Repülőtéri fejlesztések

Az aradi nemzetközi repülõtér privatizálását 33 százalékos alaptõke-emeléssel valósítja meg az Arad Megyei Tanács. Az intézkedés azért vált szükségessé, mivel a helyi önkormányzat nem tudta költségvetésébõl fedezni a szükséges javítási munkálatokat. A The Money Channel úgy tudja, a beruházó valószínûleg egy légitársaság vagy egy másik, akár külföldi nemzetközi repülõtér lesz. Arról, hogy hogyan értékesítik a részvényeket, azt követõen döntenek, hogy a privatizációra vonatkozó döntést a megyei önkormányzat is elfogadja. A gazdasági szakemberek két lehetõségrõl beszélnek: közvetlen tárgyalások útján vagy versenytárgyalással kerülhet a beruházó tulajdonába a részvénycsomag. A befektetõ a részvények egyharmada fölött rendelkezhetne. A tervezett modernizálás a kifutópályára és a váróteremre vonatkozik. Ez utóbbit azért kell föltétlenül bõvíteni, mivel már nem biztosít elég teret a megnövekedett utasforgalomnak. A kifutópálya hossza 2008 végére a tervek szerint eléri majd a 2500 métert, 2013-ra pedig 3000 méteresre tervezik meghosszabbítani. Az új kifutón már a nagyobb méretû repülõgépek is le tudnak majd szállni.

Marosvásárhely: vitatott magánosítás

A Wizz Air fapados légitársaság váratlan távozása után felmerült a marosvásárhelyi repülõtér esetleges privatizálásának lehetõsége is. A magánosítás elõnyeirõl és hátrányairól azonban egyelõre a légikikötõ tulajdonosának, a megyei önkormányzatnak sincs határozott állásfoglalása. Míg a testület elnöke, Lokodi Edit Emõke idõszerûtlennek és törvénytelennek tartja a magánosítást, Szalkay József, az RMDSZ frakcióvezetõje a létesítmény, valamint régió fejlesztési lehetõségét látja a privatizációban. Lokodi szerint azonban Szalkay egy lehetséges orosz vevõt képvisel, éppen ezért a tanácselnök kész az RMDSZ etikai bizottságához fordulni ez ügyben. Lépését azzal indokolja, hogy összeférhetetlen, hogy egy megyei tanácsos egyben egy külföldi vállalkozás képviselõje is legyen. Lokodi a Krónikának leszögezte, a repülõtér különben sem eladó. Ezt Bartha József, a megyei tanács fõkönyvelõje is megerõsítette.

Szalkay József meglátásában viszont csak a magánosítás mozdíthatja ki a holtpontról a repülõtér fejlesztésének ügyét. A megyei testület képviselõje azzal érvelt, hogy a kifutópálya meghoszszabbításához és a váróterem bõvítéséhez több tízmillió euróra lenne szükség, amit a létesítmény jelenlegi tulajdonosa képtelen elõteremteni. „Nem azt mondom, hogy el kell adni a teljes repülõteret, de elõnyünkre válhat bizonyos szolgáltatások privatizálása, vagy akár egy partneri viszony kialakítása egy tõkerõs befektetõvel” – magyarázta a Krónikának Szalkay. A frakcióvezetõ ugyanakkor pontosítani kívánt: elmondta, hogy õ nem megyei tanácsosként, hanem a Iosifin Kft. tulajdonosaként vállalta fel a szentpétervári Baltiysky Bank cégcsoportja gazdasági képviseletét. „Valószínûleg az elnök asszony ezt nem tudta, amikor megüzente, hogy az etikai bizottság elé citál” – vélekedett Szalkay József.

Mindkét fél elismerte, hogy az orosz vállalkozók egyelõre csak érdeklõdnek a marosvásárhelyi és a dévai repülõtér iránt, konkrét ajánlattal még nem rukkoltak elõ. „A polgármesteri hivatalba naponta azzal tér be két-három potenciális befektetõ, hogy a pénz nem számít. Aztán ahogy jött, úgy el is megy. Az amerikai tapasztalat szerint amennyiben száz érdeklõdõbõl öttel sikerül vásárt kötni, az nagyon jó aránynak számít” – fejtette ki Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester, aki egyben a repülõtér igazgatótanácsának is tagja. Szerinte – függetlenül a Wizz Air kivonulásától – a vidrátszegi létesítmény óriási gazdasági-turisztikai potenciállal rendelkezik, melynek valós kiaknázására az elkövetkezendõ években kerülhet sor. Ehhez viszont elengedhetetlen a mintegy 100 millió euróra becsült mielõbbi beruházás. „A megyének soha nem lesz ennyi pénze a repülõtérre, viszont a kormánynak nem kellene különösebb gondot jelentenie az összeg elõteremtése” – nyilatkozta Csegzi. Szerinte, ettõl függetlenül nem ártana bizonyos szolgáltatásokat magáncégekre bízni.

Nagyszabású fejlesztési tervek Temesváron

Temesváron viszont már munkához látnak, a bánságban több mint 47 millió euróból tervezik felújítani a nemzetközi repülõteret. Ebbõl az összegbõl egy új terminált építenének, amely buszmegállót, légi- és vasúti terminált egyaránt magába foglalna. A terv már el is készült, jelenleg a megvalósíthatósági tanulmányon dolgoznak – jelentette be a hétvégén Daniel Stamatovici, a Traian Vuia repülõtér menedzsere. Mint elmondta, az összeg egy részét a kormány finanszírozná, a visszamaradó részt pedig PPP-konstrukcióban – magántõke közcélú felhasználása – magánberuházók állnák. Várhatóan az új terminál 127 900 négyzetméteren terül majd el. A munkálatok a tervek szerint két évig tartanának, amelyet követõen a teherszállítási forgalom akár a jelenlegi háromszorosára is növekedhetne. Stamatovici szerint az utasforgalom a munkálatok lezárását követõ öt év alatt évi 25 százalékkal bõvülne, 2015-re pedig elérné a kétmillió utast. Az idei évre 734 ezres személyforgalmat és 1800 tonnás áruforgalmat vetítenek elõ. A repülõtér elõrejelzései szerint jövõre 10 százalékos növekedés várható mindkét szegmensben. Tavaly 565 326 személy vette igénybe a temesvári repülõtér szolgáltatásait, s 2006 folyamán 1100 tonna árut szállítottak.

Bálint B. Eszter, Szucher Ervin