Régiókat rajzol az RMDSZ

Az Új régiókat Romániának című konferencia a jelenlegi elégedetlenségek, a távlati kilátások és szép elképzelések reménye, valamint az örökösen politikafüggő megvalósítási lehetőségek jegyében zajlott. Mi sem tükrözte ezt jobban, mint az, hogy Csutak István, az RMDSZ régiópolitikai szakértője vetítéssel illusztrált előadását az Álmodj, királylány című örökzöld slágerrel festette alá. A konferencia résztvevői különben elismerték: lehet bármennyire is szakavatott az Új? Régi? Jó? című régiófejlesztési koncepció, a román pártok kétszer is meggondolják, hogy az RMDSZ elképzelésének támogatásával veszítsenek-e szavazótáborukból.

Holott a jelenlegi nyolc fejlesztési régió életképtelenségével azok is egyetértenek, akik ezek felaprózásának, esetleg átrajzolásának a gondolatától is idegenkednek. Markó Béla szerint például soha nem kapott választ arra a kérdésére, mi köze lehet az egy régióba tömörített Csíkszeredának Gyulafehérvárhoz, vagy milyen szálak kötik a moldvai hegyvidéki Vrancea megyét a tengerparti Konstancához. A régiók 1998-ban történt kialakítása éppen úgy mellőzte a történelmi-földrajzi hagyományokat, mint a józan ész logikáját, akárcsak az 1968-as megyésítés. Az RMDSZ elnöke a konferencián úgy vélekedett: négy évtizeddel ezelőtt éppen olyan hiba volt kettévágni a Kolozs és Szilágy megyének „juttatott” Kalotaszeget, vagy háromba szabdalni a mai Szatmár, Bihar és Szilágy megyében elterülő Érmelléket, mint egy régióba összemosni a leszegényedett Zsil-völgyi bányavidéket a gazdaságilag virágzó Temesvárral, az elmaradott Duna-parti Teleormant a Kárpátok lábánál elterülő, fejlett Prahovával. Az RMDSZ által elképzelt új, közigazgatási hatáskörrel felruházott övezetek egyike a Székelyföld lenne. Csutak István volt integrációs államtitkár szerint Maros, Hargita és Kovászna megyének ki kellene válnia a jelenlegi 7-es számú közép-régióból, melyet Brassó, Szeben és Fehér megyével együtt alkot.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy elképzelésünk kommentárokat fog szülni, de valakinek meg kell törnie a jeget. Ami a székelyföldi régió létrehozását illeti, ez nem egyszerû kampányfogás, hanem az RMDSZ programjának része. Mióta világ a világ, az etnikai hagyományok és szempontok összefonódtak a gazdasági érdekekkel. Ezt kár is lenne megkerülni vagy letagadni” – jelentette ki Markó Béla, aki szerint a tradíciók figyelmen kívül hagyása a régiók hatékonysága és mûködõképessége ellen szól.

Az Európában egyre tartalmasabbá váló régiópolitikai kérdéseket José Manuel Barroso szerint minden országnak magának kell megoldania. Az Európai Bizottság elnöke a minap arra buzdította a romániai politikusokat, vegyék kézbe az ügyet, és 2012-ig próbálják megtalálni a leghatékonyabb megoldást. „Ebben szinte mindenki egyetért: meg kell erõsíteni a fejlesztési régiókat, és közigazgatási hatáskörrel kell felruházni õket. Ha elmulasztjuk ezt a lépést, akkor csak statisztikai hatáskörrel maradnak. Jól körvonalazott stratégiára van szükség, mert két megyét összekötõ út leaszfaltozása még nem jelent regionális fejlesztést” – vélekedett Borbély László fejlesztési miniszter. Csutak István szerint Románia regionális politikájának logikátlanságára utal, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervben – az ország jelenlegi régióit kialakító Zöldkönyvhöz hasonlóan – olyan térkép jelenik meg, melyrõl máig nem derült ki, milyen ismérvek alapján készült. „A térképrõl azt olvashatjuk le, hogy Kovászna, Brassó és Szeben megye azonos gazdasági és társadalmi gondokkal küszködik. Aki azonban egy picit is ismeri a valóságot, az legkevesebb kétkedve fogadja e tudományosnak tartott eredményt” – fogalmazott Csutak, aki szerint az eddigi tévedések sokba kerültek Romániának. Rámutatott, az eddigi regionális fejlesztés számottevõen nem javított az elmaradott térségek helyzetén, de fejlõdési gócok kialakulásának sem kedvezett. Mi több, a csatlakozás utánra várható fejlesztések és a hozzájuk köthetõ támogatások sem a kiegyensúlyozott és a különbségeket mérséklõ trendekre utalnak. Az RMDSZ-szakértõ által kidolgozott koncepció értelmében a már említett székelyföldi térség mellett Erdélyben önálló régiót képezne Kolozs, Beszterce-Naszód és Máramaros, Brassó és Szeben, Fehér és Hunyad, Szatmár, Bihar és Arad, valamint Temes és Krassó-Szörény. A kisebb méretû térségek esetében kívánatos lenne, hogy a régió belsõ elérhetõsége megfelelõ legyen, de ugyanakkor megvalósuljon a területi homogenitás. Borbély László szerint ez azt jelenti, hogy a térség településhálózata a régióközpont köré szervezõdjön, illetve rendelkezzen kiegyensúlyozott tevékenységi struktúrával és kielégítõ közszolgálati hálóval. A fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter lapunknak elmondta, hamarosan tárgyalást kezdeményez a parlamenti pártok szakembereivel a térségi fejlesztés átgondolásáról. „Magánbeszélgetéseken mindenki helyesel, amikor a régiók átrajzolását emlegetem, sõt a kérdés megoldása a jelenlegi kormányprogramnak is szerves része. Az egyeztetésnek tehát nem lehet akadálya” – fejtette ki a Krónikának Borbély, elismerve egyúttal, hogy a román pártokkal szemben a logikus érvek, az életképes elképzelés bemutatása sem lesz elegendõ az egyezkedéshez. A miniszter kifejtette, attól tart, hogy a román politikum fõszereplõi nem lesznek képesek elrugaszkodni a pillanatnyi politikai érdekeiktõl és kizárólag szakmai síkra terelni a tárgyalásokat. „A tapasztalat azt mutatja, hogy a pártok vezetõi általában csak azt nézik, hogy döntéseikbõl mit nyernek vagy mit veszítenek választóik elõtt” – vélekedett Borbély. Borúlátó véleményét Markó Béla is osztja, idézve a híres latin közmondást, miszerint akkor is óvakodni kell a görögöktõl, amikor ajándékkal érkeznek. „Sajnos mi még mindig nagyon sokak számára görögök vagyunk ebben az országban” – sommázott az RMDSZ elnöke.