Raktáron rekedt több száz Avar-dombi ezüstpénz

Avar-domb

Az Avar-domb környékén talált ezüstpénzek

Fotó: Arad Megyei Múzeum

Négy évvel ezelőtt összesen 650 ezüstpénzt találtak amatőr kincskeresők az újszentannai Avar-domb közelében, és hiába adták át a hatóságoknak a gyűjteményt, a 13. századi ritka érmék azóta az Arad Megyei Múzeum raktárában hevernek. Az Avar-domb egy réz- és vaskorban létezett földvár, amely körül egy valaha virágzó település nyomait tárták fel, és amelyet kiterjedtsége miatt a „Kárpátok Trójájaként” emlegetnek.

Pataky Lehel Zsolt

2025. március 03., 17:552025. március 03., 17:55

Három fémdetektorral felszerelkezett fiatal kutakodott 2021-ben az Aradtól mintegy 25 kilométerre északkeletre fekvő Újszentanna határában, ahol 650 ezüstpénzt találtak az Avar-domb közelében. Felfedezésüket jelentették a hatóságoknak, amelyek a régészeti leleteket az Arad Megyei Múzeumba szállították. A fiatalemberek bánatára az érméket azóta sem állították ki, pedig ők azt szerették volna, hogy mások is megcsodálhassák azokat, még jutalmat sem kértek az értékes kollekcióért – számoltak be a Temesvári Rádiónak, amelyet a G4Media portál idézett.

Az Arad Megyei Kulturális Igazgatóság képviselői szerint a pénzérméket azóta sem vizsgáltatták meg hivatalos értékbecslővel, addig pedig nem tehetők közszemlére – a becsüs szolgáltatásai viszont pénzbe kerülnek, a költségekre pedig nem volt elkülönített keret. Bogdan Blaga, az aradi múzeum igazgatóhelyettese pedig azt közölte, hogy az intézmény csak megőrzésre kapta az ezüstkincseket, azok felértékeltetése nem az ő dolguk.

Hozzátette azonban, hogy 2022 márciusában egy marosvásárhelyi numizmatikus megvizsgálta a talált tárgyakat, amelyek szerinte az 1234 és 1270 közötti évekből származnak, és egyenként 10–25 euró közötti összeget érhetnek, de a megállapítása nem tekinthető hivatalos felbecsülésnek.

Az amatőr kincskeresők felfedezésének helyszínén utóbb régészeti feltárásokat végeztek, és több cserépedény maradványait találták meg az archeológusok.

A mükénéi és trójai kultúrához hasonlítják az Avar-dombot

Méreteinél és leletgazdagságánál fogva, valamint történettudományi szempontból is az egyik legjelentősebb lelőhely az újszentannai Avar-domb (román szakkifejezéssel: Cetatea Veche), ahol először a 19. század végén bukkantak egy rézkori földvár maradványaira. 1888-ban gazdag avar-kori lelet bukkant fel, amikor a vasút építésekor, egy sírmellékletben több aranytárgyat találtak, melyek közt a legértékesebb egy tizenkét, aranyból formázott babérlevélből kovácsolt koszorú. A 20. és a 21. században több szakaszban is feltárták a majdnem 80 hektárosra becsült terület egyes részeit. Legutóbb 2022-ben végeztek ásatásokat a helyi önkormányzat, a megyei tanács, a megyei múzeum és a kulturális minisztérium együttműködésében.

A város belterületétől néhány kilométerre délre található, a vasút által átszelt ovális alakú réz- és vaskori földvár területén a tiszapolgári kultúrához köthető nekropoliszra és a hallstatti kultúra idejéből való dísztárgyakra, fegyverekre bukkantak.

Mostanra mintegy 130 hektárnyi területet tártak fel, az archeológusok szerint Kr. e. 1500 körül virágzó település lehetett ott, amely ugyancsak i. e. 1300 körül szenvedte el az első megsemmisítő támadást. Az erődítményt és a lakóházakat viszonylag hamar újjáépítették, és mintegy további 100 esztendeig prosperált a helység, amely gazdagsága révén vonzotta az ellenséges betöréseket.

Időszámításunk előtt 1250-1200 tájékán pusztult el végleg a földvár, legalábbis a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján. A ritka bőséget jelzik a helyszínen talált arany és bronz műtárgyak, egyiptomi és mezopotámiai üveggyöngyök, a mai Csehország területéről származó grafitmaradványok.

Avar-domb Galéria

Régészeti munkálatok 2022-ben

Fotó: Arad Megyei Múzeum

2022-ben egy körülbelül 1700 négyzetméteres, fából és agyagból készült épület maradványait tárták fel. Victor Sava régész, az aradi múzeum munkatársa szerint a mükénéi és a trójai civilizáción kívül ez a legnagyobb ismert bronzkori építmény-maradvány. „Különleges célokat szolgálhatott, bizonyíték erre a ciklopszi mérete, a benne egykoron találtatott több helyiség, valamint az, hogy a padlóját különböző mértani alakzatokkal díszítették, fehér, fekete és vörös színekben” – nyilatkozta akkor a szakember. Emellett a földvár temetőjét is megtalálták: az egykori erődítmény délkeleti részén eddig három temetkezési halmot nyitottak meg, amelyek közül az egyik kiemelkedik a 10 ezer négyzetméteres alapterületével.

Ezek belsejében fából és agyagból készült, 44 méter hosszú és 18 méter széles „kripták” találhatók. A régészek szerint korabeli halottasházakról lehet szó.

A nemzetközi kutatócsapatnak tagja volt még Dragoș Diaconescu, a temesvári Bánság Múzeumának munkatársa, Rüdiger Krause a frankfurti Goethe Egyetemről és Hegyi Sándor (Kiotói Egyetem), továbbá az aradi múzeum munkatársai és egyetemi hallgatók.

Avar-domb Galéria

Magnetométerrel készített felvételek az Avar-domb kontúrjairól

Fotó: Arad Megyei Múzeum

Florin Gogâltan kolozsvári régész szerint nem túlzás a „Kárpátok Trójájának” nevezni az Avar-dombot.

Idézet
Ez körülbelül nyolcvan hektáron épült, míg Trója huszonkilenc hektáron terült el. Újszentannán azonban fából és agyagból építették a várfalakat, míg Tróját kőből” – mondta.

A mágneses tér mérésére használt magnetométerrel dolgoztak, ezzel határozták meg az egykori földvár kontúrjait, és a műszer által meghatározott paraméterek mentén folytatják majd a jövőben is az ásatásokat.

Újszentanna Nobel-díjas szülöttje
Az egykor sváb többségű Újszentannán (románul Sântana) ma már csak az ismert nemzetiségű lakosság 2,73 százaléka német, ugyanis a 2021-es népszámláláson 292-en vallották magukat németnek. A városnak 12 460 állandó lakosa van, de 1797-en nem nyilatkoztak a nemzetiségükről (vagy nem is vettek részt a cenzuson). A magyarok száma 117 (1,09 százalék). Újszentannán született 1962-ben, és ott is végezte az általános iskolát Stefan Hell Németországban élő fizikus, aki 2014-ben a nanoszkópia területén elért eredményéért Eric Betzig amerikai fizikussal és William Moerner amerikai kémiai-fizikussal közösen kapott Nobel-díjat.

korábban írtuk

Románia legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg
Románia legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg

Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

Lélegeztetőgépen van az oltásellenes nagyváradi orvosnő

Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.

Lélegeztetőgépen van az oltásellenes nagyváradi orvosnő
2025. október 18., szombat

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz

Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz
2025. október 18., szombat

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során

A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során
2025. október 18., szombat

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után

Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után
2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen