
A világ minden tájáról érkeztek látogatók az elmúlt fél évben a marosszentgyörgyi Máriaffi-kastélyba
Fotó: Sófalvi Szabolcs / Facebook
A marosszentgyörgyi Máriaffi-kastély az elmúlt fél évben rekordszámú látogatót vonzott: január és szeptember között 6800 turista járta be a nemrég teljesen felújított nemesi lakot. Szász Bálint történész a Krónikának elmondta, a reneszánsz stílusú kastély nemcsak a múlt emlékét őrzi, hanem a település közösségi, kulturális és turisztikai életének meghatározó központjává vált, ahol a digitális kiállítások, interaktív programok a történelem új dimenzióját nyitják meg a látogatók számára.
2025. október 07., 19:122025. október 07., 19:12
Rekordszámú látogató kereste fel a marosszentgyörgyi Máriaffi-kastélyt az elmúlt fél évben. A nemrégiben megújult nemesi lakban 6800 turista fordult meg a január–szeptember közötti időszakban a világ minden tájáról, ezzel a Marosvásárhelytől 6 kilométere található település legfontosabb turisztikai és kulturális központjává vált.
A nemesi rezidenciaként, majd mezőgazdasági kutatóállomásként működő, sokáig elhanyagolt, reneszánsz stílusban épült kastélyt az önkormányzat mentette meg az enyészettől, az épület ünnepélyes átadóját tavaly tartották. Szász Bálint történésszel, a kastély idegenvezetőjével beszélgettünk arról, hogyan sikerült megmenteni a múlt emlékét, a felújítás során hogyan egyeztették össze a műemlékvédelmi szempontokat a modern funkciókkal, valamint a kastély hogyan lendítette fel a sós-jódos fürdőjéről ismert település idegenforgalmát.
Fotó: Sófalvi Szabolcs / Facebook
A történész a Krónikának felidézte, a marosszentgyörgyi nemesi lak története a 17. századig nyúlik vissza, amikor a Petki család emelt itt reneszánsz udvarházat.
1819-ben a birtok házasság révén került a Máriaffi családhoz, Petki Mária férje, Máriaffi Dávid idejére tehető a kastély aranykora is. Az épület látványos átalakulása azonban a következő generációhoz köthető: Máriaffi Albert az 1870-es években teljesen átépíttette a régi udvarházat, és megalkotta azt a neoreneszánsz kastélyt, amely ma is a település legimpozánsabb műemlék épülete.
Fotó: Sófalvi Szabolcs / Facebook
Szász Bálint elmondta, a kastély a Máriaffi család otthonaként egészen a 20. század közepéig őrizte nemesi rangját. A II. világháború idején, a szovjet csapatok bevonulásakor a család kénytelen volt menekülni, hátrahagyva mindenüket. A háború után a kastélyt államosították, és a kommunizmus évtizedeiben Románia egyik legkorszerűbb mezőgazdasági kutatóállomása működött a kastély falai között. A rendszerváltás után, 1990-től a kastély a csendőrség kezelésébe került. Az új gazdák azonban nem tudtak mit kezdeni az épülettel, így az évek alatt magára hagyva, lassan pusztulni kezdett. 2005-ben azonban fordulat következett a kastély történetében: az utolsó Máriaffi-leszármazott hosszú pereskedés után visszakapta az ingatlant.
„2010-ben hazatért, hogy átvegye az örökségét,
mert nem látja, hogyan hasznosíthatná, mit hozhatna ki ebből a romhalmazból, ahogy ő fogalmazott” – mesélte a történész. Hozzátette, ezt követően a helyi önkormányzat Sófalvi S. Szabolcs polgármester kezdeményezésére megvásárolta a kastélyt azzal a céllal, hogy kétszintes épületben turisztikai-kulturális központot alakítson ki. 2013-ban kezdték el a sürgősségi munkálatokat a kastély körül, önerőből tatarozták a beszakadt tetőt és a megrogyott emeleti falakat.
„2019-ben megnyertünk egy műemlékek megmentésére kiírt európai uniós pályázatot, és kezdetét vette a kastély teljes körű restaurálása. Az épület felújítását 2022-ben fejeztük be, majd ezt követően egy újabb uniós pályázat segítségével a belső tereket is kialakítottuk, tavaly ősszel pedig a kastély megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt” – tekintett vissza az elmúlt évekre Szász Bálint.
Fotó: Haáz Vince
A történész arról is beszélt, hogy a Máriaffi-kastély újjászületése nem ment akadályok nélkül, számos kihívással szembesültek a felújítás során. Az önkormányzat számára a legnagyobb kihívást kezdetben az anyagi források előteremtése jelentette.
de az isteni gondviselésnek köszönhetően ez a gond is megoldódott” – fejtette ki.
Rámutatott, gondot okozott továbbá, hogy a kastély eredeti bútorzatából semmi sem maradt fenn, sőt a Máriaffi család idejéből is kevés olyan adatot találtak, amely alapján hitelesen rendezhették volna be a tereket. „Új koncepcióra volt szükség: olyan kiállítást kellett létrehozni, amely egyszerre idézi meg a múltat, ugyanakkor minden korosztály számára vonzó és élményszerű” – mondta az idegenvezető. Hozzátette, a műemlékvédelmi szempontokat szem előtt tartva igyekeztek megőrizni minden eredeti elemet, ami az épület szerkezetéből megmaradt, illetve helyreállítani mindazt, amit lehetett. A modern funkciókat úgy építették be, hogy azok ne torzítsák a kastély belső képét vagy történelmi karakterét – sőt, szinte észrevétlenül illeszkedjenek a terekbe.
Fotó: Haáz Vince
A tavaly átadott kastélyban az állandó kiállítások mellett számos kulturális és közösségi esemény zajlik. A tárlatok a településen élt nemesi családok ötszáz éves történetét mutatják be, valamint azt, milyen szerepet játszottak Marosszentgyörgy életében. A látogatók betekintést nyerhetnek a régi esküvők világába, sőt, érdekességeket tudhatnak meg a község híres sósfürdőjéről is. A kastély nagyterme különösen emlékezetes helyszín: itt kötött házasságot Toldalagi Mihály és Petki Erzsébet, s az eseményen jelen volt Rákóczi György fejedelem is, akinek Toldalagi a jobbkeze volt.
Ezenkívül a kastély helyet ad helyi amatőr fényképészek és festők kiállításainak, fiatalok műsorainak, könyvbemutatóknak is.
A marosszentgyörgyi történész elmondta, a Máriaffi-kastély egyik legkülönlegesebb vonzereje a digitális kiállítás, amely teljesen új szintre emeli a látogatói élményt.
a tárgyak interaktív módon reagálnak a látogatókra, és számos olyan élményt kínálnak, amelyet maguk a vendégek indíthatnak el egy-egy gombnyomással vagy érintéssel.
Fotó: Sófalvi Szabolcs / Facebook
Szász Bálint rámutatott, különösen a fiatalabb generáció tagjainak jelent nagy élményt, hogy bizonyos tárgyakat kézbe vehetnek vagy kipróbálhatnak, például elindíthatnak egy régi rádiót, amelyhez hasonlót talán még a nagyszüleik használtak. „A muzeológia az idők során sokat változott: ma már egyre inkább az élménynyújtásra épül, ami még inkább arra ösztönzi a látogatót, hogy visszatérjen vagy másoknak is ajánlja a kastélyt” – mondta az idegenvezető.
Arra a kérdésünkre, hogyan őrzik a marosszentgyörgyiek a településen élt nemesi család emlékét, és a kastély milyen szerepet játszik a közösség identitásában, a történész elmondta: a Máriaffi család története kevésbé ismert a marosszentgyörgyiek körében.
Ugyanakkor vannak olyanok is, akik a »park mélyén elrejtett« kastélyról sem hallottak” – fogalmazott a történész. Érdekességként elmondta továbbá, hogy még él a településen az a 99 éves Oltean Péter, akinek a Máriaffiak asztali inasaként eleven emlékei vannak a nemesi családról.
Esküvők helyszíne is a patinásan felújított kastély és udvara
Fotó: Sófalvi Szabolcs / Facebook
Marosszentgyörgy Erdély híres fürdőhelyei közé tartozik, a települést sós-jódos vizéért már a 19. század óta keresik fel a gyógyulni vágyók. Szász Bálint hangsúlyozta,
„Mondhatni, ez Marosszentgyörgy két fő vonzereje, amelyek teljes mértékben kiegészítik egymást: míg a fürdő testi, fizikai kikapcsolódást kínál, addig a kastély intellektuális és kulturális élményekkel gazdagítja a látogatót” – fogalmazott.
A jövőbeli tervek kapcsán Szász Bálint elmondta, már elkezdődött egy átfogó koncepció kidolgozása a kerékpárutak kiépítésére.
Az első szakasz a hokipályától indul, és a Máriaffi-kastélyig vezet, míg a második szakasz a Maros partján halad, majd az Állomás utcán keresztül kapcsolódik a fürdőhöz, és onnan vezet vissza a kastélyhoz” – magyarázta az idegenvezető. Megjegyezte, ezenkívül az önkormányzat több projektet is tervez, amelyek egyszerre erősítik a kulturális életet és a turisztikai forgalmat.
A marosszentgyörgyi Máriaffi-kastély év végéig ingyenesen várja az érdeklődőket. A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges a +40721233751-es telefonszámon.

Megmentették az enyészettől és közösségi célokra használják Marosszentgyörgyön a Máriaffi-kastélyt, amelynek hivatalos megnyitója szerdán volt, egybekötve egy interaktív kiállítással. Olyan hellyé vált a kastély, amelyet érdemes meglátogatni.
Az erdélyi magyar szellemi, kulturális, politikai és egyházi vezetőkkel találkozik a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán.
A medvék és a vaddisznók ma már nemcsak az erdőkben, hanem a hírekben is állandó szereplők, lapunk is gyakran beszámol arról, hogy erdélyi városok utcáin kóborolnak.
Csaknem egy hónappal a támadás után elfogták annak a kolozsvári rablási kísérletnek a feltételezett elkövetőit, akik egy interneten meghirdetett hangszer megszerzése érdekében brutálisan bántalmaztak egy 20 éves fiatalembert.
Tusnádfürdő határában került életveszélyes helyzetbe Földes András budapesti újságíró, aki saját beszámolója szerint egy esti futás során többször is szembetalálta magát egy támadó barnamedvével.
Idén is rengeteg kérdés érkezett Orbán Viktorhoz a közönség részéről a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A Fidesz elnöke üzeneteket is kapott, például azt, hogy „az Olt nem táplálja a Tiszát”.
Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.
Az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett, az Orbán-kormány nemzetpolitikáját méltatta és a jelenlegi geopolitikai helyzetben Márton Áron egykori erdélyi püspök példájának követését ajánlotta a résztvevők figyelmébe Tusványoson.
A demokrácia és a jogállam felszámolása Magyarországon ma a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében történik - jelentette ki a Fidesz elnöke szombaton a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) mondott beszédében.
Hatalmas érdeklődés övezi Orbán Viktor hagyományos előadását a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Szombaton délelőtt teljesen megtelt a tusnádfürdői rendezvénynek otthont adó kemping nagyszínpada előtti placc.
Borítékolható az ádáz politikai küzdelem Magyarországon az áprilisi választásokat kétharmados többséggel megnyert Tisza Párt és az ellenzékbe került Fidesz között, ebből a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hallgatósága is kapott ízelítőt.
szóljon hozzá!