Hirdetés

Román állami tulajdonba kerül a brassói fellegvár, a Cenk alatti város már bejelentkezett a tulajdonjogért

•  Fotó: Facebook/Primăria Municipiului Braşov

Fotó: Facebook/Primăria Municipiului Braşov

Hosszas jogi küzdelmet követően végre esély mutatkozik arra, hogy Brassó városa birtokba vehesse a belváros fölé magasodó fellegvárat, miután az Aro Palace vállalat, amelyhez a rendszerváltást követően a középkori létesítmény került, bejelentette, átadja azt a román államnak. Nem is tud amúgy mást tenni, miután jogerős legfelsőbb bírósági döntés van erről.

Bálint Eszter

2023. február 22., 10:252023. február 22., 10:25

A Transilvania Invest­ments tulajdonában levő Aro Palace a Bukaresti Értéktőzsde (BVB) honlapján közzétett közleményben jelentette be, hogy megkezdődött az átadás folyamata. Mint írták, kézhez kapták a pénzügyminisztérium alárendeltségébe tartozó brassói területi pénzügyi igazgatóság 2023. február 2-án kiadott értesítését, amelyben arról tájékoztatták őket, hogy a pénzügyi tárca 2023. február 10-ei rendelete értelmében a román állam a brassói igazgatóságot bízza meg az átvétellel, és felhatalmazza a szükséges iratok aláírásával.

Emlékeztettek: az átadásra azt követően kerül sor, hogy a bukaresti legfelsőbb bíróság a brassói önkormányzat javára döntött, pontot téve ezáltal a hétéves pereskedésbe torkolló tulajdonvita végére.

Hirdetés

A legfelsőbb bíróság novemberi ítéletével megerősítette, hogy a rendszerváltáskor a magáncég tulajdonába ingyen került vár köztulajdon, így a román államot illeti meg.

Allen Coliban, Brassó polgármestere már az ítélethirdetést követően jelezte, hogy a város szeretné a nevére telekkönyveztetni a létesítményt

annak érdekében, hogy fel tudják újítani, és be tudják vonni az amúgy is turistamágnesnek számító város idegenforgalmi körforgásába. Az elöljáró akkor úgy fogalmazott, a bukaresti illetékesekkel folytatott egyeztetések alapján úgy tűnik, készek eleget tenni a kérésnek, és átadják az ingatlankomplexumot Brassó önkormányzatának.

A kérés nyomatékosítására ugyanakkor aláírásgyűjtés is indult a Petitieonline.ro platformon: az online íveket „kézjegyükkel” ellátók arra hatalmazzák fel Allen Coliban polgármestert, hogy a nevükben eljárjon. Szerda reggelig 2245 aláírás gyűlt össze.

Az aláírásgyűjtési felületen az elöljáró írott szövegben és Youtube-videóban is érvel amellett, hogy miért kell a várat Brassó tulajdonába utalni. Egyebek mellett azt hangsúlyozza, hogy

a középkori létesítmény amúgy sem túl fényes állaga napról napra tovább romlik,

így fontos lenne, ha mielőbb megkaphatnák a tulajdonjogot, és az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében – de nem csak – vissza nem térítendő pénzösszegekre pályázhatnának a vár felújítására.

Ami a későbbi rendeltetést illeti, Allen Coliban novemberben arról beszélt, hogy

közvitát, ötletversenyt szerveznek majd annak érdekében, hogy közösen megtalálják, hogyan lehet a várat a legjobban a közösség és a turisták javára fordítani.

•  Fotó: Facebook/Primăria Brașov Galéria

Fotó: Facebook/Primăria Brașov

A brassói fellegvár a történelmi központtól északra emelkedő erdős Fellegvár hegy vagy Márton-hegy tetején épült erőd. Eredeti célja az volt, hogy megakadályozza a brassói városerőd ágyúzását a környező magaslatokról.

A Wikipédia vonatkozó szócikkéből megtudhatjuk, az épületegyüttes alapterülete megközelítőleg 80 x 100 méter, alaprajza enyhén szabálytalan négyszög, négy bástyája a négy égtáj felé mutat. Központi magja, egyben legrégebbi része egy patkó alakú torony, melyet 1524-ben emeltek; ehhez később három kisebb, bástyaszerű tornyot építettek. A külső erődövet 1630–1631-ben építették; sarkait négy olaszbástya védi, egyetlen kapuját pedig felvonóhíd segítségével tudták lezárni.

A 18–19. században Habsburg-csapatok állomásoztak benne; a várudvaron további épületeket emeltek (kaszárnya, raktárak, parancsnoki lak), mely következtében az eredeti vármag ma már csak nehezen azonosítható. Védelmi feladatot utoljára 1849-ben látott el.

2014-ben emléktáblát helyeztek el a várfalon az 1849-es szabadságharcosok tiszteletére.

A domboldalban a 20. század elején előkelő villák épültek; a domb egy részét parkerdő borítja, melyet sétányok szelnek át.

Az első világháborúban, a Brassó 1916-os román megszállását követő harcokban a Fellegvár magaslata stratégiai szerepet töltött be. Az október 8-ai döntő csatában az 51. honvéd hadosztály balszárnya a Fortyogó-hegyig majd a Fellegvárig nyomult előre Hausmanninger Károly alezredes vezetése alatt, és súlyos harcok árán délutánra elfoglalták a magaslatot, ahonnan géppuskával lőtték a Bolonyában és a vasútállomásnál felfejlődő román zászlóaljakat. Ez nagyban befolyásolta a csata kimenetelét, és a németek és a magyarok estére visszavonulásra kényszerítették a románokat, felszabadítva Brassót.

A világháború után Erdély Románia része lett. A Fellegvárat többek között börtönként használták:

1919-ben a románok ide internálták a Székely Hadosztály mintegy hatszáz tisztjét, közöttük Kratochvil Károlyt, Márton Áront, és Sebestyén Józsefet.

A város 1932-ben II. Károly román királynak ajándékozta a várat. Az 1948-as kommunista kisajátítás után a Securitate börtöneként, majd 1954–1975 között a megyei levéltár raktáraként szolgált. Ezután felújították, majd 1981-ben az állami turisztikai hivatal (ONT) középkori hangulatú étterem-komplexumot rendezett be a várban. Ugyanekkor hozták létre a várat megkerülő kövezett sétányokat, padokat, és a közvilágítást.

A kommunizmus bukása után, 1990-ben a Fellegvárat az ONT privatizációja következtében létrejött Postăvarul (2000-től Aro Palace) részvénytársaság szerezte meg. 2015-ben jogi huzavona kezdődött a részvénytársaság és a brassói városháza között a vár tulajdonjogát illetően. Ennek következményeként a vár belseje 2015 óta nem látogatható, az étterem megszűnt, a várfalak romos állapotba kerültek. Az eljárás végül 2022 novemberében fejeződött be, mikor a legfelsőbb törvényszék a román államnak ítélte a műemléket. Az átadás viszont csak most kezdődik.

korábban írtuk

Brassói válaszok a sovinizmusra – Allen Coliban polgármester a Krónikának a magyaroknak tett gesztusról
Brassói válaszok a sovinizmusra – Allen Coliban polgármester a Krónikának a magyaroknak tett gesztusról

A nacionalizmus, a sovinizmus olyan belső érzelmeket generál, amelyeket kihasználnak a politika gazemberei – fogalmazott a Krónikának nyilatkozva Allen Coliban, Brassó magyarbarát gesztusáról elhíresült polgármestere. 


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 22., szerda

Erős szél miatt adtak ki figyelmeztetést, Erdély és a Bánság is érintett

Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) riasztást adott ki szerdán a heves szél miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország több megyéjére.

Erős szél miatt adtak ki figyelmeztetést, Erdély és a Bánság is érintett
Hirdetés
2026. április 21., kedd

Parajdi sóbánya: cáfolja a Salrom a gazdasági miniszter vádjait

Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) képviselői hétfőn elutasították Irineu Darău gazdasági miniszter legújabb vádjait, aki a parajdi sóbánya körüli helyzet kapcsán a felelősségvállalás hiányáról beszélt.

Parajdi sóbánya: cáfolja a Salrom a gazdasági miniszter vádjait
2026. április 21., kedd

Lebutított okosparkolás: az elköltött milliók ellenére sem működik a rendszer

Bár tavaly felszerelték a belvárosi parkolóhelyekre a mintegy 600 szenzort, amelyek egy mobilalkalmazáson keresztül jelezhetnék a szabad helyeket az autósoknak, az úgynevezett okosparkolási rendszer mindmáig inaktív Aradon.

Lebutított okosparkolás: az elköltött milliók ellenére sem működik a rendszer
2026. április 21., kedd

Őrizetbe vették egy erdélyi település magyar polgármesterét

Őrizetbe vették Szék község polgármesterét sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával, miután a nyomozók szerint közpénzből finanszírozott beszerzéseket használt fel saját céljaira.

Őrizetbe vették egy erdélyi település magyar polgármesterét
Hirdetés
2026. április 21., kedd

„Ez egy másik mozi”. Kelemen Hunor elárulta a Krónikának, Magyar Péter kérte-e a lemondását

A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.

„Ez egy másik mozi”. Kelemen Hunor elárulta a Krónikának, Magyar Péter kérte-e a lemondását
2026. április 21., kedd

Drága lakhatás, intenzív stressz: helyzetkép az erdélyi magyar egyetemisták közérzetéről, perspektíváiról

A romániai magyar egyetemisták mindennapjait lakhatási és megélhetési gondok, anyagi kiszolgáltatottság és magas stressz jellemzi, ugyanakkor többségük elkötelezett a diplomaszerzés és az Erdélyben maradás mellett – derül ki az OMDSZ felméréséből.

Drága lakhatás, intenzív stressz: helyzetkép az erdélyi magyar egyetemisták közérzetéről, perspektíváiról
2026. április 21., kedd

Tragédia a síneken: fiatalembert gázolt halálra a Kolozsvár–Budapest gyorsvonat

Egy 21 éves fiatalember vesztette életét kedd délelőtt, miután elütötte egy vonat a Kolozsvár Kelet megálló és Apahida közötti vasúti szakaszon. A kincses város irányába tartó vasúti közlekedés már több órája szünetel.

Tragédia a síneken: fiatalembert gázolt halálra a Kolozsvár–Budapest gyorsvonat
Hirdetés
2026. április 21., kedd

Europa Nostra-díjas lett a felújított Kolozs megyei válaszúti Bánffy-kastély

Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.

Europa Nostra-díjas lett a felújított Kolozs megyei válaszúti Bánffy-kastély
2026. április 21., kedd

Egy 37 éves nő holttestét találták meg egy Kolozs megyei tóban, a rendőrség nyomoz

Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.

Egy 37 éves nő holttestét találták meg egy Kolozs megyei tóban, a rendőrség nyomoz
2026. április 20., hétfő

Székelyföldi politikus: az erdélyi és a magyarországi magyarok más-más tapasztalatok alapján döntöttek a választáson

Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.

Székelyföldi politikus: az erdélyi és a magyarországi magyarok más-más tapasztalatok alapján döntöttek a választáson
Hirdetés
Hirdetés