RMDSZ-es árnyékjelentés: beszűkült jogérvényesítés

A romániai magyarság alapvető sérelmeit, a kisebbségi jogok gyakorlása során észlelt akadályokat sorjázó problématérképet rajzolt fel az RMDSZ abban a dokumentumban, amelyet bevallottan a Dacian Cioloş vezette kabinet által összeállított kisebbségvédelmi jelentés cáfolataként készített.

A csütörtökön Kolozsváron ismertetett árnyékjelentés annak nyomán született, hogy a bukaresti kormány – két éves késéssel – idén februárban számolt be arról, miként tesz eleget az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményében szereplő előírásoknak. Sorrendben negyedik jelentésében Románia – amely 1995-ben elsőként ratifikálta a kisebbségvédelmi keretegyezményt – természetesen arról igyekszik meggyőzni a strasbourgi székhelyű regionális nemzetközi szervezetet, hogy az országban példaértékű a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos bánásmód.

Ezzel szemben az RMDSZ-nek a 2010 és 2016 közötti időszakot felölelő árnyékjelentése szerint a kormányzati dokumentum hamis képet fest arról, hogy Románia miként tartja tiszteletben a keretegyezményben vállalt kötelezettségeit. „Alapvető emberi szabadságjogokkal, illetve kisebbségi jogokkal nem tud élni a romániai magyarság. Miközben az elmúlt években a jogsérelmek miatt jelentősen megrendült a közösség biztonságérzete, újfajta támadások és veszélyek is megjelentek, a hatóságok eddig nem tapasztalt eszközöket is bevetettek a szerzett jogok csorbítása, visszavétele érdekében\" – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök által ismertetett, az alakulat honlapján egyelőre csak román nyelven elérhető dokumentum olyan konkrét eseteket is megemlít, amikor a hatóságok azért büntettek meg magyar embereket, mert felvállalták nemzeti identitásukat. Például a székely szabadság napi felvonulás résztvevőire kirótt csendőrségi „bírságözön\", a kolozsvári gyerekkórházban megalázott baróti diáklány ügye, vagy a Hargita megyei törvényszék döntése, amely azért utasította el a régió turisztikai népszerűsítését célzó szövetség bejegyzését, mert a nevében szerepel a Székelyföld kifejezés.

A közszolgáltatásokban, a közigazgatásban és az egészségügyben is sérül az anyanyelvhasználat joga, de az oktatásban és az igazságszolgáltatásban sem alkalmazzák Románia vállalásait. Sérelmezi az árnyékjelentés a kisebbségi kerettörvény elfogadásának 11 éve történő halogatását, az államosított ingatlanok restitúciójának leállását, továbbá azt, hogy „tervszerűen kivitelezett, folyamatos jogtiprás\" zajlik a Székelyföldön.

Kelemen Hunor közölte, azt kéri a bukaresti kormány és a román pártok képviselőitől, hogy folytassanak párbeszédet a jelzett jogsérelmekről, és keressenek megoldást ezek orvoslására. Arra a kérdésre viszont, hogy milyen reakcióra számít az árnyékjelentés közzététele után, a politikus úgy válaszolt: várhatóan „szétszedik\" a román hírtelevíziók.

Szintén kérdésre válaszolva Kelemen elmondta, a román kormány saját jelentése tartalmáról formálisan nem konzultált az RMDSZ-szel. Hozzátette, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát tavaly októberig irányító, a szövetség által delegált Laczikó Enikő államtitkár a leváltása előtt konkrét javaslatokat fogalmazott meg az intézmény részéről, ezeket azonban nem vették figyelembe.

Mint ismeretes, a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) korábban többek között arra hivatkozva vonta kétségbe az RMDSZ jogát egy árnyékjelentés elkészítéséhez, mivel az etnikumközi hivatalt sokáig RMDSZ-es tisztségviselő irányította. Egyébként a szövetség a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtásáról benyújtott korábbi három román jelentéshez nem készített árnyékjelentést.

Amikor az RMDSZ elnökét arról faggatták az újságírók, hogy a szövetség eljuttatja-e árnyékjelentését a bukaresti kormánynak, Kelemen közölte: „elküldhetik”, sejtése szerint azonban a dokumentum már eljutott a kabinet asztalára.