2012. február 13., 09:022012. február 13., 09:02
Az eredeti javaslat szerint a romániai biztosítottak mintegy hatvan százaléka az ellátás szintjétől függően fizetett volna kisebb vagy nagyobb összegeket az orvosnál vagy a kórházban – a legolcsóbb a háziorvos lenne, a legdrágább a különböző szakrendelések –, ám a befizetett vizitdíjak éves összege nem haladhatta volna meg a hatszáz lejt, azonfelül tehát már ingyenes lett volna az ellátás. A kormány végül több vitát követően fogadta el a szabályozást, amely viszont már azt írja elő, hogy ez a plafonöszszeg egyénenként más és más lett volna, a páciens saját jövedelmétől függően.
Ritli László szerint az elvárás azért irreális, mert ezt a jelenlegi informatikai rendszerek nem teszik lehetővé, másfelől a gyakorlatban eleve túlbonyolítaná az ellátási rendszert, ha minden vizitkor az orvos ellenőrizné a beteg jövedelmét. Az egészségügyi tárca vezetője megígérte: a törvénykezést mielőbb módosítják, mégpedig elképzelése szerint úgy, hogy a plafon egységes lesz, és a legkisebb jövedelemhez viszonyítják, tehát valószínűleg évente körülbelül 300 lej lesz a fölső határ. Ritli László emlékeztetett: a költség-hozzájárulás alól a biztosítottak mintegy negyven százaléka eleve mentesül, köztük az idősek, a gyerekek és a krónikus betegek.
Hozzátette: a szabályozás célja elsősorban nem az, hogy pénzt vigyen a rendszerbe, hanem az, hogy a betegeket az alapellátás felé orientálja. „Romániában túlságosan kórházközpontú a gondolkodás” – fogalmazott, hiszen mint mondja, sokan egyenesen a sokkal költségesebb szakorvosokhoz fordulnak. Szerinte a háziorvosoknak vissza kellene nyerniük a presztízsüket, hiszen rajtuk múlik, jó szakorvoshoz kerül-e a beteg, ha szüksége van rá, ám ehhez az kell, hogy a háziorvos legyen mindig elérhető a betegei számára.
Ritli László ugyanakkor bejelentette: az egészségügyi rendszerben idén számos üres munkahelyet fel kell szabadítani – az országos szinten mintegy 45 ezer üres állás legalább egyharmadát. Azt, hogy az elmúlt években összesen hány orvos hagyta el Romániát, nem tudni, de nagyon sok kérés elbírálása van folyamatban most is. A miniszter arra is kitért, hogy az alapellátást favorizáló jelenlegi politika része az ügyeleti központok nyitása is: ezek közül 190 már meg is nyitott, 50 pedig engedélyezésre vár.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.