Rokonmentes felsőoktatás

„Egyes egyetemeket kisajátították az érdekcsoportok. Egyes egyetemeket családok irányítanak, az elõléptetés pedig kifejezetten szubjektív kritériumrendszer szerint történik. Körömszakadtáig ragaszkodom ahhoz, hogy ha a család egy tagja vezetõ beosztást tölt be az egyetemen, akkor az unokáig terjedõen egyetlen rokona se dolgozhasson vezetõ beosztásban” – szögezte le az oktatási tárcavezetõ a tervezet kapcsán. Az elmúlt idõszakban Adomniþei több alkalommal is úgy nyilatkozott, hogy büszke a módosításokra, amelyeknek köszönhetõen szerinte átláthatóbbá válik majd a rektorválasztás, és pénzügyi decentralizációt biztosít az egyetemek számára. A tárcavezetõ szándéka szerint hamarosan nyilvánosságra hozzák a jogszabály tervezetét.

A rektorok rábólintanak

Helyesnek találja a miniszter javaslatát Nicolae Bocºan, a Babeº–Bolyai Tudományegyetem rektora. Bocºan azt állítja: maguk sem támogatják, hogy közeli rokonok vezetõ tisztségeket töltsenek be. Volt olyan, hogy meg sem hirdették az állást, amikor elõre látható volt, hogy valamelyik kollégájuk rokona az egyedüli esélyes arra a tisztségre. „Adomniþei ötlete helyénvaló, ez egyébként az oktatók jogállásáról szóló törvényben is benne van” – magyarázta. A rektor azt állítja, a BBTE-n nincsenek hasonló összeférhetetlenségi esetek. Amikor az Akadémiai Tanács elnöke? Andrei Marga esetére kérdeztünk rá – az õ felesége az egyetem által mûködtetett Lingua nyelviskola vezetõje –, a rektor azt válaszolta, hogy az Akadémiai Tanács elnökét a szenátus szavazással jelölte ki, következésképp nem tartja összeférhetetlennek a két tisztséget. „Természetesen voltak esetek, amikor rokonok is dolgoztak vezetõ tisztségekben, azonban egyrészt egy törvényt nem lehet visszamenõleg érvényesíteni, de ezt a gyakorlatot mi sem bátorítjuk” – ismételte Bocºan.

„Tudomásom szerint az egyetem vezetõségében nincsenek rokoni kapcsolatok, de ez általánosságában nem jellemzõ a mi oktatási intézményünkre” – szögezte le Magyari Tivadar rektorhelyettes is, bár elismerte: bizonyos szinteken akár elõ is fordulhat, hiszen a BBTE rendkívül rétegzett, sok alegységre oszlik, és több ezer alkalmazottat foglalkoztat. Magyari nem kívánt véleményt alkotni a Marga házaspár esetérõl, az esetleges összeférhetetlenségrõl. Hozzáfûzte: a BBTE-hez tartozó intézmények vezetõit az adott intézményen belül választják ki, és maga is tud olyan esetrõl, hogy halasztották bizonyos állás meghirdetését, mivel félõ volt, hogy munkatársuk közeli rokona lesz a befutó.

A látszatra is vigyáztak

A marosvásárhelyi egyetemek vezetõi sem emlékeznek arra, hogy az utóbbi 20–25 évben férj-feleség vagy apa és fia vezetõ beosztást töltött volna be az intézmény keretében. A Színmûvészeti Egyetem dékánja, Kovács Levente lapunknak elmondta, hogy még a pártállamban is ügyeltek arra, hogy ne családi klánok vezessék az 1954-ben alakult intézetet. „Nagyon sok színészházaspár tanított az egyetemen, de Szabó Lajosig visszamenõen egyik rektorunk vagy dékánunk felesége sem foglalt el vezetõ beosztást. Ez így van helyén, hisz nem nyitja meg a feltételezhetõ korrupciós csatornákat” – mondta az ismert rendezõ.

Nagy Örs, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettese is természetesnek tartja, hogy ne családi vállalkozásként mûködjenek az állami felsõfokú intézmények. „Nem lenne helyes, ha férj-feleség vagy közeli rokonok kerülnének vezetõ beosztásokba. Nem is hiszem, hogy az utóbbi huszonöt évben a MOGYE-n lett volna ilyesmire példa” – mondta el a rektorhelyettes.

A helyzet valamelyest eltérõ a mindössze néhány éves múltra viszszatekintõ Sapientián, ahol Szilágyi Pál rektorsága alatt testvére, Szilágyi Miklós a Marosvásárhelyen mûködõ matematika-informatika tanszék vezetõje volt. Hollanda Dénes dékán viszont hangsúlyozni kívánta: Szilágyi Miklós tanszékvezetõvé való kinevezésének semmi köze nem volt ahhoz, hogy Tonk Sándor halála után az õ bátyja került az egyetem élére. „Mint ahogy a két Szilágyi távozásában sem kell hasonló összefüggést keresni” – tette hozzá Hollanda.

A precedens

Adomniþei kezdeményezésének indokoltságát bizonyítja viszont az idén februárban kirobbant nagyváradi egyetemi botrány. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, csalás és szélhámosság vádjával bûnvádi eljárást indítottak Teodor Maghiar és fia, Teodor Traian Maghiar ellen. Az ifjabb Maghiar volt akkor a Nagyváradi Egyetem rektora, székét azonban édesapjától „örökölte”. A korrupcióellenes ügyosztály képviselõi úgy nyilatkoztak, a két férfi több mint 25 millió eurós kárt okozott az államnak, azáltal hogy Teodor Maghiar korábban félrevezette az oktatási minisztériumot: a valósnál magasabb diáklétszámot jelentett be, így több pénzt utaltak ki az egyetem mûködésére. A két intézményvezetõ 2000–2004 között 26 olyan külföldi állampolgárságú személynek adott oklevelet, akik soha nem voltak a Nagyváradi Egyetem hallgatói. Az egyetem szenátusa egy emberként kiállt a rektor mellett, és a február végi szenátusi ülésen a vádak ellenére sem függesztette fel Teodor Traian Maghiart. Március 11-én azonban Mihail Hãrdãu akkori oktatási miniszter visszahívta tisztségébõl a nagyváradi rektort. A miniszteri rendeletrõl is kellett azonban szavaznia a szenátusnak, s a március 14-i ülésen már nem szállította a rendelet megvétózásához szükséges kétharmados többséget a Maghiarékat támogatók tábora. Ennek következtében Teodor Traian Maghiar lemondott tisztségérõl. A két Maghiar ellen jelenleg is zajlik a korrupcióellenes ügyosztály vizsgálata.

Tavaly a román nyelvû sajtó több egyetemet is „lebuktatott”. A Cotidianul címû napilap 2006 januárjában arról számolt be, hogy a Bukaresti Egyetemen családi klánok uralkodnak. Legszemléletesebb példaként azt emelték ki, hogy a rektor felesége felel a kutatási szerzõdésekért, amelyek összértéke eléri az egymilliárd lejt. Eközben az egyetem elnökének fia koordinálja az amerikai mesteri továbbképzõket. A tudományos titkárság vezetõjének felesége és fiai együtt vezetik a távoktatási osztályt. A Bukaresti Mûszaki Egyetemen 15 családot számoltak össze – ki is kiáltották ezzel romániai rekorderré a felsõoktatási intézményt.

Krónika

A sógor miatt elutasították a Nobel-díjast

Nem egyedülálló a világon Cristian Adomniþei kezdeményezése, a nagy hagyományú nyugati egyetemek nagy részén ugyanis már rég kiiktatták az egyetemek vezetõségébõl a rokonokat. Az angliai Cambridge és Oxford egyetemeken, illetve az egyesült államokbeli Harvardon egyaránt odafigyelnek, hogy ne kerüljenek vezetõ tisztségbe már vezetõ beosztásban dolgozók rokonai. A Columbia Egyetemen történt meg ugyanakkor az a legendás eset, hogy a fizikai Nobel-díjas Arthur Schawlowt nem alkalmazták, mivel sógora magas beosztásban dolgozott ott. A lézersugár feltalálásában közremûködõ professzor végül a Stanford Egyetemen helyezkedett el.