Victor Ponta miniszterelnöktől és kilenc miniszterétől kérdezte meg tegnap Markó Attila parlamenti képviselő, hogy a kormány miként tett eleget az Európa Tanács regionális vagy kisebbségi nyelvek chartájának ratifikálásában vállalt kötelezettségeinek.
2013. június 13., 10:232013. június 13., 10:23
2013. június 13., 10:482013. június 13., 10:48
Markó Attila levélben emlékeztette a minisztereket, hogy a charta második monitorizálási ciklusában a kormánynak be kell mutatnia, miként biztosítja az ország területén élő közösségeknek a jogot anyanyelvük szabad használatára. A képviselő rámutatott, hogy a 2007-ben ratifikált egyezmény első jelentését közel féléves késéssel nyújtotta be Románia, az ezt követő levélváltások és a szakértői bizottság látogatása után számos alkalmazási nehézségre derült fény. Az RMDSZ-es politikus szerint a minisztériumok többsége nem gyűjt megfelelő adatokat, nem is tudják, mit kell belefoglalni a jelentésbe. Példaként említette: alkotmányos és törvényes előírások szavatolják az anyanyelv használatát a büntető, polgári és közigazgatási eljárásokban, ám az igazságügyi minisztérium bevallottan nem rendelkezik adatokkal a jog gyakorlásáról. Nem lehet tudni, hogy országos szinten hány tolmács áll a perben résztvevők rendelkezésére, hol és hány tárgyalás zajlott a felek anyanyelvén, hány anyanyelven kiállított iratot iktattak, és ezek közül hánynak kérdőjelezték meg az érvényességét. Markó Attila leveléhez csatolta a szakértői bizottság kétszáz oldalas jelentését, amelyben számos kérdésben elmarasztalja Romániát, ugyanakkor jelzi, hogy több cikkely esetében nem sikerült teljesíteni a vállalt kötelezettségeket. „Mit tett a kormány annak érdekében, hogy a szakértői bizottság kritikáit orvosolja? Milyen intézkedéseket terveznek a kormány és a különböző minisztériumok annak érdekében, hogy ezek a kritikus kitételek ne jelenjenek meg a következő jelentésben is?\" – teszi fel a kérdést a képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!