2012. július 03., 08:162012. július 03., 08:16
Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, a szövetség vezetősége nem foglalkozott a kérdéssel, hiszen a 2012-es parlamenti választásokra való felkészülést tekinti legfontosabb feladatának.
„Erről a kérdésről nincs döntés, és a közeljövőben nem is lesz, de a gondolat rég érlelődik. Nem kell csodálkozni, ha a Felvidéken, a Vajdaságban vagy Erdélyben felvetődik a magyarországi párt alapítása. Ez hosszú folyamat, amellyel nem is az RMDSZ foglalkozna, de az erdélyi képviseletnek lehetne Magyarországon is intézményes kerete, egy párt, amelynek a kettős állampolgársággal rendelkezők odaadhatják a szavazataikat. Ez nem akkora szentségtörés, mint ahogy néhányan látják” – mondta Kelemen Hunor.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke úgy véli, az RMDSZ felvetése érdekesnek nevezhető, ám ellentmond annak a sokszor hangoztatott markói doktrinának, hogy egymás belügyeibe nem szabad beavatkozni. Lapunknak úgy nyilatkozott, becsületesebb és járhatóbb út lenne, ha az RMDSZ a nyilvánosság előtt felvállalná a szégyellt magyarországi politikai kapcsolatait, mint ahogy a néppárt is mindig vállalta, hogy értékelvű alapon a Fidesz stratégiai partnere. „Ha az RMDSZ felvállalja kapcsolatait a Magyar Szocialista Párttal, befolyását arra használhatja, hogy a magyarországi partner javítson a nemzetpolitikáján. Ha ezt a kapcsolatot hatékonyan érvényesítik, többek között elkerülhető lett volna a népszavazás eredménye 2004. december 5-én, és nem érte volna akkora trauma az erdélyi magyarságot” – fogalmazott Toró.
„Magyarországon nem kell az RMDSZ-t bejegyezni, ott már van egy: úgy hívják, hogy MSZP” – mondta lapunk megkeresésére Szász Jenő. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a magyar nemzetpolitikának nem érdeke, hogy a bukaresti kötődésű pártokat Magyarország területére exportálják, hanem inkább az, hogy a magyarországi közéletet kiterjesszék az egész Kárpát-medencére. „A magyar nemzetpolitika központja nem Pozsony, Belgrád vagy Bukarest, hanem Budapest kell hogy legyen. Az a feladatunk, hogy a Kárpát-medencét, mint egységes teret jelenítsük meg, nemcsak kulturális és gazdasági, hanem politikai téren is, abban a szövetségi rendszerben és abban a nemzetpolitikában, amit a Fidesz képvisel” – szögezte le Szász Jenő.
Önvédelmi reflex volt a magyarországi pártalapítás ötlete – fogalmazott a Krónikának Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke, aki a vasárnapi SZKT-n elsőként javasolta a szervezet létrehozását. Szavaiból kiderült: konkrét lépésekre egyelőre nem kell számítani a tervet illetően, a felvetéssel mindöszsze az volt a cél, hogy az erdélyi magyar társadalmon belüli megosztottságra felhívja a figyelmet, ezt ugyanis meglátása szerint magyarországi politikai körök az utóbbi években egyre inkább felerősítették. Szabó Ödön azt mondja, csak a magyar közösségen belüli vitát követően volna lehetséges eldönteni, hogy a problémára mi a valódi megoldás.
A pártalapítást egyébként azért tartaná hasznosnak a bihari ügyvezető, mert úgy véli, azok az erdélyi magyar állampolgárok, akik hamarosan – valószínűleg – a magyarországi választásokon is leadhatják voksukat, megérdemelnék, hogy a sajátjaikra szavazhassanak, hiszen a közösség tagjai képviselnék leginkább az érdekeiket. Példaként az 1940-ben alakult Erdélyi Pártot említette, amely, mint mondja, sok olyan programpontot is magáénak vallott, amivel nem értett egyet, de az alapötlete máig aktuális lehet: azért jött létre, mert alapítói úgy látták, Erdélyt meg kell védeni attól, hogy a magyarországi politikai pártok harcainak csataterévé váljon, ehelyett segíteni kell megőrizni egységét. Szabó Ödön azt mondja, tisztában van vele, hogy az erdélyi magyar politikai elit nem egységes abban az értelemben, hogy nem mindenki látja ugyanazokat a megoldásokat jónak egyes problémákra, ám úgy véli, ezeket a kialakult törésvonalakat nem volna szabad a kisközösségek, községi önkormányzatok szintjéig mélyíteni, ahogyan az meglátása szerint jelenleg történik. Magyarországon egységesen kellene képviseltetnie magát az erdélyi magyarságnak, a pártalapítás előtt tehát civil szervezetek és egyházak mellett a többi erdélyi magyar politikai erővel is tárgyalni kell – vélte az ötletgazda, ám leszögezte: nem szabad elfelejteni, hogy a három erdélyi magyar párt politikailag nem tekinthető egyenrangúnak, hiszen az RMDSZ a magyar voksok kilencven százalékát szerezte meg a helyhatósági választáson.
Az RMDSZ részéről a magyarországi párt alapítása jelzésértékűnek számít, de semmiképpen nem kell szándéknyilatkozatként vagy akciótervként kezelni – véli Székely István Gergő politológus. A Krónika megkeresésére kifejtette, kontextusban kell vizsgálni az SZKT-n elhangzottakat. „Egyrészt már a magyar választójogi törvény is elégedetlenséget szült, hiszen a kettős állampolgársággal rendelkezők szavazata kevés mandátum sorsát befolyásolja. Másrészt az RMDSZ az önkormányzati választásokon több szavazatot és mandátumot kapott, mint négy évvel ezelőtt, de elveszített néhány fontos pozíciót, mert győztek a román pártok, vagy mert az USL túlnyerte magát és nem volt szüksége a szövetségre – mondta Székely. – Az RMDSZ-en belül vannak, akik úgy vélekednek, hogy a gyengébb szereplés oka, hogy elindult ellenük a Fidesz által támogatott két kisebb magyar párt. Az is egyértelmű, hogy érezhetően erősödött a román nacionalizmus, ezt is sokan a magyar kormány néhány lépésének, például a Nyírő-ügynek tulajdonítják. Az RMDSZ sérelmezi, hogy a Fidesz megkerüli és gyakran ellene tesz lépéseket, de új elem, hogy a szövetség amely eddig megelégedett a védekező állásponttal, most keményebb retorikát használ. Az üzenet voltaképpen az: ti bejöttetetek a mi területünkre, mi is bemehetünk a tietekre.”
A politológus szerint megkérdőjelezhető egy Magyarországon bejegyzett határon túli párt sikere, hiszen a 2010-es részvétel figyelembevételével 260 ezer szavazat kell az 5 százalékos küszöb eléréséhez. Ugyanakkor a kettős állampolgárok egy része nem szereti az RMDSZ-t és a Fideszre szavaz, mondta Székely István Gergő. „Az RMDSZ-nek ugyanolyan nehéz feladata lenne, mint Erdélyben a Fidesznek, amikor idegen terepre merészkedett” – véli a politikai szakértő, aki szerint egy ilyen pártnak az RMDSZ lenne az egyetlen biztos eleme, a többi határon túli magyar párt vagy Fidesz-partner, vagy nagyon kevés szavazatot hozhat. Székely István szerint, az sem biztos, hogy a magyarországi baloldali pártok üdvözölnék ezt a lépést, hiszen a Magyarországon bejegyzett párt nemcsak nemzetpolitikában, hanem egyéb területen is állást kellene hogy foglaljon, és akkor előkerülnének különbségek.
| Ha az RMDSZ valóban egy Magyarországon bejegyzett, a külhoni magyarok érdekeit képviselő pártszövetség alapításába fogna, az „keresztülhúzhatja a Fidesz számításait”, a szervezet jó eséllyel pályázna az ötszázalékos küszöb átlépésére – írta a Political Capital elemzőcsoport. Gyorselemzésében ezzel kapcsolatban kifejti, „erősen kétséges”, hogy megvalósul-e a Magyarországon bejegyzendő, határon túli párt ötlete, de az biztos, hogy „minden érintett komoly mérlegelésbe kezd arra az esetre, ha mégis lesz belőle valami”. A kormánypártok eddig „készpénznek vették”, hogy a külhoni magyarok választójogával csak ők nyerhetnek, és a tavaly decemberben készült, mindezidáig egyetlen nyilvános határon túli közvélemény-kutatás igazolni látszik számításaikat – írták. Felhívták a figyelmet arra is, hogy csak a magyarországi politika iránt érdeklődő erdélyi kisebbség körében elsöprő a Fidesz fölénye. Véleményük szerint a pártot egyelőre nem választó és az anyaország vitáiba beszállni nem kívánó többség viszont megszólítható lenne egy ténylegesen őket képviselő formációval, sőt még a korábban magukat Fidesz-szimpatizánsnak tartókat is megzavarhatja, ha megjelenik a szavazólapon egy külhoni magyar párt. A kormány még a legóvatosabb becslések szerint is félmillió új magyar állampolgárra számít, többségükre a Magyarországon „lemorzsolódó Fidesz-szavazók utánpótlásaként” tekintenek – hangsúlyozták. A júniusi romániai helyhatósági választások azonban világossá tették – fűzték hozzá –, hogy a Fidesz „legalábbis megosztja” az erdélyi magyarságot. Az erdélyi ötletet „egyelőre érdemes a helyén kezelni”, mutattak rá. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
Látogatottsági adatok