Fotó: Krónika
Mindketten, akárcsak a kormány keretében működő Romakérdésekkel Foglalkozó Országos Ügynökség vezetője, Gruia Ioan Bumbu azt állítják, hogy Haller tiltakozó gesztusa okafogyott. Amint arról beszámoltunk, a CNCD tagja csütörtök reggel, bukaresti munkahelyén kezdett éhségsztrájkba, mivel a román kormány csak részben volt hajlandó végrehajtani az Emberjogi Bíróság két végleges és visszavonhatatlan ítéletét. A strasbourgi taláros testület mindkét romaügyben a román hatóságok elmarasztalásáról döntött, illetve arra kötelezte Bukarestet, hogy egy jól behatárolható romaprogram keretében járuljon a diszkrimináció felszámolásához.
A ’90-es évek elején több hadrévi, valamint kászoni cigány család esett a helyi közösség áldozatául. A romák provokációjára a falubeliek a házaik felgyújtásával és a családok elűzésével válaszoltak. Az etnikai konfliktus több emberéletet követelt. Mivel a hazai hatóságok nem szolgáltattak igazságot a roma közösségeknek, azok jogi képviselői a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordultak, ahol az elmúlt években nekik kedvező döntés született. Haller István számításai szerint a strasbourgi perek mintegy másfél millió eurójába kerültek a román államnak.
A Romakérdésekkel Foglalkozó Országos Ügynökség (ANR) közleményben mutatott rá, hogy a kormány részben végrehajtotta a számára kötelező ítéletet, illetve a hátramaradt néhány program kifutása az elkövetkezendő hónapokban várható. Az ANR élén álló Gruia Ioan Bumbu elmondta, ez év december közepéig Hadréven tíz roma család házát újítják fel, további három újat építenek, és egy ipari csarnokot is felhúznak. Ugyanakkor orvosi rendelőt építenek, és korszerűsítik a helyi óvodát. Haller István szerint mindez akkor lenne szép és jó, ha a vállalt határidőig sikerülne befejezni a munkálatokat, ami viszont kétséges, mert a munkálatok még el sem kezdődtek, az év végéig el nem használt költségvetési tételeket pedig kötelező módon vissza kell utalni az államkasszába.
Az éhségsztrájk megszakítását célzó felhívásokra reagálva Haller meglepődésének adott hangot. „Most már Borbély László is ugyanazt a félrevezetést alkalmazza, mint amit a kormány, amelyet képvisel. Azt a képzetet próbálja kelteni, hogy a kabinet végrehajtotta a strasbourgi Emberjogi Bíróság döntéseit, és ennek végrehajtása helyi szinten akadt meg. Ez így nem igaz, ugyanis a hadrévi programra a kormány még mindig nem utalta át a pénzt, a kászonújfalusi és kászonfeltizi programmal pedig még csak nem is foglalkozott” – jelentette ki Haller. Tiltakozó gesztusát felettese, Asztalos Csaba, a CNCD elnöke olcsó fesztiválozásnak tartja, mondván, hogy így csak árthat az általa képviselt intézmény arculatának.
(fotó: archív)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Látogatottsági adatok