
Az Aranyosgyéresen zajló hadgyakorlat „sztárvendége”, az MQ-9 Reaper típusú amerikai drón
Fotó: Rostás Szabolcs
Bár eddig nem verte nagydobra, az amerikai hadsereg jelenléte a Kárpátokon túli régiókon kívül Erdélyben is hangsúlyossá vált, mindenekelőtt Oroszország sakkban tartása céljából. A katonai szuperhatalom egyik regionális hídfőállásának az aranyosgyéresi légi bázis számít, amelynek arzenáljába immár harci drónok is beletartoznak.
2020. február 18., 17:152020. február 18., 17:15
2020. február 18., 18:492020. február 18., 18:49
„Arra most nincs lehetőség, talán máskor” – csillapítja a lendületünket az aranyosgyéresi légi támaszponton a sajtókapcsolatokért felelős fiatal hölgy, amikor afelől érdeklődünk, vajon be is ülhetünk-e az egyik hangár előtt felsorakoztatott járművekbe. Csalódásunkra még csak meg sem közelíthetjük túlságosan a IAR 330 PUMA Socat helikoptereket és a román légierő által valamikor nagy becsben tartott, az elmúlt időszakban azonban igencsak levitézlett MIG 21 Lancer vadászgépét, csak tisztes távolságból fényképezhetünk. Több mint fél órán keresztül csodálhatjuk viszont, amint a Kolozsvártól 60 kilométerre fekvő, 1987 óta működő bázisról le-fel szállnak a harci repülők és helikopterek, valamint nagyobb darab csapatszállítók.
Védik a NATO keleti szárnyát
A tulajdonképpen Aranyoslóna községhez tartozó katonai repülőtéren illusztris vendégeket fogadtak kedden (úgy is keresztelték el a bejárást, hogy előkelő vendégek napja) abból az alkalomból, hogy márciusig Dacian Reaper-20 elnevezéssel nagyszabású román–amerikai hadgyakorlat folyik a támaszponton. Az előkelő jelző persze elsősorban nem a magunkfajta sajtómunkásoknak járt ki, hanem mindenekelőtt a román és az amerikai hadsereg, valamint külügyminisztérium magas rangú képviselőinek.
A pilóta nélküli repülőgép képes akár 34 órát is a levegőben tölteni
Fotó: Rostás Szabolcs
Köztük Adrian Zuckermannak, az Egyesült Államok nemrég kenyérbe esett bukaresti nagykövetének, aki a sajtó távollétében megejtett katonai szemle után nem győzött áradozni a román–amerikai stratégiai kapcsolatok „sziklaszilárdságáról”. „A román népnek nincs jobb barátja az Egyesült Államoknál. Amit most itt látnak, az kulcsfontosságú példája a két ország között közel 20 éve fennálló erős biztonsági kapcsolatnak, amelynek keretében Románia Amerika mellett állt Irakban, Afganisztánban is” – hangoztatta a diplomata. Zuckerman elmondta, az aranyosgyéresi légi támaszpont az egyik legalkalmasabb Európában a légierő gyakorlatozására, nem véletlen, hogy Washington több mint 14 millió dollárt fektetett itt be az elmúlt öt évben, hozzájárulva Románia és a NATO keleti szárnya védelméhez. A nagykövet szerint erre annál is inkább szükség van, hogy a régió sérülékennyé vált Oroszország krími agressziója, továbbá transznisztriai, kelet-ukrajnai és fekete-tengeri jelenléte következtében.
Hasonló elragadtatással beszélt a kétoldalú katonai viszonyról Daniel Petrescu tábornok, a román hadsereg vezérkari főnöke is, aki megköszönte az amerikai katonai erőknek, hogy legmodernebb felszereléseiket itt állomásoztatják. „Ennek az együttműködésnek a legfőbb tanulsága, hogy az amerikai hadseregnek óriási szerepe van Európa és Románia biztonságának szavatolása terén” – közölte Petrescu, akinek tájékoztatása szerint az elmúlt 3 évben 1700 katona és 80 légi jármű gyakorlatozott az erdélyi támaszponton az amerikai-román katonai gyakorlat keretében.
MIG 21 Lancer vadászgép és IAR 330 PUMA Socat helikopterek a gyéresi légi bázis kifutóján
Fotó: Rostás Szabolcs
A sajtónyilatkozatokat követően megkérdeztük a vezérkari főnököt a gyéresi támaszpont bővítését, átfogó korszerűsítését célzó projektről, amire a bukaresti védelmi minisztérium tavaly több mint 300 millió euró jóváhagyását kérte a parlamenttől. Petrescu a Krónikának elmondta, a törvényhozás rábólintott a korszerűsítésre, amire elsősorban többcélú harci repülőgépek fogadása céljából van szükség, sőt megtörtént az ehhez elengedhetetlen földterületek kisajátítása is, így a jelenleg mintegy 200 hektáron elterülő bázis több mint 600 hektáron „nyújtózhat”. Szükség is lesz majd a nagyobb területre, ide terveznek majd átcsoportosítani ugyanis a Románia által vásárolt, jelenleg a Călărași megyei Borceán működő légi bázison állomásoztatott F-16-os vadászgépekből, amelyekből jelenleg 12 darab van a román légierő szolgálatában. A vezérkari főnök emlékeztetett, hogy Románia a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát fordítja védelmi célokra, ennek az összegnek több mint 25 százalékát ugyanakkor a lónai légi támaszpont fejlesztésére költik. Az amerikai hatóságok egyébként korábban arról számoltak be, hogy összesen 40 millió dollárral járulnak hozzá a bázis korszerűsítéséhez.
A titkos fegyver: a Kaszás
Különben az Aranyosgyéresen zajló hadgyakorlat igazi „sztárvendége” az MQ-9 Reaper típusú amerikai drón, amelyet ugyancsak közszemlére bocsátottak a nyílt napon. Az amerikai légierő nemrég költöztetett át Erdélybe néhányat a Kaszásnak nevezett drónokból az északnyugat-lengyelországi Miroslawiec légi támaszpontról – hogy pontosan hányat, az természetesen hadititok. A hírszerzési, felügyeleti és felderítési feladatokra kiképzett amerikai drónos légi alakulat által kísért pilóta nélküli repülőgépek tavaly nyáron két hónapot már állomásoztak itt, akkor a lengyel repülőtér kifutópályájának javítása idején. A hivatalos indoklás szerint a Kaszások Romániába rendelése egy olyan küldetés keretében történik, amelynek célja stabilitást és biztonságot előmozdítani a térségben, ugyanakkor erősíteni az amerikai haderőnek a NATO-szövetségesekkel és más európai partnerekkel ápolt kapcsolatát.
Fotó: Rostás Szabolcs
A General Atomics vállalat gyártotta harci robot igazából az év elején tett szert világhírnévre, amikor az amerikai légierő a segítségével likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége parancsnokát Bagdadban. Az MQ-1 Predatorok továbbfejlesztett, felfegyverzett verzióját – amelyet először 2007-ben alkalmaztak éles bevetésen Afganisztánban – több ezer kilométeres távolságból irányítják, és képes akár 34 órát is a levegőben tölteni. A 900 lóerős, 2223 kilogramm súlyú, húsz méteres fesztávolságú szárnyakkal ellátott robot nélküli gépmadár 230 mérföldes (480 kilométer) óránkénti sebességre képes, hatótávolsága 1850 kilométer, ára pedig nem kevésbé imponáló: 64 millió dollár. „Kamerái segítségével nagyon messziről, több mérföldről látni mindent, ami a földön mozog, a felvételeket pedig meg lehet osztani a partnereinkkel” – tudtuk meg Omar Rashidtól, az amerikai légierőnek a pilóta nélküli gép irányításával megbízott tisztjétől, miközben mintegy húsz méteres távolságból szemlélhettük meg a drónt, amely előtt amerikai katonák álltak sorfalat.
A román és az amerikai légierő képviselői pózolnak a pilóta nélküli repülőgép előtt
Fotó: Rostás Szabolcs
Az MQ-9 Reapert irányító katonák célpontjuktól gyakran több ezer kilométerre teljesítenek szolgálatot, elvileg tehát előfordulhatott, hogy a januári bagdadi hadműveletet Aranyosgyéresről irányították – az amerikai légierő illetékesei azonban egyéb ilyen típusú kérdéshez hasonlóan erre sem kívántak válaszolni. Annyit viszont elárultak, hogy a drónok nem csak az amerikai légierő európai parancsnoksága és a román légierő szervezésében zajló Dacian Reaper-20 hadgyakorlat idején, hanem hosszú időre pásztázzák majd az Erdély fölötti égboltot.
Súlyos veszélybe került a történelmi Máramarost Erdély többi részével összekötő, festői tájakon áthaladó vasútvonal jövője. A 118 kilométer hosszú, több mint tíz viadukton átvezető vasúti szakasz forgalmát a hidak állapota miatt függesztik fel.
Idős adatközlők, népzenészek megsegítésére szervez jótékonysági eseményt Kolozsváron az Erdélyi Hagyományok Háza, a Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó és az Ördögtérgye Néptáncegyüttes.
Hatalmas mennyiségű háztartási hulladékot sodort a megáradt Lápos folyó a Máramaros megyei Katalin felújított hídjához, ahol a felgyülemlett szemét egy ideiglenes tartószerkezetet és egy szennyvízvezetéket is megrongált.
Miközben a romániai törvényhozók politikai alapon pepecselnek, az erdélyi sofőrök önként alkalmazták a Kolozsvár melletti gyorsforgalmi úton történt balesetkor a Nyugaton és Magyarországon is jó ideje érvényben lévő előírást mentőfolyosó kialakításáról.
Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe, a Sepsiszentgyörgy melletti Szépmezőn épülő óvodába.
Hamis bírságokkal fenyegető üzenetek, mesés nyereséget ígérő befektetések, bankkártyaadatokat megszerző internetes csalók – egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megkárosítani áldozataikat a bűnözők. A rendőrség tájékoztató képzést tart.
A rendezett közterek, a fenntartható településfejlesztés és a helyi közösség összefogása hozta meg az elismerést Csíkszentmártonnak, amely a Virágos Magyarország verseny egyik határon túli fődíjasa lett. Potyó Judit polgármester nyilatkzott a Krónikának.
Mesterséges intelligenciával (MI) készült videók százezres reakciókat gyűjtenek a közösségi oldalakon, a felvételek idilliként mutatják be a kommunizmus éveit.
Romániai munkavállalási engedélyek és vízumok megszerzését ígérte szudáni állampolgároknak egy Bihar megyei férfi, aki 13 ezer dollárt vett át az ügyintézésért, ám semmit nem tett az engedélyek megszerzéséért. Három szudáni útlevelét is visszatartotta.
Egy korszak véget ért, hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi állatkert elköltöztetésének folyamata – tájékoztatott pénteken a városháza sajtóosztálya.
szóljon hozzá!