Hamarosan véget érnek az Erdély egyik jelképének számító vajdahunyadi vár 2019-ben elkezdett restaurálási munkálatai – hogy aztán újabbak kezdődjenek egy másik, szintén ötmillió eurót meghaladó költségvetésű projekt keretében. A Hunyadiak által építtetett lovagvár felújítása során több mint húsz helyiséget, külső és belső teret korszerűsítettek, újabb tornyokat és termeket nyitottak meg a turisták előtt, és felfedezéseket is tettek. Eközben a Mikszáth Kálmán által „a várak királyának” nevezett látványosság mindvégig látogatható volt, egyre izgalmasabb útvonalakon.
2023. július 26., 09:542023. július 26., 09:54
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Hamarosan véget érnek az Erdély egyik jelképének számító vajdahunyadi vár 2019-ben elkezdett restaurálási munkálatai – hogy aztán újabbak kezdődjenek egy másik, szintén ötmillió eurót meghaladó költségvetésű projekt keretében. A Hunyadiak által építtetett lovagvár felújítása során több mint húsz helyiséget, külső és belső teret korszerűsítettek, újabb tornyokat és termeket nyitottak meg a turisták előtt, és felfedezéseket is tettek. Eközben a Mikszáth Kálmán által „a várak királyának” nevezett látványosság mindvégig látogatható volt, egyre izgalmasabb útvonalakon.
2023. július 26., 09:542023. július 26., 09:54
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Az idén ősszel befejeződő korszerűsítéseket nagy várakozások előzték meg. Vajdahunyad polgármesteri hivatala 2019 elején szerzett mintegy ötmillió eurós európai uniós finanszírozást – a nagyberuházások 2014-2020-as operatív programja (POIM) keretében – a régóta sürgetett beavatkozásokra, melyek kívül-belül érintették a felbecsülhetetlen értékű műemléket. A Hunyad megyei város legcsodálatosabb építményét, de az Erdély és Románia szintjén is jelképnek számító impozáns látványosságot 2019-ben – még a pandémia kitörése előtt – több mint 400 ezren látogatták meg.
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
A tervezési szakasz lezárulta után az állványokat, építőanyagokat szállító kamionok épp egy jeles évfordulón vonultak be a várkertbe: 2019. október 18-án volt 610 éve annak, hogy Luxemburgi Zsigmond magyar király a Hunyadiaknak adományozta a dél-erdélyi birtokot. Bár az eredeti tervek szerint 19 hónapot szántak a kivitelezésre, a munkálatok szokásos módon elhúzódtak a koronavírusjárvány, illetve az abból fakadó szigorú óvintézkedések ideje alatt bezárt lovagvárban.
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
A Királylépcső-toronyban található csigalépcsőn, a várudvar kútján, a gyilokjárón (védőfolyosón), a kazamaták konyhájában és a kápolnában szintén eszközöltek beavatkozást. A helyreállítási munkálatok a Zólyomi- és Bethlen-szárnyra, a Fehér-rondellára, a lovagteremre is kiterjedtek. Felújították az erdélyi diéták helyszínéül szolgáló terem 17. századi freskóit, valamint a vár más falfestményeit is. Emellett az erődítmény több, jelenleg kevésbé megközelíthető termét újították fel és nyitották meg a látogatók előtt.
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Ugyanis Vajdahunyad önkormányzata nem bízta a véletlenre: még tavaly újabb európai uniós finanszírozás – ezúttal az országos helyreállítási alap (PNRR) – révén mintegy hatmillió eurós támogatást nyert a megkezdett munkálatok folytatására, ott, ahol nem sikerült pénzt szerezni a korszerűsítésre a korábbi projektben.
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
A tervek szerint folytatásként restaurálják a Buzogány-torony és a Kaputorony külső freskóit, felújítják a lovagterem alagsorát, a Fehér-rondellát és a nemesi konyhát, új padlózatot adnak a lovagteremnek, a Mátyás-loggiában pedig a meglévő leírások alapján rekonstruálják a festményeket, illetve javítási munkálatokat végeznek a hidakon. Helyreállítják a Medve-árkot is, és kitisztítják a kutat. Tervben van a világítási rendszer felújítása és térfigyelő kamerák felszerelése is.
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
A polgármesteri hivatal további célja, hogy korszerűsítés után bekapcsolják a turisztikai körforgásba a Huszárvárat is – melyet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtetett a várárkon túl –, néprajzi múzeumot nyitnának, ugyanakkor tematikus park létrehozásán is gondolkodnak a kastély szomszédságában.
Sorin Tincu bízik benne, hogy az új projektbe a lehető legrövidebb időn belül belevághatnak, miután véget ér a jelenlegi.
– jelentette ki a szakember.
Aki emlékeztetett: a hamarosan befejeződő munkálatok során megváltozott a turisták által bejárható útvonal is, amely immár nagyrészt a váron belső terein vezet végig, már nem kell sűrűn kilépni az épületegyüttesből, ha egy másik szárnyba szeretnénk eljutni. Ezt pedig olyan szintek újraépítésével érték el, amelyek az 1854-es tűzvész során semmisültek meg, és azóta nem léteztek.
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
A felfedezést követően régészeti feltárások kezdődtek a vélhetően a 15. századból származó földalatti helyiségben, mely a Lovagterem alatt található részt kapcsolja össze az egykori alagútrendszerrel. Sorin Tincu múzeumigazgató a tavaly novemberi bejelentéskor elmondta, keveset tudni a történetéről. Falai kőből, boltozata pedig téglából készültek és egy falétra is tartozott hozzá, melyen le lehetett ereszkedni a helyiségbe.
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Ugyanakkor a Nebojsza-torony közelében is új felfedezést tettek: egy kőkaput és egy kaputoronynak tűnő építményt találtak, melyet korabeli ábrázolásokból is ismertek. Az igazgató szerint a felfedezések arra utalnak, hogy a vajdahunyadi vár még számos újdonságot tartogat a szakma és nagyközönség számára.
Minimum 20 fős csoportok kedvezményt kapnak; felár ellenében idegenvezető is igényelhető, fotózásért és videózásért szintén pluszban kell fizetni.
Vajdahunyad egyébként a legutóbbi két népszámlálás között 10 ezer lakost veszített: immár 50 ezer lelket számlál a város, ahol 2011-ben 5 százalékos volt a magyarság aránya. A románság már 1900-ban is a legnagyobb számú etnikumot tette ki a dél-erdélyi településen.
A „várak királya”
A vajdahunyadi vár Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte. A hunyadi birtokot Luxemburgi Zsigmond magyar király 1409. október 18-án kelt oklevelében ajándékozta Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának. A Wikipédia szócikke szerint a család ezután emelte a mai vár elődjét, kormányzósága idején Hunyadi János is itt élt feleségével, Szilágyi Erzsébettel, ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá.
1618-ban az iktári Bethlen család tulajdonába került, a 17. század elején Bethlen Gábor, majd Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin építette át. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet, majd katonai célokat szolgált, 1784-ben a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-féle parasztfelkelés elől. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte a felújítását, a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget, majd 1854-ben ismét tűz pusztított az épületben.
1868-ban közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította, akik a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani”. Mégpedig úgy, hogy egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek, mások helyére újakat toldottak. Napjainkban múzeum működik benne, belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi kiállítás látható.
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Miközben Kolozsvár közel 50 millió lejt oszt szét sport-, kulturális és szociális projektekre, a legnagyobb támogatást az Kolozsvári U fociklub kapja: 14 millió lejt. Ez több, mint amennyit a TIFF, a magyar napok és más kulturális események együtt kapnak.
szóljon hozzá!