szentegyházán. Általában télen évi 250–300 köbméter faanyag tűnik el illegálisan az itteni erdőkből, Bãnucu szerint azért, mert a hargitafürdői kaolinbánya és a szentegyházi vasüzem bezárásával megugrott a környéken a munkanélküliség, kenyérkereset lett a favágás. A fának pedig eredetigazoló iratok nélkül is mindig akad gazdája.

Falopás volt, vagy csak verekedés?
A résztvevők szerint január 31-én azonban nem történt falopás, mégis kórházi kezelésre szorult az 54 éves Molnos Dénes, a homoródi erdészet erdővédelmi főnöke és Páll Tibor, 21 éves szentegyházi lakos.
A történet január 31-én este fél hétkor kezdődött: ekkor értesítette az erdészet Ferenc Domokost, a szentegyházi Kazánsarka erdőtulajdonosi társulás elnökét, hogy a tulajdonukat képező Málnavész részen 24 köbméternyi kivágott fát találtak az út mellett. „Arra kértek, kerítsek embereket és traktort, hogy hozzuk be a fát, nehogy valaki ellopja, és fél nyolcra menjek a Cigánydombra, ott megírjuk az átadási jegyzőkönyvet...” – mesélte az erdőtulajdonosi társulás elnöke hozzátéve: nem érti, miért nem a kivágott fa mellett készült az okmány. Az átadási jegyzőkönyv megírása után már ő vállalt felelősséget a fáért. „A gondok már itt elkezdődtek, mert Molnos Dénes, az erdőőrök főnöke még be akart írni valamit a papírokba, miután én már aláírtam. Nem engedtem, erre nekem támadt, a jelen lévő csendőrök fogták le. Miután beültem, az autóm tetejét ütötte ököllel. Szerintem részeg volt” – mondta Ferenc Domokos.

Két változat egy történetre
Az erdőtulajdonosi társulás elnöke Szeles Csabát és Páll Tibort kérte meg a fa elszállítására, akik két traktorral kimentek a várostól nyolc kilométerre lévő helyszínre a rönkökért, az elnök néhány emberrel várta őket a Cigánydombon. A történet itt kétfelé válik: egyik az erdőtulajdonosok, a másik az erdészek változata. Ferenc Domokos elmondása szerint fél tizenegykor Szeles Csabától telefonos segélykérést kaptak, hogy az erdészek rájuk támadtak. „Mikor harmadmagammal kiértem a Málnavészbe, Molnos Dénest láttam egy fejszével hadonászni. Kicsavartam a kezéből, de Páll Tibi már eszméletlenül feküdt az első traktor mögött, dőlt az orrából a vér, és Szeles Csaba is kapott már a szeme alá egyet”– foglalta össze a történteket Ferenc Domokos. Páll Tibor szerint még meg sem állt a traktor, egyszerűen kirángatták a vezetőfülkéből, és ok nélkül elkezdték ütni-rúgni. „Szólni sem tudtam, már folyt az orrom vére. Öt erdész volt ott, én meg alig vagyok ötven kiló” – mondta Páll. Õ Szentegyházára visszaérve a helyi kórházban kapott elsősegélyt, és mentő vitte a csíkszeredai kórházba, röntgenre. A törvényszéki orvoshoz nem ment el, mint mondta: nem akar bonyodalmat, pedig most is dagadt és fáj a tarkója.
Molnos Dénes, az erdővédelmi csapat vezetője szerint az erdészek éjféli ellenőrző körútjuk során találkoztak egy traktorral, ennek vezetője leoldotta rönkrakományát, és elhajtott, nem tudták azonosítani. Az úton heverő rönkök megállásra kényszerítették a hátul jövő két másik traktort, és ezek vezetői támadtak rájuk. A dulakodás nyomán neki a szemöldöke hasadt fel, kilenc nap betegszabadságot kapott, és a törvényszéki orvostól is kért látleletet.
Kozán Ernő, az egyik jelen lévő erdész szerint az összetűzés során késsel fenyegették őket az erdőtulajdonosok. Azonban az általa késelőként nevesített Páll László sem a rendőrség, sem az erdőtulajdonosok szerint nem volt a helyszínen, ő csupán az egyik traktor tulajdonosa.
Az erdészek nem tudják, hogyan sebesülhetett meg Páll Tibor, sem az erdőtulajdonosok azt, mitől szakadt fel Molnos Dénes szemöldöke. Az ügyészségi vizsgálat dolga fényt deríteni ezekre. „A hatósági személy ellen elkövetett erőszak kivizsgálásakor természetesen azt is megnézzük, nem élt-e vissza a jogkörével a hivatalból eljáró személy” – mondta Erdős András, az ügyben eljáró székelyudvarhelyi ügyész.

Kötelező erdőőrzés
A szentegyházi határ 2900 hektár erdője magánszemélyek tulajdonában van. Hat tulajdonosi társulást alakítottak, a 2005 októberében megjelent 139-es számú sürgősségi kormányrendelet őket is kötelezi a szervezett erdőőrzésre. Eddig, kormányintézkedésre, mindenütt ingyen végezték ezt az állami erdészetek, tehát a homoródi erdészet is – mondta el Ioan Bãnucu. Ferenc Domokos szerint kizárt, hogy ilyen, önkényeskedő, hatalmukkal visszaélő emberekkel ők együtt dolgozzanak – még akkor is, ha az őrzésre törvény kötelezné őket.


A tulajdonosok nem működnek együtt az erdészekkel
D. B. I. Cãtãlin Muticã, a Hargita Megyei Erdészeti Hivatal igazgatója elmondása szerint évente négy-öt alkalommal történik meg, hogy a fatolvajok erdészeket bántalmaznak. Mint hozzátette, nem egy esetben olyan személyekkel adódnak problémák, akik visszakapták erdeiket, de nem értik meg, hogy mégsem vághatják ki engedély nélkül a fákat. „Egy alkalommal történt gyilkossági kísérlet, egy erdész torkát akarták elvágni szintén Szentegyháza környékén. Bennünk még mindig az elnyomó karhatalmat látják, nem mindig működnek együtt” – fűzte hozzá az igazgató. „Mint hogy elvágják a torkomat, inkább otthagyom a fatolvajt is, meg a fát is” – jegyezte meg Mutica, elgondolkodva azon, hogy mit tenne, ha erdészként veszélybe forogna az élete.