Románoktatás: kommunikálni tanulnának a magyar diákok

A diákszervezet ennek érdekében internetes kérdőívet állított össze, melynek célja, hogy felmérje a magyar tanulók körében, mennyire elégedettek a román nyelv oktatásával.

A kérdőívet hétfő estétől lehet kitölteni a diákszervezet honlapján és Facebook-oldalán. Gáspárik Márton, a Makosz kommunikációs referense szerint hétfőn este nyolc órára félezren töltötték ki a kérdőívet. Elmondta, a Makoszt az Országos Diáktanács tagjai meghívták arra a Cotroceni-palotában tartandó találkozásra, amelyre november 17-én, a diákjogok világnapján kerül sor, és ahova a tanulók képviselőin kívül az oktatási szakemberek is hivatalosak.

„A találkozón konkrét céllal szeretnénk előállni, mégpedig azzal, hogy a magyar (és a többi kisebbségi) diákok ne ugyanolyan módon tanulják a románt, mint a román anyanyelvűek. Konkrét számokkal szeretnénk Bukarestbe menni, amelyek azt bizonyítják: erre igény van, szükséges a változtatás” – mondta lapunknak a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium diákja. Gáspárik Márton beszámolója szerint a végzősök szinte csak irodalmi műveket elemeznek, ami nincs rendjén, ugyanis egyesek kenyeret sem tudnak kérni románul.

Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Maros megyei elnöke jó kezdeményezésnek tartja a diákok ötletét, és türelmetlenül várja a román nyelv nem anyanyelvi szinten történő oktatásának az alkalmazását. „Főleg az érettségizők számára lenne nagyon fontos, hogy ne ugyanolyan szintű anyagot követeljenek” – hangsúlyozta a pedagógus, aki szintén azt kifogásolja, hogy az iskolában leadott tananyagnak nincs köze a mindennapi kommunikációhoz.

A Makosz kommunikációs referense egyébként arról is beszámolt, hogy a továbbiakban azt is tudni szeretnék, hol tart az ügy érdekképviseleti szinten. Így vannak ezzel azok a tanárok is, akik az előző években részt vettek azokban a munkacsoportokban, amelyeknek feladata a kisebbségi igényekhez alakított tanterv kidolgozása volt.

Szőcs Imre, a Bolyai Farkas Gimnázium romántanára az elmúlt évek történéseit felidézve elmondta: 2007-ben Szovátán szerveztek egy konferenciát a témában, de a számos meghívottból végül 12 fősre apadt a munkacsoport. Kollégáikkal nekifogtak összeállítani a magyar tanulók számára egy tantervet, de egy év munka után, támogatások hiányában abbamaradt a kezdeményezés. Király András oktatási államtitkár indítványára végül 2011-ben újraindult a munka, a testületben a nagyváradi, kolozsvári, bukaresti szakemberek mellett Maros megyét Szőcs Imre képviselte, a tevékenységet pedig Tódor Erika, a Sapientia EMTE tanára koordinálta.

Két év alatt teljes tantervet dolgoztak ki, előkészítő osztálytól tizenkettedikig, mesélte Szőcs. Mint kifejtette, 7. osztályig a kommunikációra fektetnék a hangsúlyt, és utána következne az elmélet. Az elképzelés szerint a diákok évente mintegy 50 szóval gyarapodó szövegekkel dolgoznának, hogy nyolcadikban 500 szavas szövegig jussanak.

A munkacsoport a teljes tantervet 2012 októberében leadta, azóta sem tudnak a fejleményekről. Ezek után 2013-ban egy európai uniós projekt keretében volt egy olyan kezdeményezés, mely az összes tantárgy tantervének az újbóli kidolgozását célozta meg, mesélte Szőcs, aki szerint sikerült bekerülniük a projektbe, de azzal a feltétellel, hogy a többi kisebbségnek is készítsék el a kerettantervét.

Ennek a kérésnek eleget is tettek, de időközben csődöt mondott a projekt, tette hozzá a szakember. Mint mondta, ez a tanterv is arra épít, hogy mire van szüksége a magyar anyanyelvű diákoknak, és összeállításában az ország számos szegletéből vettek részt szakemberek. Azonban a tantervek elkészülésén túl a projekt nem jutott el addig a szakaszig, hogy vizsgatantervek is készüljenek, és a tankönyvek elkészülése is várat magára, mesélte. „Hogy politikai szinten mi történik, arról nem tudunk” – mondta Szőcs Imre, aki szerint erről már nem tájékoztatták a projektben résztvevő szakembereket.