Restitúciós késés miatt perel a bihari közgyűlés

Bepereli az Országos Restitúciós Bizottságot a Bihar megyei önkormányzat – döntött csütörtöki ülésén a közgyűlés. Az épületek jelenleg az önkormányzat tulajdonában vannak, ám a katolikus püspökség restitúciós kérelme már csaknem tíz éve porosodik egy bukaresti fiókban – hangzott el az ülésen. Radu Ţîrle, a megyei tanács elnöke azt mondta, tudomása szerint a Kolozs megyei Dés önkormányzata épp egy hasonló ügy miatt veszített el egy csaknem tízmillió eurós uniós támogatást – hiába nyerte meg ugyanis a pályázatot, ha a kérdéses ingatlan tulajdonjogi helyzete tizenegy év alatt sem tisztázódott.

Az egykori Pénzügyi Palotát, valamint a Nagyváradi Állami Filharmónia székhelyét az egyház igényli vissza. Előbbi épületben évtizedekig működött a megyei kórház járóbeteg-ellátója, ám néhány évvel ezelőtt az ingatlan egyre romló állapota miatt ki kellett onnan költöznie, s a Fő utcai palota azóta is üresen áll. Szabó Ödön RMDSZ-es megyei képviselő az ülés után a sajtónak elmagyarázta: a két belvárosi ingatlan bizonytalan helyzete egyik félnek sem jó. Folytatás az 1. oldalról – „2002-ben kerültek leadásra a restitúciós kérelmek sok váradi államosított ingatlan esetében, és ennek a két emblematikus épületnek az esetében még nincs megoldás” – mondta el.

A váradi Pénzügyi Palota egyfajta korabeli PPP-rendszerben épült fel, amelyet az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminisztériuma kötött meg az irgalmas renddel, és az állam még akkor kötelezettséget vállalt, hogy az egyházi telken álló ingatlant idővel átadja az egyháznak, ám ez az impériumváltás miatt már nem történt meg. Emődi András, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség levéltárosa lapunk megkeresésére kijelentette: a Pénzügyi Palota esetében sem állhat fenn semmilyen ellentmondás vagy kétség a tulajdonjogi helyzettel kapcsolatban. Elmondta: alapos kutatás után 2010-ben kiegészített dokumentációt juttatott el a bukaresti bizottságnak, amelyből egyértelműen kiderül, hogy az épület teljes mértékben az irgalmasoké.

„Az ingatlant bérpalotaként építtette a rend a saját telkén, bankkölcsönből” – tudtuk meg a levéltárostól. Hozzátette, szerinte a filharmónia esetében sem lehet gond: az eredetileg a Katolikus Kör, illetve az egyházmegye főpénztára és nyomdája által használt épülethez hozzáépített a román állam, de csak mintegy 10 százaléknyit. Emődi András kijelentette: a megyei önkormányzat kezdeményezésével a püspökség teljesen egyetért, sőt már ők is fontolóra vették a per lehetőségét. Markó Attila etnikumközi kapcsolatokért felelős államtitkár, az Országos Restitúciós Bizottság tagja a Krónikának elmondta: objektív okok miatt valóban lelassult az ingatlan-visszaszolgáltatás folyamata az utóbbi időben, az elmúlt másfél évben például egyetlen egyszer ült össze a döntésekhez kellő létszámban az öttagú testület. „Figyelemfelkeltésre, lobbira jó módszer lehet egy ilyen per elindítása” – vélekedett kérdésünkre az RMDSZ-es államtitkár.