Regionális jelentőségű kulturális központot alakítanának ki a Hunyadi-kastélyban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Temes megyei közgyűlés tagjai megszavazták azt a határozattervezetet, amelynek értelmében az önkormányzat a Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűléssel közösen nyújthat be pályázatot vissza nem térítendő európai uniós támogatásra a határon átnyúló együttműködés programja keretében a Hunyadi-kastély felújítására. A műemléképületet, amely 2007-ig a Bánság Múzeumának otthonául szolgált, és amelynek a restaurálása azóta is akadozik, a régió kulturális-turisztikai nevezetességként szeretnék hasznosítani.
2024. november 28., 14:002024. november 28., 14:00
2024. november 28., 14:152024. november 28., 14:15
Az Integrált kulturális és turisztikai útvonalak a határ menti térségben elnevezésű projekt keretében a két megyei önkormányzat 8–10 millió eurós támogatást remél, a Temes megyei közgyűlésre mint projektvezetőre ebből 6,5 millió „esik”, aminek mindössze 2 százaléka az önrész, a többi vissza nem térítendő támogatás. A pénz felhasználásával (tekintettel a román–magyar–szerb hármas határ menti eurorégióra, annak sok tekintetben közös történelmi múltjára)
„A temesvári közemlékezetben még mindig múzeumként él, ezért is szeretnénk egy modern, kortárs, sokoldalú múzeumot létrehozni benne, amely mind a kulturális örökség őrzését és bemutatását, mind oktatási-nevelési célokat szolgálna, valamennyi korosztályú látogató számára” – idézte az Agerpres hírügynökség Alfred Simonist, a megyei közgyűlés nemrég beiktatott elnökét.
A Hunyadi-kastélyt a mai temesvári köznyelv hajlamos a város legrégebbi, még ma is álló középkori épületeként említeni, de ez nem egészen helytálló megállapítás:
majd másfél évszázaddal később, 1443 és 1447 között annak az alapjaira emelte az Oszmán Birodalom elleni hadjárataival hírnevet szerzett Hunyadi János temesi főispán, Mátyás király apja a családi kastélyt. Az épületben helyezte be székhelyét a török hódoltság idején a temesvári pasa. Évszázadokkal később egy földrengés rongálta meg, majd az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc során ágyúlövések érték, úgyhogy 1856-ban átépítették, és akkor nyerte el jelenlegi formáját – írta Vicze Károly temesvári történész Az vég Temesvárban… című könyvében.
A homlokzaton római számmal írták fel az újjáépítés évét: 1856
Fotó: Facebook/Bánság Múzeuma
Az 1900-as évek elején az akkor tüzérkaszárnyaként és lőporraktárként szolgáló épület megsüllyedt, a falak megrepedtek. Ennek ellenére 1947-től oda költöztették a megyei múzeum történelmi és természettudományi részlegét, amely 2007-ig működött benne, de az addigra veszélyessé vált kastélyt lezárták a látogatók előtt, a közgyűjteményt kiköltöztették. A tervezett állagmegőrzés és restaurálás azonban nagyon lassan haladt, elsősorban a költségek magas volta miatt.
Ezt egészítheti ki a 6,5 millió eurós vissza nem térítendő támogatás, ami Alfred Simonis szerint még mindig nem fedezi a teljes költségeket, de jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a négy sarokbástyás kastélyt, a bánsági nagyváros jellegzetes épületét „visszaadják” a lakosságnak.
A megyei tanács elnöke úgy becsülte, hogy a munkálatok még legalább négy-öt évig eltartanak.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csaknem egy hónappal a támadás után elfogták annak a kolozsvári rablási kísérletnek a feltételezett elkövetőit, akik egy interneten meghirdetett hangszer megszerzése érdekében brutálisan bántalmaztak egy 20 éves fiatalembert.
Tusnádfürdő határában került életveszélyes helyzetbe Földes András budapesti újságíró, aki saját beszámolója szerint egy esti futás során többször is szembetalálta magát egy támadó barnamedvével.
Idén is rengeteg kérdés érkezett Orbán Viktorhoz a közönség részéről a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A Fidesz elnöke üzeneteket is kapott, például azt, hogy „az Olt nem táplálja a Tiszát”.
Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.
Az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett, az Orbán-kormány nemzetpolitikáját méltatta és a jelenlegi geopolitikai helyzetben Márton Áron egykori erdélyi püspök példájának követését ajánlotta a résztvevők figyelmébe Tusványoson.
A demokrácia és a jogállam felszámolása Magyarországon ma a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében történik - jelentette ki a Fidesz elnöke szombaton a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) mondott beszédében.
Hatalmas érdeklődés övezi Orbán Viktor hagyományos előadását a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Szombaton délelőtt teljesen megtelt a tusnádfürdői rendezvénynek otthont adó kemping nagyszínpada előtti placc.
Borítékolható az ádáz politikai küzdelem Magyarországon az áprilisi választásokat kétharmados többséggel megnyert Tisza Párt és az ellenzékbe került Fidesz között, ebből a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hallgatósága is kapott ízelítőt.
Folytonosságot, kiszámíthatóságot és nemzetpolitikai konszenzust sürgettek a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében pénteken megrendezett nemzetpolitikai kerekasztal résztvevői.
Felzúdulást keltett a soviniszta, magyarellenes román körökben, hogy Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere jelezte: nem kívánja engedélyezni Mihai Tîrnoveanu megmozdulását, amelyet péntek délutánra tervez a háromszéki városban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás