Kelemen Hunor: A többség és kisebbség viszonyáért mindig a többség felelős
Fotó: RMDSZ
Románia 1945 utáni kisebbségpolitikájáról kezdődött tudományos konferencia Marosvásárhelyen annak az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában című programsorozatnak a keretében, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a román centenáriumra szervezett.
2018. október 26., 13:072018. október 26., 13:07
2018. október 26., 13:312018. október 26., 13:31
A konferencia keretében a kommunista román államnak a magyar, szerb, német, görög, török, zsidó és cigány kisebbségekkel szembeni politikájáról hangzanak el előadások.
A rendezvény megnyitóján Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentette: nem azért szervezték az RMDSZ centenáriumi rendezvénysorozatát, hogy másokat bosszantsanak, és minduntalan a román többség „orra alá dörgöljék” azokat az ígéreteket, amelyeket a száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nagygyűlésen az erdélyi románok a kisebbségeknek tettek, hanem azért, hogy előremutató párbeszédet kezdeményezzenek a román társadalommal.
– fogalmazott az elnök.
Kelemen Hunor szerint beszélni kell az előítéletekről, arról, hogy miként akarta a román hatalom az elmúlt száz évben többször, több eszközt is használva asszimilálni a kisebbségeket. Úgy vélte, arra is lehetőséget kell teremteni, hogy a román többség elmondja: miért tekinti még 2018-ban is nemzetbiztonsági kockázatnak az erdélyi magyarokat. Az RMDSZ elnöke kijelentette:
A társszervező kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Horváth István szociológus úgy vélte: a kommunista Románia kisebbségpolitikája kezdetben differenciált volt. A nemzetközi viszonyok és az anyaország ereje, baráti vagy ellenséges megítélése is hozzájárult ahhoz, hogy a román állam miként viszonyult a magyarokhoz, szerbekhez, németekhez, zsidókhoz.
A kutató megállapította azonban, hogy a különbözőségek ellenére voltak olyan fordulópontok, amelyeket valamennyi kisebbség megérzett, és ezek a kommunista tábor más országaiban is nagyjából ugyanakkor következtek be. Horváth István úgy vélte: ideje összerakni az egyes kisebbségek történeteit, és kirajzolni belőlük az ország kisebbségpolitikáját.
A kisebbségkutató intézet igazgatója arra is kitért, hogy – meglátása szerint – a román kommunista rezsim nem asszimilálni, hanem inkább kitaszítani, elüldözni akarta a kisebbségeket. Mint mondta, Romániában – a jugoszláviai homogenizáló folyamatokkal ellentétben – a románság etnicizálásának a folyamata volt a meghatározó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!