Promóciós és takarító robotokkal találkozhatunk erdélyi üzletekben
Fotó: Képernyőmentés
A mesterséges intelligencia és a robotika már nem a jövő ígérete, hanem a jelen része. Románia, Erdély nagyvárosaiban is egyre több olyan helyszínen jelennek meg, ahol az automatizált megoldások láthatatlanul, mégis meghatározó módon formálják a mindennapi működést. Bevásárlóközpontokban, élelmiszerüzletekben és irodaházakban robotok végzik azokat a feladatokat, amelyek korábban kizárólag emberi munkát igényeltek.
2025. december 18., 19:442025. december 18., 19:44
A jelenség nem elszigetelt: a világ nagyvárosaiban a robotok már régóta a kereskedelmi és ingatlanüzemeltetési infrastruktúra részét képezik: Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban és Ázsiában autonóm takarítórobotok működnek repülőtereken, bevásárlóközpontokban és irodakomplexumokban, miközben a kiskereskedelemben egyre több helyen jelennek meg a személyzet nélküli, szenzorokkal és mesterséges intelligenciával vezérelt üzletek.
Romániában a folyamat egyik leglátvűnyosabb példája a kolozsvári Iulius Mall-t is üzemeltető Iulius csoportnál figyelhető meg, ahol autonóm takarító robotokat állítottak munkába a jászvásári (Iași), temesvári, kolozsvári és suceavai bevásárlóközpontokban.
Az automatizáció azonban nem áll meg a bevásárlóközpontok közösségi tereinél.
Bár a vállalat részéről nem született hivatalos sajtóközlemény, a robotok jelenléte arra utal, hogy az élelmiszer-kereskedelemben is egyre nagyobb teret kapnak az automatizált megoldások. Ezek az eszközök elsősorban a padlók tisztítását végzik, csökkentve a közvetlen emberi fizikai munkát, miközben kiszámítható és folyamatos higiéniai szintet tartanak fenn.
A robotizáció az üzletek működésének mélyebb rétegeibe is behatol. Az egyelőre csak Bukarestben működő Auchan Go koncepció ennek egyik leglátványosabb példája.
Bár az Auchan Go nem klasszikus értelemben vett „robotboltként” működik, a háttérben működő automatizált rendszerek és eszközök ugyanúgy a robotika és a mesterséges intelligencia fejlődését jelzik, és jól mutatják, milyen irányba halad a kiskereskedelem.
Másfelől a Robot Industries China nevű vállalat posztja szerint egy promó robot az Auchan kereskedelmi hálózatban segít a Hochland márka telemeájának (hagyományos román sajtféleség) promóciójában. Ez a robot mozog a boltban, tartalmat jelenít meg a termékről, és interaktívabb élményt nyújt a hagyományos statikus kiállításokhoz képest.
Hasonló promóciós robotokkal az Auchan több üzletében is lehet találkozni, többet között Tomi termékeket (például ketchupot) kínáltak a közelmúltban a vásárlóknak.
Szintén a kijelzője által segítséget is kínál a vásárlóknak, illetve igény esetén odakíséri őket ahhoz a polchoz, melyen a promoveált termékek találhatóak. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a technológiák nem a munkaerő kiváltását célozzák, hanem az üzemeltetés átalakítását: a robotok az ismétlődő, fizikailag megterhelő feladatokat veszik át, miközben az alkalmazottak szerepe fokozatosan a felügyelet, az irányítás és a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába tolódik el.
Erdély városaiban a robotok megjelenése egy szélesebb nemzetközi trendbe illeszkedik. Az ingatlanüzemeltetésben és a kiskereskedelemben egyre inkább standarddá válnak az olyan megoldások, mint az autonóm takarítás, az energiafogyasztás intelligens optimalizálása, a prediktív karbantartás vagy a személyzet nélküli üzletek. Ami néhány éve még kísérleti projektnek számított, ma már működő gyakorlat, s talán már nálunk sincs messze, amikor a vendéglőkben is robotok veszik fel a rendelésünket, illetve az ételfutárok helyet is ezek az intelligens gépek tevékenykednek majd.
Kiváló évet zárt tavaly a Wizz Air magyar diszkont légitársaság, amely Romániában 32 százalékkal növelte utaslétszámát, és a hazai repülőterek összforgalmának 51 százalékát biztosította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!