Fotó: Krónika
2008. március 05., 00:002008. március 05., 00:00
Mivel a plénum döntése – az eddigi gyakorlatot véve alapul – az esetek 90 százalékában egyezik a szakbizottsági véleményezéssel, várhatóan nem szavazza meg a parlament Eugen Nicolãescu egészségügyi miniszter és nyolc képviselõtársa által beterjesztett tervezetet. Az orvosi rendelõk értékesítése körül többéves a huzavona. 2005-ben sürgõsségi kormányrendelettel, rá egy évre törvénnyel kívánta rendelõhöz juttatni az orvosokat a Közegészségügyi Minisztérium, 2007 októberében azonban az alkotmánybíróság mind a rendeletet, mind a törvényt alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette. A panasztevõk, két Bákó megyei község, Solonþ és Bogdãneºti, illetve a Kolozs megyei Bonchida önkormányzata azt kifogásolták, hogy az önkormányzatok magánvagyonát képezõ rendelõket megszabott áron, és csak meghatározott vevõknek – orvosoknak vagy egészségügyi szolgáltatást végzõ jogi személyeknek – adhatták volna el. Egészség vagy autonómia A rendelõk szabott áron történõ, kényszerû értékesítése sérti a magántulajdonhoz való jogot és a helyi autonómiát – érveltek a panasztevõk –, és ezt még a kötelezõ egészségügyi ellátás biztosítása sem indokolja. „A község magánvagyonát törvényes keretek között eddig is eladhattuk, de errõl hadd döntsön a képviselõtestület, nem egy központi rendelkezés, ha már egyfolytában autonómiáról beszélünk\" – mondta a Krónikának Vasile Bodocan, Bonchida polgármestere. Példaként a válaszúti orvosi rendelõt említette, amelynek a község kellett új helyiséget biztosítson a tavaly, mert a korábbi nem felelt meg a mûködési feltételeknek. „Kitataroztuk, rendbe tettük, és most adjuk el? Az Alkotmánybíróság szerint sem volt helyénvaló a törvény. Maradjon csak a község tulajdona a rendelõ, hosszú távra bérbe adjuk mi az orvosoknak, és biztosítjuk az egészségügyi ellátást\" – érvelt Bodocan. Szó szerint ugyan sem a kormányhatározat, sem törvény nem kötelezte a rendelõk eladására az önkormányzatokat, hiszen az értékesítésrõl csak õk maguk, saját határozatuk alapján dönthetnek, viszont minden, egészségügyi célt szolgáló ingatlant kötelezõ módon fel kellett volna tenniük az „értékesítésre felajánlott rendelõk\" listájára. A prefektusoknak pedig elõírta a törvény, hogy ellenõrizzék, és szükség esetén egészítsék is ki ezeket, ha történetesen kimaradna egy-egy rendelõ. Az árakat pedig a települések nagyságát figyelembe vevõ, a piaci értéket viszont figyelmen kívül hagyó, egységes táblázat alapján szabták volna meg. Közvélemény-kutatás döntsön Az értékesítésrõl szóló rendelet végrehajtása országszerte az önkormányzatok ellenállásába ütközött. Hargita megyében az orvosi kamara képviselõi nem is tudnak olyan esetrõl, hogy ezen a módon rendelõhöz jutottak volna az orvosok. A megye 67 önkormányzatából mindössze 9 kezdte meg a rendelõ-értékesítés elõkészítését, azonban végül egyet sem adtak el. „Az orvosi rendelõt a falu építtette, nem a kormány. Az emberek hallani sem akarnak arról, hogy eladjuk. Ha nyugdíjba vonul, vagy máshol kíván dolgozni egy orvos, a saját tulajdonával azt tehet, amit akar, mi meg építsünk új rendelõt?\" – foglalta össze a csíkszentsimoniak véleményét Fábián László polgármester. Az eladására hoztak ugyan tanácsi határozatot, akárcsak Székelykeresztúron és Gyergyószárhegyen, de az alkotmánybírósági döntés után mindenütt leállították az értékesítést. \"Ellenzem a rendelõk eladását, mert attól tartok, hosszú távon orvos nélkül maradhat a község. Az eladást lehetõvé tevõ határozatot visszavonjuk, de elõbb az alkotmánybírósági ítélettõl függetlenül – a magam megnyugtatására is – fel szerettem volna mérni, hogyan vélekedik errõl a közösség, ezért közvélemény-kutatást végeztünk. Az emberek véleménye is az, hogy ne adjuk el a rendelõket\" – mondta Gábor László szárhegyi polgármester. Szárhegyi különvélemény „Tartok tõle, hogy éppen az eladás megakadályozásával marad orvos nélkül a község\" – hangoztatta ellenben Gáll Gyula gyergyószárhegyi tanácsos, aki a többséggel ellentétben nem ért egyet a korábbi, az értékesítésrõl szóló határozatok visszavonásával. Véleménye szerint ezáltal a két községbeli orvost olyan helyzetbe hozzák, hogy praxisuk eladhatatlanná válik. A törvény értelmében ugyanis csak az az orvosi praxis adható el, amelyhez teljes infrastruktúra tartozik. \"Az orvosnak nem érdeke, hogy bérleményben mûködõ a rendelõbe beruházzon, fejleszszen, hiszen nem tulajdonos\" – magyarázta. Megalapozatlannak véli azt is, hogy \"manipulatív közvélemény-kutatás\" eredményeire hivatkozva visszavonjanak egy jogerõs határozatot, mert szerinte a közvélemény-kutatás féligazságokat tartalmazott, hisz arról szót sem ejtett benne a polgármester, hogy nem a teljes épület eladásáról van szó, hanem csak a rendelõkrõl. Ezek mellett ugyanis mindkét épületben szolgálati lakások is vannak, ám ez utóbbiak eladásáról nem rendelkezett egyik határozat sem, és az orvosok sem kérték. Polgármesteri érdekek „Rosszindulatú hangulatkeltés folyik az orvosok ellen. Korábban kereskedelmi felületek, ipari területek találtak gazdára, semmibõl hatalmas vagyonok születtek egyetlen éjszaka alatt az országban, miközben mi egy rendelõt sem tudunk megvenni\" – háborgott lapunknak dr. Nagy Levente, a Hargita megyei orvosi kamara alelnöke. „A rendelõt egyetlen orvos sem viszi magával, ha felhagy a praxissal, a korábbi tulajdonosnak pedig elõvásárlási joga van, és a rendeltetését sem lehet megváltoztatni egy egészségügyi szolgáltatásra kialakított helyiségnek – ezek is mind benne foglaltatnak a törvényben\" – tette hozzá. Véleménye szerint ezért is alaptalanok az önkormányzatok félelmei, inkább gazdasági érdekekrõl van szó. Találkozott már olyan polgármesterrel is, aki elzárkózott attól, hogy az orvos megvásárolhassa a rendelõt, mondván, majd megveszi õ maga, és bérbe adja a doktor úrnak. „Nekünk nagy értékû, tehát csak hoszszú távon megtérülõ infrastrukturális beruházásokat kell eszközölnünk ahhoz, hogy mûködési engedélyt kapjunk. Az épület külsõ tatarozásán túl az önkormányzatok nem járulnak hozzá a fenntartáshoz, egy bizonytalan sorsú bérleménybe pedig senki nem fektet pénzt, telepít berendezést, felszerelést\" – érvelt Nagy Levente. Kiszolgáltatott praxis A rendelõk értékesítési kísérleteit a minisztérium pótcselekvésének tartja dr. Soós Klára, a Hargita megyei orvosi kamara vezetõtanácsának tagja. „Jutányos áron, az önkormányzatok kárára kívánnak rendelõhöz juttatni minket, ezzel próbálják ellensúlyozni azt, hogy nem fizetik meg a háziorvosokat\" – jelentette ki. Szerinte nem az önkormányzatokat kellene arra kényszeríteni, hogy eladják a tulajdonukat, hanem a biztosító pénztáraknak kellene olyan szinten megfizetni a háziorvosi praxis pontszámait, hogy piaci áron vehessenek, és mûködtethessenek rendelõt. „A recepttömböt a piaci áron számlázza nekünk a pénztár, de a szolgáltatásaink értékérõl nem hogy alkudni, tárgyalni sem kíván. Hitelképtelenek vagyunk, a tevékenységi kör alapján számolt, a törvény által meghatározott bevétel láttán a bankok szóba sem állnak velünk. Sem saját erõbõl, sem hitelbõl nem lehet a rendelõt kiépíteni a mostani finanszírozási rendszerben\" – mondta Soós. Az orvosok szempontjából viszont elengedhetetlennek tartja a saját tulajdonú rendelõt. „Egy életet építünk bele a praxisba, amit ezért el is kell tudnunk adni, akár nekünk, akár az örököseinknek. Ennek része a saját tulajdonú, mûködõképes rendelõ is, ami nem lehet kiszolgáltatva a négyévente változó polgármestereknek, a politikának\" – hangsúlyozta Soós. Kovács Csaba, Jánossy Alíz Háromszéken perelnek az orvosok Tizenegy sepsiszentgyörgyi és négy vidéki családorvos indított pert a rendelõkért Háromszéken. Ügyükben utoljára január 8-án hozott ítéletet a törvényszék, amelyben kimondja, hogy a 2006/236-os törvény értelmében az önkormányzatok kötelesek eladni a rendelõket az ott dolgozó orvosoknak. Az önkormányzatok fellebbeztek, a következõ tárgyalás idõpontját még nem tûzték ki. Seres Lucia, a Kovászna Megyei Háziorvosok Egyesületének ügyvezetõje szerint a törvény még érvényben volt, amikor pert indítottak, ezért annak alkotmányellenessé nyilvánítása ellenére is van esélyük nyerni. Kovászna megyében 107 háziorvos van, és bár közülük csak 15 perelt, több mint kilencvenen szeretnék megvásárolni rendelõiket. Az évek során ugyanis több ezer lejt költöttek ezek korszerûsítésére, és csak a tulajdonjog megszerzése révén látnak biztosítékot arra, hogy a pénz valaha megtérül. A háromszéki polgármesterek többsége viszont attól tart, hogy néhány év után a háziorvosok megváltoztathatják az épület rendeltetését, és a frissen végzett szakembereknek az önkormányzat már nem tud rendelõt biztosítani, így egészségügyi alapellátás nélkül maradhat a település. Háromszéken csupán Kovászna önkormányzata adta el a rendelõket, Zsuffa Levente polgármester azonban azt is belefoglalta a szerzõdésbe, hogy ezek rendeltetését nem lehet megváltoztatni. K. Zs.
Súlyos közúti baleset történt hétfő este 20 óra körül Bánffyhunyad és Sárvásár között, az E60-as országúton, szirénázó mentőautó karambolozott egy személyautóval.
Legyen bennünk Akarat a jóra, Ragaszkodás a hithez, Alázat a szolgálatban és Derű, ami a reményből fakad – jelentette ki Fábry Kornél Esztergom-Budapesti segédpüspök Aradon, az 1848–1849-es magyar szabadságharc véres megtorlásának 176. évfordulóján.
Vallomása szerint mindössze fel akarta hívni magára és pszichés problémáira a hatóságok figyelmét az a Beszterce-Naszód megyei férfi, akit terrorizmussal gyanúsít az ügyészség.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat október 6–19. időszakra vonatkozó előrejelzése szerint a hét végéig felmelegszik az idő, csapadékra pedig csak a hét elején van kilátás.
A bánffyhunyadi bíróság két kiskalotai férfi esetében elrendelte az előzetes letartóztatást abból az ötből, akik a hétvégén megvertek egy helyi lakost és megrongálták annak személygépkocsiját.
Átfogó razziát tartott a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó több Brassó megyei intézmény vasárnap, október 5-én, az Oktoberfest Brassó 2025 rendezvény keretében. Az akció során több tucat gazdasági szereplőt és mintegy 1700 járművezetőt ellenőriztek.
Népszerű a szülők körében az úgynevezett telemedicína: a kolozsvári gyermekkórház által működtetett ALOPEDI ingyenes távkonzultációs szolgáltatást az év eleje óta több mint 9000 személy vette igénybe.
A költségvetési deficit csökkentésére hozott intézkedések ellenére nemhogy csökkentek volna az állami kiadások, hanem nőttek, mint például a közszférában a bérköltségek – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfői aradi sajtótájékoztatóján.
Elfogadhatatlannak nevezte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hogy a Kolozsvári U labdarúgó-csapatának ultrái a hétvégén székely zászlókat téptek le.
Az aradi vértanúk személyes tárgyai is megtalálhatók a gyűjteményben, amelyben a jubileum alkalmából rendhagyó tárlatvezetést tartott a Kölcsey Egyesület.