A világ minden tájáról érkeztek látogatók az elmúlt fél évben a marosszentgyörgyi Máriaffi-kastélyba
Fotó: Sófalvi Szabolcs / Facebook
A marosszentgyörgyi Máriaffi-kastély az elmúlt fél évben rekordszámú látogatót vonzott: január és szeptember között 6800 turista járta be a nemrég teljesen felújított nemesi lakot. Szász Bálint történész a Krónikának elmondta, a reneszánsz stílusú kastély nemcsak a múlt emlékét őrzi, hanem a település közösségi, kulturális és turisztikai életének meghatározó központjává vált, ahol a digitális kiállítások, interaktív programok a történelem új dimenzióját nyitják meg a látogatók számára.
2025. október 07., 19:122025. október 07., 19:12
Rekordszámú látogató kereste fel a marosszentgyörgyi Máriaffi-kastélyt az elmúlt fél évben. A nemrégiben megújult nemesi lakban 6800 turista fordult meg a január–szeptember közötti időszakban a világ minden tájáról, ezzel a Marosvásárhelytől 6 kilométere található település legfontosabb turisztikai és kulturális központjává vált.
A nemesi rezidenciaként, majd mezőgazdasági kutatóállomásként működő, sokáig elhanyagolt, reneszánsz stílusban épült kastélyt az önkormányzat mentette meg az enyészettől, az épület ünnepélyes átadóját tavaly tartották. Szász Bálint történésszel, a kastély idegenvezetőjével beszélgettünk arról, hogyan sikerült megmenteni a múlt emlékét, a felújítás során hogyan egyeztették össze a műemlékvédelmi szempontokat a modern funkciókkal, valamint a kastély hogyan lendítette fel a sós-jódos fürdőjéről ismert település idegenforgalmát.
Fotó: Sófalvi Szabolcs / Facebook
A történész a Krónikának felidézte, a marosszentgyörgyi nemesi lak története a 17. századig nyúlik vissza, amikor a Petki család emelt itt reneszánsz udvarházat.
1819-ben a birtok házasság révén került a Máriaffi családhoz, Petki Mária férje, Máriaffi Dávid idejére tehető a kastély aranykora is. Az épület látványos átalakulása azonban a következő generációhoz köthető: Máriaffi Albert az 1870-es években teljesen átépíttette a régi udvarházat, és megalkotta azt a neoreneszánsz kastélyt, amely ma is a település legimpozánsabb műemlék épülete.
Fotó: Sófalvi Szabolcs / Facebook
Szász Bálint elmondta, a kastély a Máriaffi család otthonaként egészen a 20. század közepéig őrizte nemesi rangját. A II. világháború idején, a szovjet csapatok bevonulásakor a család kénytelen volt menekülni, hátrahagyva mindenüket. A háború után a kastélyt államosították, és a kommunizmus évtizedeiben Románia egyik legkorszerűbb mezőgazdasági kutatóállomása működött a kastély falai között. A rendszerváltás után, 1990-től a kastély a csendőrség kezelésébe került. Az új gazdák azonban nem tudtak mit kezdeni az épülettel, így az évek alatt magára hagyva, lassan pusztulni kezdett. 2005-ben azonban fordulat következett a kastély történetében: az utolsó Máriaffi-leszármazott hosszú pereskedés után visszakapta az ingatlant.
„2010-ben hazatért, hogy átvegye az örökségét,
mert nem látja, hogyan hasznosíthatná, mit hozhatna ki ebből a romhalmazból, ahogy ő fogalmazott” – mesélte a történész. Hozzátette, ezt követően a helyi önkormányzat Sófalvi S. Szabolcs polgármester kezdeményezésére megvásárolta a kastélyt azzal a céllal, hogy kétszintes épületben turisztikai-kulturális központot alakítson ki. 2013-ban kezdték el a sürgősségi munkálatokat a kastély körül, önerőből tatarozták a beszakadt tetőt és a megrogyott emeleti falakat.
„2019-ben megnyertünk egy műemlékek megmentésére kiírt európai uniós pályázatot, és kezdetét vette a kastély teljes körű restaurálása. Az épület felújítását 2022-ben fejeztük be, majd ezt követően egy újabb uniós pályázat segítségével a belső tereket is kialakítottuk, tavaly ősszel pedig a kastély megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt” – tekintett vissza az elmúlt évekre Szász Bálint.
Fotó: Haáz Vince
A történész arról is beszélt, hogy a Máriaffi-kastély újjászületése nem ment akadályok nélkül, számos kihívással szembesültek a felújítás során. Az önkormányzat számára a legnagyobb kihívást kezdetben az anyagi források előteremtése jelentette.
de az isteni gondviselésnek köszönhetően ez a gond is megoldódott” – fejtette ki.
Rámutatott, gondot okozott továbbá, hogy a kastély eredeti bútorzatából semmi sem maradt fenn, sőt a Máriaffi család idejéből is kevés olyan adatot találtak, amely alapján hitelesen rendezhették volna be a tereket. „Új koncepcióra volt szükség: olyan kiállítást kellett létrehozni, amely egyszerre idézi meg a múltat, ugyanakkor minden korosztály számára vonzó és élményszerű” – mondta az idegenvezető. Hozzátette, a műemlékvédelmi szempontokat szem előtt tartva igyekeztek megőrizni minden eredeti elemet, ami az épület szerkezetéből megmaradt, illetve helyreállítani mindazt, amit lehetett. A modern funkciókat úgy építették be, hogy azok ne torzítsák a kastély belső képét vagy történelmi karakterét – sőt, szinte észrevétlenül illeszkedjenek a terekbe.
Fotó: Haáz Vince
A tavaly átadott kastélyban az állandó kiállítások mellett számos kulturális és közösségi esemény zajlik. A tárlatok a településen élt nemesi családok ötszáz éves történetét mutatják be, valamint azt, milyen szerepet játszottak Marosszentgyörgy életében. A látogatók betekintést nyerhetnek a régi esküvők világába, sőt, érdekességeket tudhatnak meg a község híres sósfürdőjéről is. A kastély nagyterme különösen emlékezetes helyszín: itt kötött házasságot Toldalagi Mihály és Petki Erzsébet, s az eseményen jelen volt Rákóczi György fejedelem is, akinek Toldalagi a jobbkeze volt.
Ezenkívül a kastély helyet ad helyi amatőr fényképészek és festők kiállításainak, fiatalok műsorainak, könyvbemutatóknak is.
A marosszentgyörgyi történész elmondta, a Máriaffi-kastély egyik legkülönlegesebb vonzereje a digitális kiállítás, amely teljesen új szintre emeli a látogatói élményt.
a tárgyak interaktív módon reagálnak a látogatókra, és számos olyan élményt kínálnak, amelyet maguk a vendégek indíthatnak el egy-egy gombnyomással vagy érintéssel.
Fotó: Sófalvi Szabolcs / Facebook
Szász Bálint rámutatott, különösen a fiatalabb generáció tagjainak jelent nagy élményt, hogy bizonyos tárgyakat kézbe vehetnek vagy kipróbálhatnak, például elindíthatnak egy régi rádiót, amelyhez hasonlót talán még a nagyszüleik használtak. „A muzeológia az idők során sokat változott: ma már egyre inkább az élménynyújtásra épül, ami még inkább arra ösztönzi a látogatót, hogy visszatérjen vagy másoknak is ajánlja a kastélyt” – mondta az idegenvezető.
Arra a kérdésünkre, hogyan őrzik a marosszentgyörgyiek a településen élt nemesi család emlékét, és a kastély milyen szerepet játszik a közösség identitásában, a történész elmondta: a Máriaffi család története kevésbé ismert a marosszentgyörgyiek körében.
Ugyanakkor vannak olyanok is, akik a »park mélyén elrejtett« kastélyról sem hallottak” – fogalmazott a történész. Érdekességként elmondta továbbá, hogy még él a településen az a 99 éves Oltean Péter, akinek a Máriaffiak asztali inasaként eleven emlékei vannak a nemesi családról.
Esküvők helyszíne is a patinásan felújított kastély és udvara
Fotó: Sófalvi Szabolcs / Facebook
Marosszentgyörgy Erdély híres fürdőhelyei közé tartozik, a települést sós-jódos vizéért már a 19. század óta keresik fel a gyógyulni vágyók. Szász Bálint hangsúlyozta,
„Mondhatni, ez Marosszentgyörgy két fő vonzereje, amelyek teljes mértékben kiegészítik egymást: míg a fürdő testi, fizikai kikapcsolódást kínál, addig a kastély intellektuális és kulturális élményekkel gazdagítja a látogatót” – fogalmazott.
A jövőbeli tervek kapcsán Szász Bálint elmondta, már elkezdődött egy átfogó koncepció kidolgozása a kerékpárutak kiépítésére.
Az első szakasz a hokipályától indul, és a Máriaffi-kastélyig vezet, míg a második szakasz a Maros partján halad, majd az Állomás utcán keresztül kapcsolódik a fürdőhöz, és onnan vezet vissza a kastélyhoz” – magyarázta az idegenvezető. Megjegyezte, ezenkívül az önkormányzat több projektet is tervez, amelyek egyszerre erősítik a kulturális életet és a turisztikai forgalmat.
A marosszentgyörgyi Máriaffi-kastély év végéig ingyenesen várja az érdeklődőket. A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges a +40721233751-es telefonszámon.
Megmentették az enyészettől és közösségi célokra használják Marosszentgyörgyön a Máriaffi-kastélyt, amelynek hivatalos megnyitója szerdán volt, egybekötve egy interaktív kiállítással. Olyan hellyé vált a kastély, amelyet érdemes meglátogatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!