
Regionális jelentőségű kulturális központot alakítanának ki a Hunyadi-kastélyban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Temes megyei közgyűlés tagjai megszavazták azt a határozattervezetet, amelynek értelmében az önkormányzat a Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűléssel közösen nyújthat be pályázatot vissza nem térítendő európai uniós támogatásra a határon átnyúló együttműködés programja keretében a Hunyadi-kastély felújítására. A műemléképületet, amely 2007-ig a Bánság Múzeumának otthonául szolgált, és amelynek a restaurálása azóta is akadozik, a régió kulturális-turisztikai nevezetességként szeretnék hasznosítani.
2024. november 28., 14:002024. november 28., 14:00
2024. november 28., 14:152024. november 28., 14:15
Az Integrált kulturális és turisztikai útvonalak a határ menti térségben elnevezésű projekt keretében a két megyei önkormányzat 8–10 millió eurós támogatást remél, a Temes megyei közgyűlésre mint projektvezetőre ebből 6,5 millió „esik”, aminek mindössze 2 százaléka az önrész, a többi vissza nem térítendő támogatás. A pénz felhasználásával (tekintettel a román–magyar–szerb hármas határ menti eurorégióra, annak sok tekintetben közös történelmi múltjára)
„A temesvári közemlékezetben még mindig múzeumként él, ezért is szeretnénk egy modern, kortárs, sokoldalú múzeumot létrehozni benne, amely mind a kulturális örökség őrzését és bemutatását, mind oktatási-nevelési célokat szolgálna, valamennyi korosztályú látogató számára” – idézte az Agerpres hírügynökség Alfred Simonist, a megyei közgyűlés nemrég beiktatott elnökét.
A Hunyadi-kastélyt a mai temesvári köznyelv hajlamos a város legrégebbi, még ma is álló középkori épületeként említeni, de ez nem egészen helytálló megállapítás:
majd másfél évszázaddal később, 1443 és 1447 között annak az alapjaira emelte az Oszmán Birodalom elleni hadjárataival hírnevet szerzett Hunyadi János temesi főispán, Mátyás király apja a családi kastélyt. Az épületben helyezte be székhelyét a török hódoltság idején a temesvári pasa. Évszázadokkal később egy földrengés rongálta meg, majd az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc során ágyúlövések érték, úgyhogy 1856-ban átépítették, és akkor nyerte el jelenlegi formáját – írta Vicze Károly temesvári történész Az vég Temesvárban… című könyvében.
A homlokzaton római számmal írták fel az újjáépítés évét: 1856
Fotó: Facebook/Bánság Múzeuma
Az 1900-as évek elején az akkor tüzérkaszárnyaként és lőporraktárként szolgáló épület megsüllyedt, a falak megrepedtek. Ennek ellenére 1947-től oda költöztették a megyei múzeum történelmi és természettudományi részlegét, amely 2007-ig működött benne, de az addigra veszélyessé vált kastélyt lezárták a látogatók előtt, a közgyűjteményt kiköltöztették. A tervezett állagmegőrzés és restaurálás azonban nagyon lassan haladt, elsősorban a költségek magas volta miatt.
Ezt egészítheti ki a 6,5 millió eurós vissza nem térítendő támogatás, ami Alfred Simonis szerint még mindig nem fedezi a teljes költségeket, de jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a négy sarokbástyás kastélyt, a bánsági nagyváros jellegzetes épületét „visszaadják” a lakosságnak.
A megyei tanács elnöke úgy becsülte, hogy a munkálatok még legalább négy-öt évig eltartanak.

Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
1 hozzászólás