Kelemen Hunor: A többség és kisebbség viszonyáért mindig a többség felelős
Fotó: RMDSZ
Románia 1945 utáni kisebbségpolitikájáról kezdődött tudományos konferencia Marosvásárhelyen annak az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában című programsorozatnak a keretében, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a román centenáriumra szervezett.
2018. október 26., 13:072018. október 26., 13:07
2018. október 26., 13:312018. október 26., 13:31
A konferencia keretében a kommunista román államnak a magyar, szerb, német, görög, török, zsidó és cigány kisebbségekkel szembeni politikájáról hangzanak el előadások.
A rendezvény megnyitóján Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentette: nem azért szervezték az RMDSZ centenáriumi rendezvénysorozatát, hogy másokat bosszantsanak, és minduntalan a román többség „orra alá dörgöljék” azokat az ígéreteket, amelyeket a száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nagygyűlésen az erdélyi románok a kisebbségeknek tettek, hanem azért, hogy előremutató párbeszédet kezdeményezzenek a román társadalommal.
– fogalmazott az elnök.
Kelemen Hunor szerint beszélni kell az előítéletekről, arról, hogy miként akarta a román hatalom az elmúlt száz évben többször, több eszközt is használva asszimilálni a kisebbségeket. Úgy vélte, arra is lehetőséget kell teremteni, hogy a román többség elmondja: miért tekinti még 2018-ban is nemzetbiztonsági kockázatnak az erdélyi magyarokat. Az RMDSZ elnöke kijelentette:
A társszervező kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Horváth István szociológus úgy vélte: a kommunista Románia kisebbségpolitikája kezdetben differenciált volt. A nemzetközi viszonyok és az anyaország ereje, baráti vagy ellenséges megítélése is hozzájárult ahhoz, hogy a román állam miként viszonyult a magyarokhoz, szerbekhez, németekhez, zsidókhoz.
A kutató megállapította azonban, hogy a különbözőségek ellenére voltak olyan fordulópontok, amelyeket valamennyi kisebbség megérzett, és ezek a kommunista tábor más országaiban is nagyjából ugyanakkor következtek be. Horváth István úgy vélte: ideje összerakni az egyes kisebbségek történeteit, és kirajzolni belőlük az ország kisebbségpolitikáját.
A kisebbségkutató intézet igazgatója arra is kitért, hogy – meglátása szerint – a román kommunista rezsim nem asszimilálni, hanem inkább kitaszítani, elüldözni akarta a kisebbségeket. Mint mondta, Romániában – a jugoszláviai homogenizáló folyamatokkal ellentétben – a románság etnicizálásának a folyamata volt a meghatározó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!