
Potápi: június 4-e ma számunkra már nemcsak a gyász és a veszteség napja, ezen a napon nemzetünk erejét és egységét ünnepeljük
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Most az a feladatunk, hogy a magyarság eddig felépített intézményrendszerét és hálózatát tovább működtessük, és ehhez erős magyar érdekképviseletre van szükség Erdélyben is – emelte ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombat este Torockón.
2024. június 01., 23:352024. június 01., 23:35
Ne legyenek illúzióink: a magyarok ügyét csak a magyarok fogják képviselni – fogalmazott Potápi Árpád János a Duna Napok záróeseményeként rendezett Összetartozás koncert előtt ünnepi beszédében.
Június 9-én önökön a sor, hogy megmutassák az erdélyi magyarság valódi erejét, és biztosítsák az erős magyar érdekképviseletet Romániában és Brüsszelben egyaránt – mondta az MTI szerint az államtitkár, és azt kérte: mutassák meg, hogy a magyarság ma is olyan erő, amellyel számolni kell.
Rámutatott: június 4-e ma számunkra már nemcsak a gyász és a veszteség napja, ezen a napon nemzetünk erejét és egységét ünnepeljük. Azt az erőt, amelynek köszönhetően az elmúlt évszázad során egymástól elválasztva, a legnagyobb nehézségek közepette is sikerült megőriznünk anyanyelvünket, hagyományainkat és kultúránkat – fejtette ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
„A mi dolgunk, hogy a rosszra fordult kereket jó irányba állítsuk. Ezt tettük 2010-ben, amikor kimondtuk, hogy felelősséget viselünk a külhoni magyarságért – közölte, és felidézte a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadását, a nemzetpolitika alapjait képező szimbolikus jogszabályok elfogadását, a külhoni magyarságról való gondoskodás új szintre emelését. Mára több mint 1 millió 175 ezer külhoni magyar nemzettársunk vált magyar állampolgárrá – ismertette, és kitért arra is, hogy megtízszerezték a nemzetpolitikai célú forrásokat.
– húzta alá Potápi Árpád János.

Torockó az erdélyi magyarság, a Kárpát-medencei magyarság egyik erős metaforája, élő példa arra, hogy hogyan lehet megőrizni és továbbadni mindazt, ami bennünket magyarrá tesz – mutatott rá Kelemen Hunor a 10. Duna Napok hivatalos megnyitóján.
Köszönetet mondott Altorjai Anitának, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának és a közmédia valamennyi munkatársának, amiért elhivatottan őrzik a külhoni magyarság szellemi és kulturális örökségét Csíkszeredától Beregszászon át Szabadkáig.
Altorjai Anita felidézte: a magyar közmédia a tíz éve Torockón vásárolt és felújított Duna-házat programjaival megtöltötte élettel és kulturális fesztivált szervezett.
– mondta
Emlékeztetett, a Fehér megyei településen minden évben a június 4-éhez legközelebb eső hétvégén az összetartozást ünnepli a magyarság. „Az összetartozás a szív, a lélek, a cselekedet. Az összetartozás azt jelenti, hogy minden veszedelem ellenére létezünk, mert fontosak vagyunk egymásnak” – fogalmazott.
Aláhúzta: egy nemzet vagyunk, egy nyelvet beszélünk, közös gyökereink vannak a Kárpát-medencében, ezért nyilvánította az Országgyűlés 2010-ben június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává, „mely nem csak egy szó”.

A torockói Duna Napok idén ünnepli 10. évfordulóját. A május 31. és június 2. között sorra kerülő jubileumi rendezvény kapcsán a Krónika Altorjai Anitával, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával készített interjút.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
szóljon hozzá!