A világ minden tájáról érkeztek látogatók az elmúlt fél évben a marosszentgyörgyi Máriaffi-kastélyba
Fotó: Sófalvi Szabolcs / Facebook
A marosszentgyörgyi Máriaffi-kastély az elmúlt fél évben rekordszámú látogatót vonzott: január és szeptember között 6800 turista járta be a nemrég teljesen felújított nemesi lakot. Szász Bálint történész a Krónikának elmondta, a reneszánsz stílusú kastély nemcsak a múlt emlékét őrzi, hanem a település közösségi, kulturális és turisztikai életének meghatározó központjává vált, ahol a digitális kiállítások, interaktív programok a történelem új dimenzióját nyitják meg a látogatók számára.
2025. október 07., 19:122025. október 07., 19:12
Rekordszámú látogató kereste fel a marosszentgyörgyi Máriaffi-kastélyt az elmúlt fél évben. A nemrégiben megújult nemesi lakban 6800 turista fordult meg a január–szeptember közötti időszakban a világ minden tájáról, ezzel a Marosvásárhelytől 6 kilométere található település legfontosabb turisztikai és kulturális központjává vált.
A nemesi rezidenciaként, majd mezőgazdasági kutatóállomásként működő, sokáig elhanyagolt, reneszánsz stílusban épült kastélyt az önkormányzat mentette meg az enyészettől, az épület ünnepélyes átadóját tavaly tartották. Szász Bálint történésszel, a kastély idegenvezetőjével beszélgettünk arról, hogyan sikerült megmenteni a múlt emlékét, a felújítás során hogyan egyeztették össze a műemlékvédelmi szempontokat a modern funkciókkal, valamint a kastély hogyan lendítette fel a sós-jódos fürdőjéről ismert település idegenforgalmát.
Fotó: Sófalvi Szabolcs / Facebook
A történész a Krónikának felidézte, a marosszentgyörgyi nemesi lak története a 17. századig nyúlik vissza, amikor a Petki család emelt itt reneszánsz udvarházat.
1819-ben a birtok házasság révén került a Máriaffi családhoz, Petki Mária férje, Máriaffi Dávid idejére tehető a kastély aranykora is. Az épület látványos átalakulása azonban a következő generációhoz köthető: Máriaffi Albert az 1870-es években teljesen átépíttette a régi udvarházat, és megalkotta azt a neoreneszánsz kastélyt, amely ma is a település legimpozánsabb műemlék épülete.
Fotó: Sófalvi Szabolcs / Facebook
Szász Bálint elmondta, a kastély a Máriaffi család otthonaként egészen a 20. század közepéig őrizte nemesi rangját. A II. világháború idején, a szovjet csapatok bevonulásakor a család kénytelen volt menekülni, hátrahagyva mindenüket. A háború után a kastélyt államosították, és a kommunizmus évtizedeiben Románia egyik legkorszerűbb mezőgazdasági kutatóállomása működött a kastély falai között. A rendszerváltás után, 1990-től a kastély a csendőrség kezelésébe került. Az új gazdák azonban nem tudtak mit kezdeni az épülettel, így az évek alatt magára hagyva, lassan pusztulni kezdett. 2005-ben azonban fordulat következett a kastély történetében: az utolsó Máriaffi-leszármazott hosszú pereskedés után visszakapta az ingatlant.
„2010-ben hazatért, hogy átvegye az örökségét,
mert nem látja, hogyan hasznosíthatná, mit hozhatna ki ebből a romhalmazból, ahogy ő fogalmazott” – mesélte a történész. Hozzátette, ezt követően a helyi önkormányzat Sófalvi S. Szabolcs polgármester kezdeményezésére megvásárolta a kastélyt azzal a céllal, hogy kétszintes épületben turisztikai-kulturális központot alakítson ki. 2013-ban kezdték el a sürgősségi munkálatokat a kastély körül, önerőből tatarozták a beszakadt tetőt és a megrogyott emeleti falakat.
„2019-ben megnyertünk egy műemlékek megmentésére kiírt európai uniós pályázatot, és kezdetét vette a kastély teljes körű restaurálása. Az épület felújítását 2022-ben fejeztük be, majd ezt követően egy újabb uniós pályázat segítségével a belső tereket is kialakítottuk, tavaly ősszel pedig a kastély megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt” – tekintett vissza az elmúlt évekre Szász Bálint.
Fotó: Haáz Vince
A történész arról is beszélt, hogy a Máriaffi-kastély újjászületése nem ment akadályok nélkül, számos kihívással szembesültek a felújítás során. Az önkormányzat számára a legnagyobb kihívást kezdetben az anyagi források előteremtése jelentette.
de az isteni gondviselésnek köszönhetően ez a gond is megoldódott” – fejtette ki.
Rámutatott, gondot okozott továbbá, hogy a kastély eredeti bútorzatából semmi sem maradt fenn, sőt a Máriaffi család idejéből is kevés olyan adatot találtak, amely alapján hitelesen rendezhették volna be a tereket. „Új koncepcióra volt szükség: olyan kiállítást kellett létrehozni, amely egyszerre idézi meg a múltat, ugyanakkor minden korosztály számára vonzó és élményszerű” – mondta az idegenvezető. Hozzátette, a műemlékvédelmi szempontokat szem előtt tartva igyekeztek megőrizni minden eredeti elemet, ami az épület szerkezetéből megmaradt, illetve helyreállítani mindazt, amit lehetett. A modern funkciókat úgy építették be, hogy azok ne torzítsák a kastély belső képét vagy történelmi karakterét – sőt, szinte észrevétlenül illeszkedjenek a terekbe.
Fotó: Haáz Vince
A tavaly átadott kastélyban az állandó kiállítások mellett számos kulturális és közösségi esemény zajlik. A tárlatok a településen élt nemesi családok ötszáz éves történetét mutatják be, valamint azt, milyen szerepet játszottak Marosszentgyörgy életében. A látogatók betekintést nyerhetnek a régi esküvők világába, sőt, érdekességeket tudhatnak meg a község híres sósfürdőjéről is. A kastély nagyterme különösen emlékezetes helyszín: itt kötött házasságot Toldalagi Mihály és Petki Erzsébet, s az eseményen jelen volt Rákóczi György fejedelem is, akinek Toldalagi a jobbkeze volt.
Ezenkívül a kastély helyet ad helyi amatőr fényképészek és festők kiállításainak, fiatalok műsorainak, könyvbemutatóknak is.
A marosszentgyörgyi történész elmondta, a Máriaffi-kastély egyik legkülönlegesebb vonzereje a digitális kiállítás, amely teljesen új szintre emeli a látogatói élményt.
a tárgyak interaktív módon reagálnak a látogatókra, és számos olyan élményt kínálnak, amelyet maguk a vendégek indíthatnak el egy-egy gombnyomással vagy érintéssel.
Fotó: Sófalvi Szabolcs / Facebook
Szász Bálint rámutatott, különösen a fiatalabb generáció tagjainak jelent nagy élményt, hogy bizonyos tárgyakat kézbe vehetnek vagy kipróbálhatnak, például elindíthatnak egy régi rádiót, amelyhez hasonlót talán még a nagyszüleik használtak. „A muzeológia az idők során sokat változott: ma már egyre inkább az élménynyújtásra épül, ami még inkább arra ösztönzi a látogatót, hogy visszatérjen vagy másoknak is ajánlja a kastélyt” – mondta az idegenvezető.
Arra a kérdésünkre, hogyan őrzik a marosszentgyörgyiek a településen élt nemesi család emlékét, és a kastély milyen szerepet játszik a közösség identitásában, a történész elmondta: a Máriaffi család története kevésbé ismert a marosszentgyörgyiek körében.
Ugyanakkor vannak olyanok is, akik a »park mélyén elrejtett« kastélyról sem hallottak” – fogalmazott a történész. Érdekességként elmondta továbbá, hogy még él a településen az a 99 éves Oltean Péter, akinek a Máriaffiak asztali inasaként eleven emlékei vannak a nemesi családról.
Esküvők helyszíne is a patinásan felújított kastély és udvara
Fotó: Sófalvi Szabolcs / Facebook
Marosszentgyörgy Erdély híres fürdőhelyei közé tartozik, a települést sós-jódos vizéért már a 19. század óta keresik fel a gyógyulni vágyók. Szász Bálint hangsúlyozta,
„Mondhatni, ez Marosszentgyörgy két fő vonzereje, amelyek teljes mértékben kiegészítik egymást: míg a fürdő testi, fizikai kikapcsolódást kínál, addig a kastély intellektuális és kulturális élményekkel gazdagítja a látogatót” – fogalmazott.
A jövőbeli tervek kapcsán Szász Bálint elmondta, már elkezdődött egy átfogó koncepció kidolgozása a kerékpárutak kiépítésére.
Az első szakasz a hokipályától indul, és a Máriaffi-kastélyig vezet, míg a második szakasz a Maros partján halad, majd az Állomás utcán keresztül kapcsolódik a fürdőhöz, és onnan vezet vissza a kastélyhoz” – magyarázta az idegenvezető. Megjegyezte, ezenkívül az önkormányzat több projektet is tervez, amelyek egyszerre erősítik a kulturális életet és a turisztikai forgalmat.
A marosszentgyörgyi Máriaffi-kastély év végéig ingyenesen várja az érdeklődőket. A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges a +40721233751-es telefonszámon.
Megmentették az enyészettől és közösségi célokra használják Marosszentgyörgyön a Máriaffi-kastélyt, amelynek hivatalos megnyitója szerdán volt, egybekötve egy interaktív kiállítással. Olyan hellyé vált a kastély, amelyet érdemes meglátogatni.
Az aradi villamos és hőerőmű (CET Hidrocarburi) négy vadonatúj kazánja már készen áll arra, hogy a 2025–2026-os fűtési szezonban meleg vizet és hőenergiát biztosítson az aradi lakosoknak.
Bojkottot hirdettek a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának hallgatói, miután az idei tanévtől a kar óráinak egy részét Kolozsváron kívüli helyszínre, a Kajántó irányában található CREIC-központba költöztették.
Az Orvosi Kamara vizsgálatot indított annak a mindössze héthetes kislánynak az ügyében, aki tragikus körülmények között hunyt el, miután az aradi és temesvári kórházakban kapott kezelést.
Nem kerülhet szabadlábra 25 évnyi szabadságvesztés után a nagyváradi börtönből az ország egyik legelvetemültebb sorozatgyilkosa – derült ki kedden.
Románia tartósan a legtöbb halálos balesetet szállító országok között szerepel az Európai Unióban.
Meglehetősen jó iramban halad a kivitelező az észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes és Berettyószéplak közötti szakaszán, Bihar megyében – derül ki a projekttel kapcsolatos legfrissebb adatokból.
Cáfolta Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő akadályozná a parajdi bányakatasztrófa nyomán kialakult ivóvízprobléma rendezését.
Súlyos közúti baleset történt hétfő este 20 óra körül Bánffyhunyad és Sárvásár között, az E60-as országúton, szirénázó mentőautó karambolozott egy személyautóval.
Legyen bennünk Akarat a jóra, Ragaszkodás a hithez, Alázat a szolgálatban és Derű, ami a reményből fakad – jelentette ki Fábry Kornél Esztergom-Budapesti segédpüspök Aradon, az 1848–1849-es magyar szabadságharc véres megtorlásának 176. évfordulóján.
Vallomása szerint mindössze fel akarta hívni magára és pszichés problémáira a hatóságok figyelmét az a Beszterce-Naszód megyei férfi, akit terrorizmussal gyanúsít az ügyészség.
szóljon hozzá!