A többségi nemzet kisebbrendüségi komplexusa. Ioan Lăcătușu a románokat ért sérelmeket sorolja
Fotó: Pál Árpád
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma többoldalas közleményt adott ki, amelyben azt részletezik, hogy a romániai magyaroknak „minden jogot” szavatol az állam, miközben a három, magyar többségű megyében „elnyomják a románokat”.
2018. november 21., 17:352018. november 21., 17:35
2018. november 21., 18:362018. november 21., 18:36
A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert, Ioan Lăcătușu által vezetett fórum közleménye szerint Romániában minden intézményes és törvényes keret adott, hogy a kisebbségek megőrizzék nyelvi, kulturális és vallási identitásukat, és
Szerintük ez eltorzítja a valóságot, és „olyan enklávé jön létre”, amely ellenkezik a romániai és az európai uniós törvényekkel.
A közleményben hosszasan sorolják „sérelmeiket”. Nehezményezik, hogy az önkormányzatokban csak magyarul zajlanak a tanácsülések; panaszként tálalják, hogy az oktatásban, közigazgatásban, sajtóban „elterjedt a magyar nyelv”, rádiók, televíziók működnek magyarul, akárcsak teljes intézményi rendszerek, múzeumok, színházak, és tanulmányi központok, ahol magyarországi hatóságok szerveznek kizárólag magyar nyelvű rendezvényeket a térség jövőjéről tanácskozva; emellett utcákat neveznek el „fasiszta” magyar személyiségekről, emlékműveket emelnek.
A közleményben felszólítják a magyar közösség vezetőit és a véleményformálókat, hogy ismerjék el: Románia maradéktalanul teljesítette a „túl nagylelkű” Gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltakat és a nemzetközi vállalásokat is. Emellett ne népszerűsítsék a románellenességet, és „hagyják” a magyar gyerekeket románul tanulni. Kiemelik: meg kell érteni, hogy a románok soha nem fogják támogatni a „hamis és mesterséges” autonómiát, mert a magyaroknak amúgy is minden joguk megvan, másrészt a bécsi döntés utáni időszak is „bebizonyította”, hogy önrendelkezés esetén a térségben élő románoknak „semmi esélyük nem lenne”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás