RMGC: a világ legbiztonságosabb tározója lesz a verespataki

Gheorghe Mărmureanu nemrég az Adevărul napilapnak adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy az Erdélyi-szigethegységben 450 földrengést regisztráltak az elmúlt kétszáz év során, és több földmozgás intenzitása meghaladta a Richter-skálán mért 5-ös erősséget. A neves bukaresti szeizmológus éppen emiatt kockázatosnak tartja, hogy a kanadai–román Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) vegyesvállalat éppen a térségben kíván létesíteni egy 360 hektáron elterülő, 215 millió tonna ipari hulladékkal terhelt zagytározót, amelyet egy közel 200 méter magas kőgáttal vennének körül. „Semmi kifogásom az aranykitermelés ellen, viszont nem vagyok meggyőződve arról, hogy a verespataki bányaterv esetében a beruházó figyelembe vette az összes kockázati tényezőt. Arról nem beszélve, hogy a cianidos színesfémkinyeréshez képest ma már léteznek alternatív technológiák is” – állapította meg a bukaresti lapnak az Országos Földfizikai Intézet tiszteletbeli elnöke. Mărmureanu szerint senki sem szavatolhatja, hogy a kitermelés után hátramaradt zagyot tartalmazó védőgát átvészelne egy 5-ösnél erősebb földrengést. A szakértő továbbá felhívta a figyelmet: egy ilyen mértékű természeti katasztrófa esetén a Szigethegység teljes övezetét megmérgezné a tározóból kiömlő cianidos zagy, amely a föld mélyén húzódó törésvonalakba jutva a vízforrásokat is tönkretenné.

Mărmureanu minderről levélben tájékoztatta Borbély László környezetvédelmi minisztert, aki elmondta: nem volt tudomása a verespataki térség szeizmológiai kockázatairól, a szakértő jelentését ugyanakkor továbbította annak a tárcaközi műszaki bizottságnak, amely jelenleg is elemzi a ciántechnológiás beruházás hatástanulmányát.

Ezzel egy időben az RMGC tegnap közleményben igyekezett megnyugtatni Mărmureanut és a hazai közvéleményt, hogy a verespataki ipari létesítmény védőgátját „bombabiztosra” tervezték.

A kanadai–román társaság azt állítja: a Szarvaspatak-völgybe tervezett védőgát „százszor biztonságosabb lenne”, mint a világ hasonló, bányászati kitermeléseknél található gátjai. Az RMGC szerint a norvégiai földtani intézet kutatói által folytatott, a verespataki létesítményre leselkedő lehetséges veszélyeket vizsgáló előszámítás szerint a kőgát ellenállna a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengésnek is, majd a földmozgást rögtön követő esetleges bőséges esőzésnek is.

Eközben Tőkés László az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hétfőn felrótta az Európai Bizottságnak: mindmáig elmulasztotta és halogatja, hogy eleget tegyen az EP felszólításának, miszerint tiltsák be az egész Unió területén a cianidos bányászati technológiákat. Az EP alelnöke szerint az uniós kormány ezáltal szabad utat enged a 2000 elején bekövetkezett tiszai ciánszerencsétlenséghez hasonló környezeti katasztrófa veszélyét hordozó verespataki bányaberuházás megvalósításának. Tőkés bírálta, hogy a román kormány – „aranylázas” nyereségvágytól és a jövő évi választási érdekeitől hajtva – a szociális és munkaerő-piaci, valamint „a nemzeti demagógia tetszetős argumentációját latba vetve kívánja kierőszakolni a kétes hátterű RMGC” bányaprojektjének megvalósítását.

„Az pedig egyenesen fájdalmas és szégyenletes, hogy ennek a kudarcos kormánynak az elvtelen csatlósaként az RMDSZ országos vezérkara is megfeledkezni látszik eredeti álláspontjáról, és két minisztere révén, cinkos módon egyengeti a román és magyar nemzeti, valamint az általános európai érdekekkel szembenálló ciános bányakitermelés beindítását” – jelentette ki az erdélyi EP-képviselő. Tőkéshez hasonlóan egyébként a román szociáldemokrata Cătălin Sorin Ivan is kifogásolta, hogy az EB figyelmen kívül hagyja az EP álláspontját, és „hozzájárul ahhoz, hogy természeti katasztrófa következzen be az EU egyik tagállamában”.