Fotó: Facebook/Primăria Municipiului Braşov
Hosszas jogi küzdelmet követően végre esély mutatkozik arra, hogy Brassó városa birtokba vehesse a belváros fölé magasodó fellegvárat, miután az Aro Palace vállalat, amelyhez a rendszerváltást követően a középkori létesítmény került, bejelentette, átadja azt a román államnak. Nem is tud amúgy mást tenni, miután jogerős legfelsőbb bírósági döntés van erről.
2023. február 22., 10:252023. február 22., 10:25
A Transilvania Investments tulajdonában levő Aro Palace a Bukaresti Értéktőzsde (BVB) honlapján közzétett közleményben jelentette be, hogy megkezdődött az átadás folyamata. Mint írták, kézhez kapták a pénzügyminisztérium alárendeltségébe tartozó brassói területi pénzügyi igazgatóság 2023. február 2-án kiadott értesítését, amelyben arról tájékoztatták őket, hogy a pénzügyi tárca 2023. február 10-ei rendelete értelmében a román állam a brassói igazgatóságot bízza meg az átvétellel, és felhatalmazza a szükséges iratok aláírásával.
A legfelsőbb bíróság novemberi ítéletével megerősítette, hogy a rendszerváltáskor a magáncég tulajdonába ingyen került vár köztulajdon, így a román államot illeti meg.
annak érdekében, hogy fel tudják újítani, és be tudják vonni az amúgy is turistamágnesnek számító város idegenforgalmi körforgásába. Az elöljáró akkor úgy fogalmazott, a bukaresti illetékesekkel folytatott egyeztetések alapján úgy tűnik, készek eleget tenni a kérésnek, és átadják az ingatlankomplexumot Brassó önkormányzatának.
A kérés nyomatékosítására ugyanakkor aláírásgyűjtés is indult a Petitieonline.ro platformon: az online íveket „kézjegyükkel” ellátók arra hatalmazzák fel Allen Coliban polgármestert, hogy a nevükben eljárjon. Szerda reggelig 2245 aláírás gyűlt össze.
Az aláírásgyűjtési felületen az elöljáró írott szövegben és Youtube-videóban is érvel amellett, hogy miért kell a várat Brassó tulajdonába utalni. Egyebek mellett azt hangsúlyozza, hogy
így fontos lenne, ha mielőbb megkaphatnák a tulajdonjogot, és az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében – de nem csak – vissza nem térítendő pénzösszegekre pályázhatnának a vár felújítására.
Ami a későbbi rendeltetést illeti, Allen Coliban novemberben arról beszélt, hogy
Fotó: Facebook/Primăria Brașov
A brassói fellegvár a történelmi központtól északra emelkedő erdős Fellegvár hegy vagy Márton-hegy tetején épült erőd. Eredeti célja az volt, hogy megakadályozza a brassói városerőd ágyúzását a környező magaslatokról.
A Wikipédia vonatkozó szócikkéből megtudhatjuk, az épületegyüttes alapterülete megközelítőleg 80 x 100 méter, alaprajza enyhén szabálytalan négyszög, négy bástyája a négy égtáj felé mutat. Központi magja, egyben legrégebbi része egy patkó alakú torony, melyet 1524-ben emeltek; ehhez később három kisebb, bástyaszerű tornyot építettek. A külső erődövet 1630–1631-ben építették; sarkait négy olaszbástya védi, egyetlen kapuját pedig felvonóhíd segítségével tudták lezárni.
A 18–19. században Habsburg-csapatok állomásoztak benne; a várudvaron további épületeket emeltek (kaszárnya, raktárak, parancsnoki lak), mely következtében az eredeti vármag ma már csak nehezen azonosítható. Védelmi feladatot utoljára 1849-ben látott el.
A domboldalban a 20. század elején előkelő villák épültek; a domb egy részét parkerdő borítja, melyet sétányok szelnek át.
Az első világháborúban, a Brassó 1916-os román megszállását követő harcokban a Fellegvár magaslata stratégiai szerepet töltött be. Az október 8-ai döntő csatában az 51. honvéd hadosztály balszárnya a Fortyogó-hegyig majd a Fellegvárig nyomult előre Hausmanninger Károly alezredes vezetése alatt, és súlyos harcok árán délutánra elfoglalták a magaslatot, ahonnan géppuskával lőtték a Bolonyában és a vasútállomásnál felfejlődő román zászlóaljakat. Ez nagyban befolyásolta a csata kimenetelét, és a németek és a magyarok estére visszavonulásra kényszerítették a románokat, felszabadítva Brassót.
A világháború után Erdély Románia része lett. A Fellegvárat többek között börtönként használták:
A város 1932-ben II. Károly román királynak ajándékozta a várat. Az 1948-as kommunista kisajátítás után a Securitate börtöneként, majd 1954–1975 között a megyei levéltár raktáraként szolgált. Ezután felújították, majd 1981-ben az állami turisztikai hivatal (ONT) középkori hangulatú étterem-komplexumot rendezett be a várban. Ugyanekkor hozták létre a várat megkerülő kövezett sétányokat, padokat, és a közvilágítást.
A kommunizmus bukása után, 1990-ben a Fellegvárat az ONT privatizációja következtében létrejött Postăvarul (2000-től Aro Palace) részvénytársaság szerezte meg. 2015-ben jogi huzavona kezdődött a részvénytársaság és a brassói városháza között a vár tulajdonjogát illetően. Ennek következményeként a vár belseje 2015 óta nem látogatható, az étterem megszűnt, a várfalak romos állapotba kerültek. Az eljárás végül 2022 novemberében fejeződött be, mikor a legfelsőbb törvényszék a román államnak ítélte a műemléket. Az átadás viszont csak most kezdődik.
A nacionalizmus, a sovinizmus olyan belső érzelmeket generál, amelyeket kihasználnak a politika gazemberei – fogalmazott a Krónikának nyilatkozva Allen Coliban, Brassó magyarbarát gesztusáról elhíresült polgármestere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.
Bár az előző évekhez képest mintegy 35–40 százalékkal kisebb költségvetésből gazdálkodnak a szervezők, idén is megrendezik a Vásárhelyi Forgatagot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!