Hirdetés

Pótolni, korrigálni kellene a magyar emlékművek feliratát – A jövőre nézve meglehet a törvényi garancia

A Maros megyei Görgényszentimre szakiskolájának emlékműve

A Maros megyei Görgényszentimre szakiskolájának emlékműve "megfeledkezik" arról, hogy a tanintézetet a magyar állam alapította

Fotó: Szucher Ervin

Államelnöki kihirdetésre vár az a frissen megszavazott törvény, amely előírja, hogy a magyar nemzeti kisebbséghez kapcsolódó emlékműveket kötelezően magyar nyelven is feliratozni kell. Erdély-szerte – főként a szórványban – számos olyan műemlék vagy emlékmű áll, amely ugyan kötődik a magyar közösséghez, azonban a hatóságok mégsem hajlandók két vagy több nyelven feliratozni.

Szucher Ervin

2022. március 13., 18:332022. március 13., 18:33

2022. március 13., 19:412022. március 13., 19:41

A magyar nemzeti kisebbséghez kapcsolódó emlékműveket kötelezően magyar nyelvű felirattal is el kell látni annak a törvénynek az értelmében, amely most államelnöki kihirdetésre vár. A magyar emlékművek feliratozására vonatkozó törvénymódosítást Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője terjesztette be, aki elmondta:

ezzel megteremtették a lehetőséget, hogy a magyar vonatkozású emlékműveknek nemcsak a többségükben magyarok által lakott településeken legyen magyar felirata, hanem a szórványban is, ahol a kisebbség számaránya nem éri el a 20 százalékot.

Hirdetés

A még hatályos törvényi előírások szerint a közigazgatási egységeknek minden engedélyeztetéssel a kulturális minisztériumhoz kellett fordulniuk, a frissen megszavazott törvénymódosítással viszont lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben nem műemlékről van szó, mindezt helyi szinten intézzék.

Szabó Ödön elmondta: két fő szempontot vettek figyelembe. Egyrészt csökkenteni akarták a bürokráciát a köztéri alkotások engedélyeztetése terén, másrészt biztosítani akarták az emlékművek magyar feliratát minden településen, ahol azok a magyar közösséghez kötődnek. Ugyanis Erdély-szerte számos olyan épület, emlékmű áll, amely sok szállal kötődik a magyar vagy a szász közösséghez, azonban a hatóságok mindössze román nyelven feliratozták. Súlyosabb, amikor az általuk megfogalmazott „szakszöveg” köszönőviszonyban sincs a történelmi valósággal. A legtöbb pótolni-, illetve kiigazítanivaló a szórványban van.

Hamisítás, torzítás, csonkítás

A Maros és Szeben megye határán fekvő, egykoron szász többségű Zágorban az önkormányzat egy olyan első világháborús emlékművet állított, amelyen

a név szerint felsorolt román katonák után az elesett németekről csak egy félmondatos említés esik: „Meghalt 29 szász is”.

Az emlékmű nem csak diszkriminál, szövege ferdít is, ugyanis „a nemzet egyesítéséért elesett hősökként” tünteti fel a nagy háborúban elhunyt katonákat, holott a zágori román katonák nem a Román Királyság, hanem az Osztrák–Magyar Monarchia hadsereg kötelékében harcoltak.

A Maros megyei Görgényszentimrén a magyar világban alapított erdészeti szakiskola udvarán lévő emlékoszlopról hiányzik a kétnyelvű felirat és az utalás arra, hogy 1893-ban kik is létesítették tulajdonképpen az oktatási intézményt.

A Hunyad megyei Piski kastélyának falán nemhogy márvány, de még egy rozsdás pléhtábla sem jelzi, hogy az épület és a körülötte lévő hatalmas arborétum tulajdonosa valamikor Fáy Béla volt.

Egy kopott táblán mindenféle adat olvasható, csak a magyar nemesre való utalás nem.

Hunyad megye egykori főispánja, Nopcsa László is foroghat a sírjában, mert a nemrég restaurált alsófarkadini kastélyában székelő Román Akadémia Berthelot-kastélyként emlegeti az évszázados épületet. Az egyik réztáblán megjelenik a császárhű arisztokrata, polihisztor és egyben kalandor magyar politikus neve is, ám Nopceaként, románosított formában.

Déván ennél is elszomorítóbb a helyzet, erről Erdély egykori fejedelmének, Barcsay Ákosnak állított köztéri emlékmű tanúskodik.

A bíróság ugyanis 2014 végén elrendelte a három évvel korábban avatott, román és magyar felirattal ellátott obeliszk eltávolítását. Aminek a város polgármestere szinte azonnal eleget is tett.

Román nyelvű Bartók-emléktábla

Fehér megyében is lenne javítanivaló bőven. Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese, számos történelmi dolgozat szerzője kapásból hármat is sorol: az abrudbányai, mindössze román nyelvű Bartók-emléktáblát, a gyulafehérvári December 1. nevet viselő egyetem, a valamikori jezsuita kolostor falán lévő táblát és az alsóvárosi Szentkereszt templom márványtábláját.

Lapunknak nyilatkozva a Magyar Örökség díjjal kitüntetett lelkész üdvözlendőnek tartja a törvény kidolgozását és elfogadását, azonban végső értékét a végrehajtásának arányával hozza összefüggésbe. Mint ecseteli, évekkel ezelőtt a műemlékvédelmi hatóság felkérésére számos magyar templom esetében elkészítette a fordítást, ám azok közül egy sem került fel a falra. Ezzel szemben helyenként a pontatlanság is felütötte a fejét: például az alvinci református templomot evangélikusként jelölték meg az illetékesek.

Idézet
Fehér megyében az a jellemző, hogy épületeinkre vagy kegyhelyeinkre semmiféle felirat nem kerül, legfeljebb egy évszám. Mint például az enyedi várfal előtti vagy az ompolygyepűi vérengzések emlékműveire”

– mondja.

„Meghalt 29 szász is” – ez áll az egykor szász többségű Zágorban az első világháborús emlékművön •  Fotó: Facebook/Radu Oltean Galéria

„Meghalt 29 szász is” – ez áll az egykor szász többségű Zágorban az első világháborús emlékművön

Fotó: Facebook/Radu Oltean

A tömbben is van gond bőven

Az effajta barátságtalan gesztusok után nem kell feltétlenül a peremvidéken kutakodni. Sajnálatos módon ezek a tömbben is szinte lépten-nyomon fellelhetők. Amint március 8-i lapszámunkban beszámoltunk róla, a Maros Megyei Tanácsnak kilenc év után sikerült kicseréltetnie azt az egynyelvű márványtáblát, amelyet Monica Avram, a Megyei Könyvtár igazgatója 2013-ban, az önkormányzati testület beleegyezése nélkül helyezett ki a múlt század elején Bernády György polgármester által építtetett Kultúrpalota belső falára. Szintén Vásárhelyen, a vasútállomás épületén ezelőtt bő két évtizeddel

egy olyan román vasúti jelvénnyel ellátott márványtáblát avattak, amelyen kizárólagosan az állam nyelvén tudatták az utókorral, hogy az újonnan átadott Székelykocsárd–Marosvásárhely vonalon, 1871. november 20-án futott be az első személyvonat a városba.

Kolozsváron még bonyolultabb és egyben kritikusabb a helyzet. A kincses városban nem csak a magyar felirat hiányzik számos márvány- vagy bronz emléktábláról, de a román nyelvű szöveg köszönőviszonyban sincs a történelmi realitással. Helyenként meg egyenesen sértő a magyarságra nézve. Ilyen például a Mátyás király lovas szobrához minden jogi alap nélkül el-, majd visszahelyezett felirat, amely Nicolae Iorga román történész egyik idézetét tartalmazza:

Idézet
A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult”.

Az RMDSZ, a műemlékvédelem és a civil társadalom sorozatos tiltakozása ellenére a mai napig is áll az ultranacionalista Gheorghe Funar polgármester, majd egyik utódja, Sorin Apostu által el-, illetve a restaurálás után visszahelyezett tábla.

•  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Fotó: Jakab Mónika

Problémásnak számít a Mátyás szülőházán lévő tábla is, amelynek a kicserélését egyelőre eredménytelenül szorgalmazza a magyar érdekképviselet. A sorrend élén mégis a Petőfi Sándor (ma Avram Iancu) utcai Biasini-szálló – súlyos történelmi tévedéseket és a magyar közösséget megbélyegző felirattal ellátott – emléktáblája áll. „Ebben az épületben tartózkodott 1848–1849-ben a nemzeti egység és felszabadulás érdekében végzett tevékenységek megszervezése idején Gheorghe Barițiu és Nicolae Bălcescu, a román forradalom két nagy személyisége.

Idézet
A románok szent eszméinek megerősítése váltotta ki a magyar ellenség által vezetett véres elnyomást, amely során több mint 40 ezer románt öltek meg, és 230 falut égettek fel”

– olvasható a hamis adatokat tartalmazó szöveg.

•  Fotó: Krónika Galéria

Fotó: Krónika

Megkeresésünkre Szabó Ödön hangsúlyozni kívánta, hogy mint minden törvénynek, az általa kezdeményezett jogrendmódosításnak sincs visszamenőleges hatálya. Ettől függetlenül kezdeményezni lehet bizonyos feliratok kicserélését vagy kiegészítését. A nagyváradi politikus ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a műemlékvédelmi hatóságok a jövőben nem hagyják jóvá a kisebbségekre sértő szövegek kifüggesztését. A jogszabályt 277-en támogatták 9 tartózkodás mellett a 329 tagú képviselőház jelen lévő képviselői közül, ellenszavazat nem volt. Tavaly szeptemberben a szenátus is elfogadta, így már csak az államelnöknek kell aláírnia, hogy hatályba léphessen.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 20., csütörtök

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa

Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra
2025. november 20., csütörtök

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára

Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára
2025. november 20., csütörtök

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF

Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca

Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca
2025. november 20., csütörtök

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában

Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában
2025. november 20., csütörtök

Gázszag miatt evakuáltak egy zilahi panelházat, egy személy kórházba került

Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.

Gázszag miatt evakuáltak egy zilahi panelházat, egy személy kórházba került
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Szórványban is lehet jövőt tervezni – Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök a dél-erdélyi magyarságról

A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.

Szórványban is lehet jövőt tervezni – Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök a dél-erdélyi magyarságról
2025. november 19., szerda

Duplájára nőtt a magas vérnyomással küzdő gyerekek száma 20 év alatt

A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.

Duplájára nőtt a magas vérnyomással küzdő gyerekek száma 20 év alatt
2025. november 19., szerda

Erdélyi arcképcsarnok: kiállítás nyílik Kolozsváron a magyar tudomány napja alkalmából

Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.

Erdélyi arcképcsarnok: kiállítás nyílik Kolozsváron a magyar tudomány napja alkalmából
Hirdetés
Hirdetés