A Maros megyei Görgényszentimre szakiskolájának emlékműve "megfeledkezik" arról, hogy a tanintézetet a magyar állam alapította
Fotó: Szucher Ervin
Államelnöki kihirdetésre vár az a frissen megszavazott törvény, amely előírja, hogy a magyar nemzeti kisebbséghez kapcsolódó emlékműveket kötelezően magyar nyelven is feliratozni kell. Erdély-szerte – főként a szórványban – számos olyan műemlék vagy emlékmű áll, amely ugyan kötődik a magyar közösséghez, azonban a hatóságok mégsem hajlandók két vagy több nyelven feliratozni.
2022. március 13., 18:332022. március 13., 18:33
2022. március 13., 19:412022. március 13., 19:41
A magyar nemzeti kisebbséghez kapcsolódó emlékműveket kötelezően magyar nyelvű felirattal is el kell látni annak a törvénynek az értelmében, amely most államelnöki kihirdetésre vár. A magyar emlékművek feliratozására vonatkozó törvénymódosítást Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője terjesztette be, aki elmondta:
A még hatályos törvényi előírások szerint a közigazgatási egységeknek minden engedélyeztetéssel a kulturális minisztériumhoz kellett fordulniuk, a frissen megszavazott törvénymódosítással viszont lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben nem műemlékről van szó, mindezt helyi szinten intézzék.
Szabó Ödön elmondta: két fő szempontot vettek figyelembe. Egyrészt csökkenteni akarták a bürokráciát a köztéri alkotások engedélyeztetése terén, másrészt biztosítani akarták az emlékművek magyar feliratát minden településen, ahol azok a magyar közösséghez kötődnek. Ugyanis Erdély-szerte számos olyan épület, emlékmű áll, amely sok szállal kötődik a magyar vagy a szász közösséghez, azonban a hatóságok mindössze román nyelven feliratozták. Súlyosabb, amikor az általuk megfogalmazott „szakszöveg” köszönőviszonyban sincs a történelmi valósággal. A legtöbb pótolni-, illetve kiigazítanivaló a szórványban van.
A Maros és Szeben megye határán fekvő, egykoron szász többségű Zágorban az önkormányzat egy olyan első világháborús emlékművet állított, amelyen
Az emlékmű nem csak diszkriminál, szövege ferdít is, ugyanis „a nemzet egyesítéséért elesett hősökként” tünteti fel a nagy háborúban elhunyt katonákat, holott a zágori román katonák nem a Román Királyság, hanem az Osztrák–Magyar Monarchia hadsereg kötelékében harcoltak.
A Maros megyei Görgényszentimrén a magyar világban alapított erdészeti szakiskola udvarán lévő emlékoszlopról hiányzik a kétnyelvű felirat és az utalás arra, hogy 1893-ban kik is létesítették tulajdonképpen az oktatási intézményt.
A Hunyad megyei Piski kastélyának falán nemhogy márvány, de még egy rozsdás pléhtábla sem jelzi, hogy az épület és a körülötte lévő hatalmas arborétum tulajdonosa valamikor Fáy Béla volt.
Hunyad megye egykori főispánja, Nopcsa László is foroghat a sírjában, mert a nemrég restaurált alsófarkadini kastélyában székelő Román Akadémia Berthelot-kastélyként emlegeti az évszázados épületet. Az egyik réztáblán megjelenik a császárhű arisztokrata, polihisztor és egyben kalandor magyar politikus neve is, ám Nopceaként, románosított formában.
A bíróság ugyanis 2014 végén elrendelte a három évvel korábban avatott, román és magyar felirattal ellátott obeliszk eltávolítását. Aminek a város polgármestere szinte azonnal eleget is tett.
Fehér megyében is lenne javítanivaló bőven. Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese, számos történelmi dolgozat szerzője kapásból hármat is sorol: az abrudbányai, mindössze román nyelvű Bartók-emléktáblát, a gyulafehérvári December 1. nevet viselő egyetem, a valamikori jezsuita kolostor falán lévő táblát és az alsóvárosi Szentkereszt templom márványtábláját.
Lapunknak nyilatkozva a Magyar Örökség díjjal kitüntetett lelkész üdvözlendőnek tartja a törvény kidolgozását és elfogadását, azonban végső értékét a végrehajtásának arányával hozza összefüggésbe. Mint ecseteli, évekkel ezelőtt a műemlékvédelmi hatóság felkérésére számos magyar templom esetében elkészítette a fordítást, ám azok közül egy sem került fel a falra. Ezzel szemben helyenként a pontatlanság is felütötte a fejét: például az alvinci református templomot evangélikusként jelölték meg az illetékesek.
– mondja.
„Meghalt 29 szász is” – ez áll az egykor szász többségű Zágorban az első világháborús emlékművön
Fotó: Facebook/Radu Oltean
Az effajta barátságtalan gesztusok után nem kell feltétlenül a peremvidéken kutakodni. Sajnálatos módon ezek a tömbben is szinte lépten-nyomon fellelhetők. Amint március 8-i lapszámunkban beszámoltunk róla, a Maros Megyei Tanácsnak kilenc év után sikerült kicseréltetnie azt az egynyelvű márványtáblát, amelyet Monica Avram, a Megyei Könyvtár igazgatója 2013-ban, az önkormányzati testület beleegyezése nélkül helyezett ki a múlt század elején Bernády György polgármester által építtetett Kultúrpalota belső falára. Szintén Vásárhelyen, a vasútállomás épületén ezelőtt bő két évtizeddel
Kolozsváron még bonyolultabb és egyben kritikusabb a helyzet. A kincses városban nem csak a magyar felirat hiányzik számos márvány- vagy bronz emléktábláról, de a román nyelvű szöveg köszönőviszonyban sincs a történelmi realitással. Helyenként meg egyenesen sértő a magyarságra nézve. Ilyen például a Mátyás király lovas szobrához minden jogi alap nélkül el-, majd visszahelyezett felirat, amely Nicolae Iorga román történész egyik idézetét tartalmazza:
Az RMDSZ, a műemlékvédelem és a civil társadalom sorozatos tiltakozása ellenére a mai napig is áll az ultranacionalista Gheorghe Funar polgármester, majd egyik utódja, Sorin Apostu által el-, illetve a restaurálás után visszahelyezett tábla.
Fotó: Jakab Mónika
Problémásnak számít a Mátyás szülőházán lévő tábla is, amelynek a kicserélését egyelőre eredménytelenül szorgalmazza a magyar érdekképviselet. A sorrend élén mégis a Petőfi Sándor (ma Avram Iancu) utcai Biasini-szálló – súlyos történelmi tévedéseket és a magyar közösséget megbélyegző felirattal ellátott – emléktáblája áll. „Ebben az épületben tartózkodott 1848–1849-ben a nemzeti egység és felszabadulás érdekében végzett tevékenységek megszervezése idején Gheorghe Barițiu és Nicolae Bălcescu, a román forradalom két nagy személyisége.
– olvasható a hamis adatokat tartalmazó szöveg.
Fotó: Krónika
Megkeresésünkre Szabó Ödön hangsúlyozni kívánta, hogy mint minden törvénynek, az általa kezdeményezett jogrendmódosításnak sincs visszamenőleges hatálya. Ettől függetlenül kezdeményezni lehet bizonyos feliratok kicserélését vagy kiegészítését. A nagyváradi politikus ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a műemlékvédelmi hatóságok a jövőben nem hagyják jóvá a kisebbségekre sértő szövegek kifüggesztését. A jogszabályt 277-en támogatták 9 tartózkodás mellett a 329 tagú képviselőház jelen lévő képviselői közül, ellenszavazat nem volt. Tavaly szeptemberben a szenátus is elfogadta, így már csak az államelnöknek kell aláírnia, hogy hatályba léphessen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás