Fotó: Facebook/Primăria Municipiului Braşov
Hosszas jogi küzdelmet követően végre esély mutatkozik arra, hogy Brassó városa birtokba vehesse a belváros fölé magasodó fellegvárat, miután az Aro Palace vállalat, amelyhez a rendszerváltást követően a középkori létesítmény került, bejelentette, átadja azt a román államnak. Nem is tud amúgy mást tenni, miután jogerős legfelsőbb bírósági döntés van erről.
2023. február 22., 10:252023. február 22., 10:25
A Transilvania Investments tulajdonában levő Aro Palace a Bukaresti Értéktőzsde (BVB) honlapján közzétett közleményben jelentette be, hogy megkezdődött az átadás folyamata. Mint írták, kézhez kapták a pénzügyminisztérium alárendeltségébe tartozó brassói területi pénzügyi igazgatóság 2023. február 2-án kiadott értesítését, amelyben arról tájékoztatták őket, hogy a pénzügyi tárca 2023. február 10-ei rendelete értelmében a román állam a brassói igazgatóságot bízza meg az átvétellel, és felhatalmazza a szükséges iratok aláírásával.
A legfelsőbb bíróság novemberi ítéletével megerősítette, hogy a rendszerváltáskor a magáncég tulajdonába ingyen került vár köztulajdon, így a román államot illeti meg.
annak érdekében, hogy fel tudják újítani, és be tudják vonni az amúgy is turistamágnesnek számító város idegenforgalmi körforgásába. Az elöljáró akkor úgy fogalmazott, a bukaresti illetékesekkel folytatott egyeztetések alapján úgy tűnik, készek eleget tenni a kérésnek, és átadják az ingatlankomplexumot Brassó önkormányzatának.
A kérés nyomatékosítására ugyanakkor aláírásgyűjtés is indult a Petitieonline.ro platformon: az online íveket „kézjegyükkel” ellátók arra hatalmazzák fel Allen Coliban polgármestert, hogy a nevükben eljárjon. Szerda reggelig 2245 aláírás gyűlt össze.
Az aláírásgyűjtési felületen az elöljáró írott szövegben és Youtube-videóban is érvel amellett, hogy miért kell a várat Brassó tulajdonába utalni. Egyebek mellett azt hangsúlyozza, hogy
így fontos lenne, ha mielőbb megkaphatnák a tulajdonjogot, és az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében – de nem csak – vissza nem térítendő pénzösszegekre pályázhatnának a vár felújítására.
Ami a későbbi rendeltetést illeti, Allen Coliban novemberben arról beszélt, hogy
Fotó: Facebook/Primăria Brașov
A brassói fellegvár a történelmi központtól északra emelkedő erdős Fellegvár hegy vagy Márton-hegy tetején épült erőd. Eredeti célja az volt, hogy megakadályozza a brassói városerőd ágyúzását a környező magaslatokról.
A Wikipédia vonatkozó szócikkéből megtudhatjuk, az épületegyüttes alapterülete megközelítőleg 80 x 100 méter, alaprajza enyhén szabálytalan négyszög, négy bástyája a négy égtáj felé mutat. Központi magja, egyben legrégebbi része egy patkó alakú torony, melyet 1524-ben emeltek; ehhez később három kisebb, bástyaszerű tornyot építettek. A külső erődövet 1630–1631-ben építették; sarkait négy olaszbástya védi, egyetlen kapuját pedig felvonóhíd segítségével tudták lezárni.
A 18–19. században Habsburg-csapatok állomásoztak benne; a várudvaron további épületeket emeltek (kaszárnya, raktárak, parancsnoki lak), mely következtében az eredeti vármag ma már csak nehezen azonosítható. Védelmi feladatot utoljára 1849-ben látott el.
A domboldalban a 20. század elején előkelő villák épültek; a domb egy részét parkerdő borítja, melyet sétányok szelnek át.
Az első világháborúban, a Brassó 1916-os román megszállását követő harcokban a Fellegvár magaslata stratégiai szerepet töltött be. Az október 8-ai döntő csatában az 51. honvéd hadosztály balszárnya a Fortyogó-hegyig majd a Fellegvárig nyomult előre Hausmanninger Károly alezredes vezetése alatt, és súlyos harcok árán délutánra elfoglalták a magaslatot, ahonnan géppuskával lőtték a Bolonyában és a vasútállomásnál felfejlődő román zászlóaljakat. Ez nagyban befolyásolta a csata kimenetelét, és a németek és a magyarok estére visszavonulásra kényszerítették a románokat, felszabadítva Brassót.
A világháború után Erdély Románia része lett. A Fellegvárat többek között börtönként használták:
A város 1932-ben II. Károly román királynak ajándékozta a várat. Az 1948-as kommunista kisajátítás után a Securitate börtöneként, majd 1954–1975 között a megyei levéltár raktáraként szolgált. Ezután felújították, majd 1981-ben az állami turisztikai hivatal (ONT) középkori hangulatú étterem-komplexumot rendezett be a várban. Ugyanekkor hozták létre a várat megkerülő kövezett sétányokat, padokat, és a közvilágítást.
A kommunizmus bukása után, 1990-ben a Fellegvárat az ONT privatizációja következtében létrejött Postăvarul (2000-től Aro Palace) részvénytársaság szerezte meg. 2015-ben jogi huzavona kezdődött a részvénytársaság és a brassói városháza között a vár tulajdonjogát illetően. Ennek következményeként a vár belseje 2015 óta nem látogatható, az étterem megszűnt, a várfalak romos állapotba kerültek. Az eljárás végül 2022 novemberében fejeződött be, mikor a legfelsőbb törvényszék a román államnak ítélte a műemléket. Az átadás viszont csak most kezdődik.
A nacionalizmus, a sovinizmus olyan belső érzelmeket generál, amelyeket kihasználnak a politika gazemberei – fogalmazott a Krónikának nyilatkozva Allen Coliban, Brassó magyarbarát gesztusáról elhíresült polgármestere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!