A kolozsvári városháza nyilvántartásában szereplő 376 belvárosi ingatlanból tizennyolc életveszélyes a járókelőkre, további 75 pedig sürgős felújításra szorul.
2014. július 22., 20:282014. július 22., 20:28
Az önkormányzat arra panaszkodik, hogy a jogszabályok korlátozzák a cselekvési lehetőségeiket, mert előírják, hogy a tulajdonosoknak kell finanszírozni a műemlékek felújítását. Az építészek szerint ilyen körülmények között is van megoldás, csak akarat kell.
A legnagyobb gondot az okozza, hogy a belvárosi műemlék épületek tulajdonosai nem tudják megengedni maguknak a felújítás költségeit. Az önkormányzat kedvezményes, 10 évre nyújtott hitelprogrammal próbál segíteni rajtuk.
Guttman Szabolcs kolozsvári műépítész a Krónikának elmondta: ezzel a hitelkonstrukcióval az a gond, hogy szakmailag nincs megfelelően tisztázva. Kifejtette, ha nem jól végzik el a felújítást, könnyen azon kaphatják magukat, hogy rövid idő – akár egy-két év alatt – ismét leromlik az épület állapota, és tíz év múlva ott áll majd a tulajdonos egy romos ingatlannal és az adóssággal.
Hozzáfűzte, létezik megoldás a problémára: az önkormányzatnak – akár helyi, akár megyei szinten – létre kell hoznia egy szakmai irodát, amely pontosan felméri a valós gondokat, és megoldást talál azokra. Mint részletezte, ha erre nincs kapacitás, akár egy külső irodát is megbízhatnak a feladattal, ahogy például Ausztriában teszik. Sőt a művelődésügyi minisztérium is léphet ez ügyben.
A szakember szerint van pozitív példa: Nagyszebenben például először komoly szakmai felmérést végeztek a valós gondokról, többek között a szociális problémákat is feltérképezték. Ezt követően mintegy 98 százalékban németországi támogatással tudták felújítani a belvárosi ingatlanokat, a város kétszázalékos önrésze többnyire közmunkában nyilvánult meg.
Guttman Szabolcs szerint általános jelenség, hogy nagyon sok a műemlék-tulajdonos. Mint kifejtette, az elmúlt században Európa-szerte, de különösen a volt szocialista országokban volt bevett gyakorlat, hogy a belvárosokba szegény népréteget költöztettek be. Ráadásul a korabeli városvezetés szinte szobánként költöztetett be a műemlék épületekbe „rászoruló” nagycsaládokat.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a rendszerváltozást követően beindultak a visszaigénylések, a peres eljárás alatt lévő ingatlanok felújítására pedig lehetetlen építkezési engedélyt szerezni. Azonban, még ha csak egy tulajdonos van is, gondot okoz, hogy az felkészületlen a felújításra. Például az egyházak nem kapnak vissza egy sor olyan ingatlant, amelyek révén korábban finanszírozni tudták nagyobb műemlékek fenntartását. Minden épület esetében speciális segítségre lenne szükség, véli a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!