Reptér politikai ellenszélben

Míg utóbbi egy egészen kis méretű repülőteret szeretne, addig Căncescu tartaná az eredeti tervekben meghatározott méretet, amely szerint a vidombáki létesítmény lenne az ország második legnagyobb légikikötője. A napokban pedig harmadik félként beszálltak a vitába a szintén ellenzéki szociáldemokraták. Nicolae Ţucunel, a Brassó Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – aki a PSD sorait erősíti – bejelentette, ha 2012-ig nem épül meg a reptér, a részvényesek elveszítik a területet.

Ugyanazon a sajtótájékoztatón Constantin Niţă brassói PSD-elnök sem a PNL-sek, sem pedig a PDL-sek elképzelése mellett nem állt ki, hanem egy harmadik forgatókönyvet ismertetett, amelynek értelmében úgymond modulárisan kellene megépülnie a légikikötőnek: egy kisebb létesítményt kellene előbb kialakítani, s az anyagi erőforrások függvényében bővíteni azt a későbbiekben.

„Nem állhatunk egy helyben. Nem fogadhatjuk el, hogy nincs egyetértés a Brassó megye számára létfontosságú célkitűzések megvalósításában. Attól függetlenül, hogy ideiglenesen ki vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a megyei önkormányzatot, változtatni kell a hozzáálláson. Ha van pénz, el kell kezdeni a beruházást” – szögezte le Niţă, aki egyben átláthatatlannak nevezte a megyei tanács pénzügyeit. „Amennyiben Căncescu úrnak pénze van rá, hozzá kellene látni az építési munkálatokhoz. Egyben hozza is nyilvánosságra, hogy honnan szerezte a pénzt, illetve hogy mikor kezdenek el dolgozni” – fogalmazott a szociáldemokrata politikus, aki szerint egy működőképes repülőtér kialakításához legalább 40–50 millió euróra van szükség.

Két terv is van

A történetet ugyanakkor tovább bonyolítja, hogy két repülőtérterv is elkészült az elmúlt időben. Az egyiket a megyei, a másikat pedig a helyi tanács dolgozta ki. A demokrata-liberális vezetésű Cenk alatti város projektjében szerepel a kisebb légikikötő ötlete, hiszen – mint azt politikusaik már többször is hangoztatták – két-három hektár területen már 1800 méteres kifutópályát lehet építeni. Másrészt azzal érvelnek, hogy Brassóhoz közel van a nagyszebeni és a marosvásárhelyi repülőtér, ezért túlzás Vidombákon megépíteni az ország második legnagyobb légi kikötőjét, hiszen az valójában csak Brassó, Kovászna és Hargita megyét szolgálná ki. A szintén demokrata-liberális vezetésű közlekedési minisztérium természetesen ezt a projektet támogatja. Nicolae Ţucunel kereskedelmi kamaraelnök pedig ennek az elképzelésnek a gyakorlatba ültetésével megbízott testület vezetőtanácsának elnöke.

A liberális Aristotel Căncescu által vezetett Brassó Megyei Tanács azonban ragaszkodik az eredeti tervhez, a közgyűlés ebben a hónapban hagyott jóvá 206 ezer lejt, amelyet különböző dokumentációk összeállítására fordítanak. Căncescu több ízben is bírálta a brassói önkormányzat kisebb reptérre vonatkozó kezdeményezését, szerinte Brassó mellé nem olyan repülőtér kell, amely az üzletembereket szolgálja ki, hanem amely az egész lakosság rendelkezésére áll. A brassói közgyűlés elnöke szerint a konkurens repülőterek működtetői nem nézik jó szemmel a brassói projektet, hiszen egyes számítások szerint például a bukaresti légi forgalom 20 százalékát elszippantaná.  A tanácselnök ugyanakkor elismerte, hogy a finanszírozó bankok a beruházás mértékének csökkentését javasolták, így elképzelhető, hogy a három évvel ezelőtti 100 millió euróról 55 millió euróra csökkentik a reptér költségeit.

Lehet majd bővíteni

Kovács Attila, a Brassó megyei közgyűlés RMDSZ-es alelnöke a Krónika megkeresésére leszögezte, mindenképpen a megyei önkormányzat által tervezett, nagyobb légikikötő épül meg. Viszont – mint részletezte – a kivitelezést modulárisan képzelik el. Így előfordulhat, hogy első lépésben az eredeti tervhez viszonyítva kisebb méretű repülőtér épül meg, de olyan módon, hogy az később bővíthető legyen. Kovács szerint ugyanakkor nem álltak le a munkával, jelenleg az adminisztratív teendőket intézik, de tavasszal már hozzálátnak a kifutópályák megépítéséhez. „A telek pedig nem vész el, hiszen nem hiába nyertük meg a politikai csatározásokat” – összegzett a megyei közgyűlés alelnöke, utalva arra, hogy tavaly csak hoszszas huzavona után szavazta meg a parlament a Tăriceanu-kormány idején hozott kormányrendeletet, amelynek alapján átadták a 130 hektáros, állami tulajdonban levő vidombáki telket a Brassó Megyei Tanácsnak. Végül a jogszabály átment a képviselőházon, a Brassó Megyei Tanács pedig telekkönyveztette a területet.

A Székelyföld megmentője

„Külső szemlélőként nem tudom megváltoztatni a liberális Aristotel Căncescu és a demokrata-liberális George Scripcaru között megromlott viszonyt, de bízom abban, hogy a konfliktus nem akadályozza meg a repülőtér létrejöttét” – szögezte le a Krónikának Borboly Csaba, a projektben szintén érdekelt Hargita megyei közgyűlés elnöke. Szerinte ugyanis az Erdély legnagyobb beruházásának tartott repülőtér megépítése hatalmas előnyt jelentene a székelyföldi megyék gazdasági és turisztikai fellendítésében, hiszen ha megépül, Székelyföld légi úton két irányból is megközelíthető lesz. Nem lát ugyanakkor Borboly konkurenciát a marosvásárhelyi és a brassói reptér között, szerinte valójában kiegészítenék egymás szolgáltatásait. A marosvásárhelyi reptér Budapest felé biztosítja az öszszeköttetést, a brassói légi kikötő szerepe a teherforgalom és a távolabbi célpontok miatt lenne hangsúlyos, fogalmazta meg Borboly.

A reptérterv

A vidombáki repülőtér az eredeti tervek szerint egy 270 hektáros területre épül, amely már korábban a Brassó Megyei Tanács magánvagyonába került az államtól, a vidombáki önkormányzattól és a helyi IAR Ghimbav üzemtől. Az utasforgalmat és a teherszállítást lebonyolító terminálok 10 ezer négyzetméteres területet foglalnak majd el, a bebiztosított felszállópálya 2,6 kilométer hosszú lesz. Ugyanakkor építenek irányítótornyot, tűzoltóállomást, raktárakat, melléképületeket. A tervek szerint évente 500 ezer–egymillió személyt utaztatnak, és óránként több ezer tonna árut mozgatnak. Mint beszámoltunk, a Bukarestben található Otopeni után az ország második legnagyobb repülőterének a megépítésére és üzemeltetésére kiírt versenytárgyalást 2007-ben a kanadai Intelcan cég nyerte meg, amely 1978 óta tervez és épít reptereket az egész világon. Brassó megye és város, Kovászna és Hargita megye, Vidombák az Intelcannal létrehozta a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér Részvénytársaságot, amely a projekt előkészítésével foglalkozott, és a kanadai céget megbízta a repülőtér építésének és majdani működésének a felügyeletével. Az Intelcan azonban többszöri felszólítást követően, a csütörtöki határidőig sem szerezte meg a beígért finanszírozást – lapzártánkkor érkezett a hír, hogy az önkormányzat szerződést bontott a kanadaiakkal. Aristotel Căncescu megyei tanácselnök pedig be is jelentette, a B-terv lépett érvénybe, egy eddig titokban tartott partnerrel, „egy erős külföldi céggel és egy hasonlóképpen erős bankkal” látnak hozzá a repülőtér kialakításához.