A többségi nemzet kisebbrendüségi komplexusa. Ioan Lăcătușu a románokat ért sérelmeket sorolja
Fotó: Pál Árpád
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma többoldalas közleményt adott ki, amelyben azt részletezik, hogy a romániai magyaroknak „minden jogot” szavatol az állam, miközben a három, magyar többségű megyében „elnyomják a románokat”.
2018. november 21., 17:352018. november 21., 17:35
2018. november 21., 18:362018. november 21., 18:36
A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert, Ioan Lăcătușu által vezetett fórum közleménye szerint Romániában minden intézményes és törvényes keret adott, hogy a kisebbségek megőrizzék nyelvi, kulturális és vallási identitásukat, és
Szerintük ez eltorzítja a valóságot, és „olyan enklávé jön létre”, amely ellenkezik a romániai és az európai uniós törvényekkel.
A közleményben hosszasan sorolják „sérelmeiket”. Nehezményezik, hogy az önkormányzatokban csak magyarul zajlanak a tanácsülések; panaszként tálalják, hogy az oktatásban, közigazgatásban, sajtóban „elterjedt a magyar nyelv”, rádiók, televíziók működnek magyarul, akárcsak teljes intézményi rendszerek, múzeumok, színházak, és tanulmányi központok, ahol magyarországi hatóságok szerveznek kizárólag magyar nyelvű rendezvényeket a térség jövőjéről tanácskozva; emellett utcákat neveznek el „fasiszta” magyar személyiségekről, emlékműveket emelnek.
A közleményben felszólítják a magyar közösség vezetőit és a véleményformálókat, hogy ismerjék el: Románia maradéktalanul teljesítette a „túl nagylelkű” Gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltakat és a nemzetközi vállalásokat is. Emellett ne népszerűsítsék a románellenességet, és „hagyják” a magyar gyerekeket románul tanulni. Kiemelik: meg kell érteni, hogy a románok soha nem fogják támogatni a „hamis és mesterséges” autonómiát, mert a magyaroknak amúgy is minden joguk megvan, másrészt a bécsi döntés utáni időszak is „bebizonyította”, hogy önrendelkezés esetén a térségben élő románoknak „semmi esélyük nem lenne”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás