Rendszeres szellőztetéssel kell védekezni a radonsugárzás ellen

Nyitni kell. Műanyag nyílászárós lakásokban a szokásosnál is sűrűbben kell szellőztetni •  Fotó: Haáz Vince

Nyitni kell. Műanyag nyílászárós lakásokban a szokásosnál is sűrűbben kell szellőztetni

Fotó: Haáz Vince

A lakás és főleg annak alagsorának rendszeres szellőztetésével szabadulhatunk meg az olykor megengedett határérték fölé emelkedő radonszinttől. Radioaktivitása miatt a színtelen és szagtalan nemesgáz rendkívül káros lehet az egészségre. Három éve Romániában is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a mérésekre, illetve a lakosságtájékoztatási kampányokra.

Szucher Ervin

2021. április 05., 17:092021. április 05., 17:09

2021. április 05., 17:152021. április 05., 17:15

Marosvásárhelyen és a környékén lévő négy községben – Ákosfalván, Nagyernyében, Dózsagyörgyön és Mezőpanitban – két éve zajlik rendszeres radonszintmérés.

A megyeközpontban működő kulturális és tudományegyetem bukaresti és kolozsvári kutatóintézetek bevonásával, mintegy négyszáz detektor kihelyezésével 42 közintézményt, többnyire iskolát és több tucat lakóházat monitorozott.

Az eredmények vegyesek: ott, ahol a világjárvány miatt hosszú ideig bezárt az intézmény, a megengedettnél magasabb sugárzási szintet, ott pedig, ahol napi rendszerességgel folyt a tevékenység, normális értékeket mértek.

„Ez logikus, hiszen a radont a legkönnyebben a rendszeres szellőztetéssel lehet eloszlatni. Erre különösképpen a pincehelyiségekben és a földszinten kell odafigyelni, hiszen a legtöbb helyen a talajból szivárog a gáz. Azokban az épületekben, amelyekben szigetelési munkálatokat végeztek, poliészterbevonattal vagy termopánablakok szerelésével, a szokásosnál is sűrűbben kell szellőztetni” – magyarázta lapunknak Csegzi Sándor fizikus.

A Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem igazgatója és egyben a projekt vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a vizsgált települések közül Nagyernyében a megengedettnél nagyobb értékekkel szembesültek. Ennek okát még nem ismerik, kiderítése egy következő kutatás részét képezheti.

A radonsugárzás mértékét ugyanis nemcsak a talaj, hanem az építőanyagok összetétele is befolyásolhatja. Volt ugyanis egy időszak, amikor a betontéglák előállításához kohósalakot is használtak, ami sugárveszélyessé tette a terméket. De sugárforrás lehet a cement, a gáz vagy – ritkább esetben – a csap-, illetve a forrásvíz is.

Tanulmányok szerint például számos székelyföldi ásványvízben magas radontartalmat mértek. Ez nem meglepő, hiszen a vulkanikus övezetekben, mint például Hargita és Kovászna megye, a radonprobléma szoros összefüggésben áll a geológiával. Egyfelől a kőzet, másfelől a földkéreg repedései miatt.

Noha Romániában törvény írja elő, hogy az önkormányzatoknak, az egészségügyi minisztérium irányításával, kötelező módon foglalkozniuk kell a radonveszély kérdésével, számos polgármester még csak nem is hallott a periódusos rendszer 86. eleméről – nemhogy annak rákkeltő hatásairól.

Éppen ezért a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem a méréseken kívül a lakosság tájékoztatására is hangsúlyt próbált fektetni. A fizikus, aki radonkutatásból doktorált, elmondta, hogy a felmérésbe hetedik-nyolcadik osztályos diákokat is bevontak, ami számukra külön élményt és felelősséget jelentett.

A több hónapos projekt lejárta után, amikor a vásárhelyi méréseket összevetették a fővárosi és kolozsvári szakemberek által végzett mérésekkel, kiderült, hogy azonos eredményt sikerült elérni.

A tervek szerint a Csegzi Sándor által vezetett intézmény ősztől további településeken folytatja a méréseket.

A színtelen és szagtalan radon

A radon egy színtelen, szagtalan és az egészségre ártalmas radioaktív nemesgáz. A radioaktív háttérsugárzás mintegy 40 százalékát a radon és rövid felezési idejű bomlástermékei okozzák, melyek mindig jelen vannak a lakóhelyiségek légterében és kisebb koncentrációban a szabad levegőben is. A szabad levegőn mért radonaktivitás-koncentráció mérsékelt égövi világátlaga köbméterenkénti 5 bequerel, a lakóhelyiségekben mért radonkoncentráció világátlaga 50 Bq/m³. A gondok ott jelentkeznek, ahol az érték meghaladja a köbméterenkénti 300 bequerelt.

Az Egészségügyi Világszervezet statisztikái szerint a természetes sugárzásnak, amelynek ki vagyunk téve, több mint fele a radonból származik. Szintén a felméréseknél maradva, a tudomány jelen állása szerint a rákos megbetegedések 2 százalékát okozza a radon, a tüdőrákét pedig csaknem 9 százaléka. És ugyancsak egy kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy Hargita, Kovászna és Arad megyében kiemelkedően magas a gyomorrákos megbetegedésben szenvedők aránya.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 03., péntek

Kató Béla: a Sapientia nem a Fideszé, nem az RMDSZ-é, hanem az erdélyi magyarságé

Kató Béla nyugalmazott református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke vehette át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját pénteken Kolozsváron az egyetem napja alkalmából.

Kató Béla: a Sapientia nem a Fideszé, nem az RMDSZ-é, hanem az erdélyi magyarságé
2025. október 03., péntek

Közösen fejleszti Magyarország és Románia két folyó vízgazdálkodását

Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.

Közösen fejleszti Magyarország és Románia két folyó vízgazdálkodását
2025. október 03., péntek

Terrorcselekményre készült az Erdélyben őrizetbe vett férfi

Őrizetbe vettek a nyomozó hatóságok Beszterce-Naszód megyében egy 33 éves férfit, aki a gyanú szerint kis méretű robbanószerkezeteket készített és tesztelt saját otthonában, valamint annak környékén.

Terrorcselekményre készült az Erdélyben őrizetbe vett férfi
2025. október 03., péntek

Havazás a hegyekben, sok helyütt az útkarbantartó járműveket is be kellett vetni

A brassói székhelyű regionális útügyi igazgatóság tájékoztatása szerint egyes útvonalakon a hókotrókat is be kellett vetni az utak megtisztítása érdekébe, a Transpalpina síterepen pedig jelenleg is tart a havazás.

Havazás a hegyekben, sok helyütt az útkarbantartó járműveket is be kellett vetni
2025. október 03., péntek

Már sokan megkapták az oktatási-nevelési támogatást Erdélyben

Nekilátott átutalni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az anyanyelvükön tanuló külhoni magyar óvodásoknak, diákoknak és egyetemistáknak járó az oktatási-nevelési támogatást.

Már sokan megkapták az oktatási-nevelési támogatást Erdélyben
2025. október 03., péntek

Gyorshajtó gázolt el egy magyar fiút a járdán Kolozsváron – Radarokat és kerítéseket ígér Emil Boc

Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán elütötte egy gyorshajtó.

Gyorshajtó gázolt el egy magyar fiút a járdán Kolozsváron – Radarokat és kerítéseket ígér Emil Boc
2025. október 02., csütörtök

Sváb kulturális-turisztikai útvonalat alakítanak ki

A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.

Sváb kulturális-turisztikai útvonalat alakítanak ki
2025. október 02., csütörtök

Felfedezésre várnak a kutyfalvi Degenfeld-kastély újdonságai

Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.

Felfedezésre várnak a kutyfalvi Degenfeld-kastély újdonságai
2025. október 02., csütörtök

Falopás Biharban: 50 ezer lejnyi tüzelőt koboztak el egy fuvarostól

176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.

Falopás Biharban: 50 ezer lejnyi tüzelőt koboztak el egy fuvarostól
2025. október 02., csütörtök

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza