Az Avar-domb környékén talált ezüstpénzek
Fotó: Arad Megyei Múzeum
Négy évvel ezelőtt összesen 650 ezüstpénzt találtak amatőr kincskeresők az újszentannai Avar-domb közelében, és hiába adták át a hatóságoknak a gyűjteményt, a 13. századi ritka érmék azóta az Arad Megyei Múzeum raktárában hevernek. Az Avar-domb egy réz- és vaskorban létezett földvár, amely körül egy valaha virágzó település nyomait tárták fel, és amelyet kiterjedtsége miatt a „Kárpátok Trójájaként” emlegetnek.
2025. március 03., 17:552025. március 03., 17:55
Három fémdetektorral felszerelkezett fiatal kutakodott 2021-ben az Aradtól mintegy 25 kilométerre északkeletre fekvő Újszentanna határában, ahol 650 ezüstpénzt találtak az Avar-domb közelében. Felfedezésüket jelentették a hatóságoknak, amelyek a régészeti leleteket az Arad Megyei Múzeumba szállították. A fiatalemberek bánatára az érméket azóta sem állították ki, pedig ők azt szerették volna, hogy mások is megcsodálhassák azokat, még jutalmat sem kértek az értékes kollekcióért – számoltak be a Temesvári Rádiónak, amelyet a G4Media portál idézett.
Az Arad Megyei Kulturális Igazgatóság képviselői szerint a pénzérméket azóta sem vizsgáltatták meg hivatalos értékbecslővel, addig pedig nem tehetők közszemlére – a becsüs szolgáltatásai viszont pénzbe kerülnek, a költségekre pedig nem volt elkülönített keret. Bogdan Blaga, az aradi múzeum igazgatóhelyettese pedig azt közölte, hogy az intézmény csak megőrzésre kapta az ezüstkincseket, azok felértékeltetése nem az ő dolguk.
Az amatőr kincskeresők felfedezésének helyszínén utóbb régészeti feltárásokat végeztek, és több cserépedény maradványait találták meg az archeológusok.
Méreteinél és leletgazdagságánál fogva, valamint történettudományi szempontból is az egyik legjelentősebb lelőhely az újszentannai Avar-domb (román szakkifejezéssel: Cetatea Veche), ahol először a 19. század végén bukkantak egy rézkori földvár maradványaira. 1888-ban gazdag avar-kori lelet bukkant fel, amikor a vasút építésekor, egy sírmellékletben több aranytárgyat találtak, melyek közt a legértékesebb egy tizenkét, aranyból formázott babérlevélből kovácsolt koszorú. A 20. és a 21. században több szakaszban is feltárták a majdnem 80 hektárosra becsült terület egyes részeit. Legutóbb 2022-ben végeztek ásatásokat a helyi önkormányzat, a megyei tanács, a megyei múzeum és a kulturális minisztérium együttműködésében.
A város belterületétől néhány kilométerre délre található, a vasút által átszelt ovális alakú réz- és vaskori földvár területén a tiszapolgári kultúrához köthető nekropoliszra és a hallstatti kultúra idejéből való dísztárgyakra, fegyverekre bukkantak.
Időszámításunk előtt 1250-1200 tájékán pusztult el végleg a földvár, legalábbis a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján. A ritka bőséget jelzik a helyszínen talált arany és bronz műtárgyak, egyiptomi és mezopotámiai üveggyöngyök, a mai Csehország területéről származó grafitmaradványok.
Régészeti munkálatok 2022-ben
Fotó: Arad Megyei Múzeum
2022-ben egy körülbelül 1700 négyzetméteres, fából és agyagból készült épület maradványait tárták fel. Victor Sava régész, az aradi múzeum munkatársa szerint a mükénéi és a trójai civilizáción kívül ez a legnagyobb ismert bronzkori építmény-maradvány. „Különleges célokat szolgálhatott, bizonyíték erre a ciklopszi mérete, a benne egykoron találtatott több helyiség, valamint az, hogy a padlóját különböző mértani alakzatokkal díszítették, fehér, fekete és vörös színekben” – nyilatkozta akkor a szakember. Emellett a földvár temetőjét is megtalálták: az egykori erődítmény délkeleti részén eddig három temetkezési halmot nyitottak meg, amelyek közül az egyik kiemelkedik a 10 ezer négyzetméteres alapterületével.
A nemzetközi kutatócsapatnak tagja volt még Dragoș Diaconescu, a temesvári Bánság Múzeumának munkatársa, Rüdiger Krause a frankfurti Goethe Egyetemről és Hegyi Sándor (Kiotói Egyetem), továbbá az aradi múzeum munkatársai és egyetemi hallgatók.
Magnetométerrel készített felvételek az Avar-domb kontúrjairól
Fotó: Arad Megyei Múzeum
Florin Gogâltan kolozsvári régész szerint nem túlzás a „Kárpátok Trójájának” nevezni az Avar-dombot.
A mágneses tér mérésére használt magnetométerrel dolgoztak, ezzel határozták meg az egykori földvár kontúrjait, és a műszer által meghatározott paraméterek mentén folytatják majd a jövőben is az ásatásokat.
Újszentanna Nobel-díjas szülöttje
Az egykor sváb többségű Újszentannán (románul Sântana) ma már csak az ismert nemzetiségű lakosság 2,73 százaléka német, ugyanis a 2021-es népszámláláson 292-en vallották magukat németnek. A városnak 12 460 állandó lakosa van, de 1797-en nem nyilatkoztak a nemzetiségükről (vagy nem is vettek részt a cenzuson). A magyarok száma 117 (1,09 százalék). Újszentannán született 1962-ben, és ott is végezte az általános iskolát Stefan Hell Németországban élő fizikus, aki 2014-ben a nanoszkópia területén elért eredményéért Eric Betzig amerikai fizikussal és William Moerner amerikai kémiai-fizikussal közösen kapott Nobel-díjat.
Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!