Régészeti mentesítés Verespatakon: újabb akadály hárult el az aranybánya-beruházás elől

A bizonylat kiállítására vonatkozó információt a művelődési minisztérium közölte közleményben. A dokumentum szerint ez az első lépés, amellyel biztosítják a verespataki régészeti örökség megmentését, védelmét és hasznosítását. Kelemen Hunor művelődési miniszter kezdeményezésére ugyanis olyan cselekvési terv született, amely biztosítja a térségben található legfontosabb régészeti és építészeti örökség megmentését. Az országos régészeti bizottság a július 12. ülésén fogadta el a Kirnyik-hegység, Verespatak, Románia – verespataki bányászati terv című régészeti kutatási tanulmányt, aminek alapján kibocsátotta a mentesítési bizonylatot a Fehér megyei igazgatóság. A közlemény szerint a terv fő célkitűzése a térség régészeti és építészeti öröksége 80 százalékának megmentése. Ezek közé tartoznak a Hollókő különleges történelmi jelentőséggel bíró bányajáratai, a Katalin-tárna feltárása, helyreállítása és látogathatóvá tétele, a Taul Gauri római kori temetkezési hely, valamint az Alburnus Maior-i római kori leletek. Emellett ide tartozik Carpeni körzet a római kori, a középkori és jelenkori bányajáratokkal együtt, valamint a védett területen található 41 műemlék épület és Verespatak történelmi központjának felújítása, akárcsak több mint száz kilométer bányajárat, tárna régészeti kutatása és dokumentálása.

A dokumentum szerint a régészeti értékek megőrzésére vonatkozó tervet az aranybányát megnyitni akaró Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat finanszírozza 70 millió dollárral. A terv szerint egy független szakértőkből álló bizottság is megalakul majd, amelynek feladata a bányakitermelés állandó felügyelete és a munkálatok azonnali leállítása abban az esetben, ha a szakemberek eddig még nem ismert fontos régészeti leletekre bukkannak.

Amint arról több ízben is beszámoltunk, az RMGC több mint tíz éve próbálja megszerezni a román hatóságoktól a Verespatakon és környékén tervezett, Európa legnagyobb külszíni aranybánya megnyitásához szükséges engedélyeket. Egyebek között a Kirnyik-hegység régészeti mentesítési bizonylata volt eddig az egyik hiányzó jóváhagyás. A bánya megnyitásához a terv környezetvédelmi engedélyezése is szükséges. Ez a procedúra még folyamatban van. Az RMGC becslése szerint 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst rejlik a verespataki hegyekben, amit ciántechnológia alkalmazásával termelnének ki. E vitatott technológia miatt Romániában és Magyarországon számos civil szervezet ellenzi a beruházást, akárcsak a Román Tudományos Akadémia, a román ortodox egyház és az erdélyi magyar történelmi egyházak.