
Merre tovább, oktatás? Az államfő kötözködött, indoklásában a nyelvi kisebbség kifejezést kifogásolta a tanügyi törvény módosításában
Fotó: Facebook/Klaus Johannis
Gáncsoskodik az ellenzék és az államfő, stratégiai törvényeket akadályoznak meg aktuálpolitikai megfontolásból – mondta el lapunknak Novák Csaba Zoltán RMDSZ-es szenátor annak kapcsán, hogy a múlt héten két nap alatt két, a tanügyre vonatkozó törvényt „meszelt el” az alkotmánybíróság, illetve Klaus Johannis.
2018. július 23., 12:292018. július 23., 12:29
2018. július 23., 12:352018. július 23., 12:35
Két nap alatt két, a tanügyre vonatkozó törvényt „meszelt el” a múlt héten az alkotmánybíróság, illetve az államfő. Szerdán az alkotmánybíróság minősítette alkotmányellenesnek a tankönyvtörvényt, csütörtökön Klaus Johannis államelnök küldte vissza újbóli megfontolásra a parlamentnek a tanügyi törvény módosítását.
Az RMDSZ lapunk által megszólaltatott oktatási szakpolitikusa szerint az ellenzék, az államfő gáncsoskodik, stratégiai törvényeket akadályoznak meg aktuálpolitikai megfontolásból.
Klaus Johannis államfő arra hivatkozva küldte vissza a parlamentnek a 2011/1-es tanügyi törvény módosítását, hogy az hiányos és zavaros részeket tartalmaz. Az elnöki indoklás szerint a tanügyi törvény 61-es bekezdésének új változatában a jogalkotó új fogalmat használ, a nyelvi kisebbség fogalmát. A szöveg elemzésekor azonban kiderül, hogy a jogszabály a nemzeti kisebbségekről beszél, a nyelvi kisebbség fogalmát pedig nem határozza meg – véli Johannis.

Visszaküldte újbóli megfontolásra a parlamentnek Klaus Johannis elnök a 2011/1-es számú tanügyi törvény módosítását, arra hivatkozva, hogy az hiányos és zavaros részeket tartalmaz.
Az államfő tehát kéri, hogy a törvényhozó testület az újbóli megfontolás során pontosan határozza meg a nyelvi kisebbség fogalmát. Az államfő kifejti, tisztázásra szorulnak bizonyos fogalmak, valamint az oktatási struktúrák alapításának, átszervezésének és felszámolásának metodológiájára vonatkozó részek, mert jelen formájában a jogszabály zavart kelthet azok körében, akik a törvény végrehajtásáért felelnek, ez pedig az oktatás minőségét rontaná.
Novák Csaba Zoltán RMDSZ-es szenátor lapunknak elmondta, a tavaszi parlamenti ciklus utolsó napjaiban szavazták meg a tanügyi törvény módosítását, ami lehetővé tette volna, hogy az oktatási minisztérium szakosztályainak belegyezésével a nemzeti és nyelvi kisebbségek esetében megalakulhassanak a minimális létszám alatt is az osztályok.
– fogalmazta meg a politikus. Rámutatott, az államfő indoklásában a „legabszurdabb”, hogy a nyelvi kisebbség kifejezést kifogásolta, hiszen a parlamenti bizottságokban a román politikusok egyetértésével foglalták bele éppen azért, hogy érvényes lehessen azokra a románokra is, akik a magyar többségű településeken élnek, és sok esetben a szórványmagyarsághoz hasonló gondokkal szembesülnek, például Székelyföldön vagy a Partiumban.
– mondta Novák Csaba Zoltán. Miután az államfő a módosítást visszaküldte, a parlamentben az őszi ciklusban újra elő kell venni, tanévkezdéskor pedig újra nehézségekbe ütközik a minimális létszám alatti osztályok megalakítása akkor is, ha ezek létrejötte indokolt, szögezte le a szenátor.
Novák Csaba Zoltán: azért használtuk a nyelvi kisebbség kifejezést, hogy a románokat Romániában ne nemzeti kisebbségként határozzuk meg
Fotó: Haáz Vince
Az alkotmánybíróság azért minősítette alkotmányellenesnek a tankönyvtörvényt, mert megítélése szerint az elfogadásakor nem tartották be a szavazás rendjét. A taláros testület az egyöntetű szavazattal a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 27 parlamenti képviselője által benyújtott óvásnak adott helyet.
„Ez elodázza, de nem szünteti meg a lehetőséget, hogy az új törvénnyel a jelenlegi nehéz helyzeten próbáljunk változtatni” – mondta Novák Csaba-Zoltán. Kifejtette, az elmúlt öt-hat évben akut tankönyvkrízis volt Romániában, a kisebbségek, és a kis létszámban megjelenő tankönyvek esetében még súlyosabb volt a helyzet, ezt az állapotot szerették volna megszüntetni az új tankönyvtörvénnyel.
A politikus emlékeztetett, a jogszabály elfogadását számos vita kísérte, az RMDSZ igyekezett úgy módosítani, hogy minél inkább „bebástyázza” a magyar nyelven kiadott tankönyvek helyzetét, hogy azok gyorsabban kerülhessenek a diákokhoz.
– mondta a Maros megyei szenátor. Rámutatott, a jogszabályt újra kell gondolni, és át kell mennie a törvényhozáson, ez elodázza a „fennálló nehéz helyzet változtatását”. A politikus ugyanakkor rámutatott, az oktatási minisztérium kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkársága próbálja az elmúlt években a tankönyvkiadásban tapaszt mulasztásokat orvosolni. Ígéreteik szerint a következő tanévtől a magyar gyerekeknek több tankönyv áll majd a rendelkezésére, mint az elmúlt években.
Több tankönyvtervezet, kézirat elkészült, és a kiadóknál hever, különböző okokból nem nyomtatták, nem terjesztették, ezt próbálják most beindítani. A 0–5. osztályosok számára pótlásokra van szükség, a hatodik osztályosoknak pedig új tankönyvekre az új tanterv alapján. A szenátor úgy összegzett, az államelnök az utóbbi időszakban minden stratégiai témában elfogadott törvényt vagy módosítást visszaküld, különböző, a rendelkezésére álló eszközökkel akadékoskodik. „Ez mélységesen sajnálatos, nem kellene a tanügy fontos kérdéseit aktuálpolitikai kontextusban kezelni pusztán azért, hogy a kormányzást ellehetetlenítsék” – szögezte le Novák Csaba Zoltán.
Borboly: panaszt nyújtanak be a román nyelv oktatásának minősége miatt
Panaszt nyújtanak be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz a román nyelv nem megfelelő módon történő oktatása miatt – mondta Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a pénteki tanácsülésen. Az 2011/1-es tanügyi törvény 46-os cikkelyének 1-es, 2-es és 4-es bekezdése kimondja, a nem román anyanyelvű kisebbségekhez tartozó diákok számára minden tantárgy anyagát saját anyanyelvükön kell oktatni, illetve román nyelv és irodalomból a teljes középiskolai oktatás során speciális program szerinti tananyagot kell tanulniuk, a vizsgatételeket is e szerint a program szerint kell összeállítani – mindezt az RMDSZ parlamenti képviselete harcolta ki.
„Mivel a tanügyminisztérium szinte alig tett annak érdekében, hogy a tömbmagyarságban élő magyar diákok törvénybe foglalt jogai érvényesüljenek, panaszt nyújtunk be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, hogy vizsgálják ki az ügyet, hisz elfogadhatatlan, hogy a magyar diákok a jelenlegi állás szerint csak 2025-ben élhetnek a 2011-ben kapott jogaikkal” – fejtette ki a megyeelnök. Hangsúlyozta, a román anyanyelvű diákokhoz viszonyítva négyszer annyi magyar tanuló vizsgázott sikertelenül román nyelv és irodalomból az idei érettségin. „Meggyőződésem, hogy ennek nem az az oka, hogy a magyar diákok nem tanulnak, vagy butábbak román társaiknál, ezért mindenképp foglalkozni kell a témakörrel. Arra kérem tanácsoskollégáimat, aki egyetért velem, írja alá a beküldendő panaszt” – jelentette ki Borboly Csaba.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
szóljon hozzá!