Remélt iskolaalapítás

A korábbi években mindkét Maros megyei város önkormányzata – figyelmen kívül hagyva az oktatási törvény előírásait – elutasította a szórványban élő magyarság kérését.

„Nem tudom, hogy jelenleg milyen esélyeink vannak, különösen, hogy a szociálliberális szövetség abszolút többséggel rendelkezik a tanácsban\" – látta be Szabó Albert dicsőszentmártoni önkormányzati képviselő. Szabó egyike a mindössze két helyi magyar tanácsosnak, aki szavazatával nem sokat tud változtatni a testületben lévő román kollégái álláspontján. Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke mégis reméli, hogy az USL-lel való egyeztetés nyomán a dicsői szociálliberális városatyák ezúttal jóhiszeműen viszonyulnak a 20 százalék alá csökkent magyarság kéréséhez. „A mostani javaslatunk szerint csupán a város iskolahálózatán kellene módosítani, mégpedig úgy, hogy a Traian Gimnázium egyik épületébe gyűjtsük Dicsőszentmárton valamennyi magyar gyerekét\" – vázolta fel a helyzetet Brassai. A küküllőmenti városban jelenleg három iskola rendelkezik magyar tagozattal. Kérdésünkre, hogy számíthatnak a szociáldemokrata pártvezér, Ştefan Someşan támogatására, aki egyben a megye főtanfelügyelője is, az RMDSZ elnöke csak annyit mondott, reménykednek korrekt hozzáállásában. Mint kifejtette, a főtanfelügyelő nem rendelheti el a magyar iskola létrehozását, ő csak ajánlatot tehet erre vonatkozóan.

„A törvény egyértelműen kimondja, hogy ha igény mutatkozik a kisebbségi iskola létrehozására, azt kötelező módon meg is kell valósítani. Csakhogy az alkalmazási módszert még mindig nem készült el. Az önkormányzat és a tanfelügyelőség két éve pingpongozik a magyar szülők kérésével, a labda pedig lepattan az asztalról, ami arra vall, hogy a többség részéről hiányzik a politikai akarat\" – fejtette ki a Krónikának Brassai Zsombor. Az elmúlt években a helyi önkormányzat a román nemzetiségű oktatók, a gyermekeik elűzését féltő szülők, az ortodox és a görög katolikus egyház magyarellenes nyomására szavazta le az RMDSZ és a magyar szülők kérését.Segesváron a román tanárok rendszerint azt hangoztatták, hogy a helyi magyarság ki akarja túrni őket a város egyik iskolájából. Gáll Ernő helyi RMDSZ-elnök szerint az eddigi eredménytelenség nyomán mára a magyar szülők egy része is meghátrált, és nem tartja fontosnak, hogy támogassa az új tanintézet létrehozását. A segesvári magyar iskola azért is ábránd marad egyelőre, mivel a kisebbségben élő közösség nem rendelkezik saját épülettel. „Míg a szászok mindent visszakaptak, amit csak lehetett, nekünk azt az egy épületet sem adták vissza, amelyben hajdanán a református egyház iskolát működtetett. Ha az megvolna, gondolom, egyszerűbb volna a magyar iskola létrehozása is\" – mondta el Gáll.

A Küküllő-híd melletti egyházi ingatlanban jelenleg a 2-es számú, vegyes tannyelvű általános iskola működik. Ezenkívül a város további két tanintézetében működnek magyar osztályok. Úgy tudjuk, a magyar nemzetiségű oktatókat is némileg megosztja az iskolalétesítés terve. Egyesek közülük attól tartanak, hogy elveszítik állásukat, hisz jelenleg is csak néhány román tannyelvű osztály tanításával kerekedik ki a normájuk. „Egyesek azzal érvelnek, hogy a városban nagyon jól működik a Gaudeamus szórványkollégium, ahol a diákok valóban magyar környezetben szocializálódnak. Mindez szép és jó a vidékről behozott gyerekek számára, csakhogy ez még mindig nem oldja meg a segesvári gyerekek helyzetét\" – vélekedett Brassai Zsombor.