
A koronavírus-járvány miatt már csak online lehet aláírni a kezdeményezést
Fotó: Makkay József
Bízik még abban Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, hogy kérésükre az Európai Bizottság meghosszabbítja a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés benyújtásának határidejét. Addig is mindenkit arra biztatnak, hogy ha eddig nem tették meg, támogassák szignójukkal a kezdeményezést.
2020. április 23., 08:032020. április 23., 08:03
2020. április 23., 15:062020. április 23., 15:06
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) még nem kapott választ az Európai Bizottságtól a határidő kitolását kérő levelére, ám bíznak a halasztásban – jelentette ki a Krónika megkeresésére Izsák Balázs, az SZNT elnöke, aki továbbra is arra biztat mindenkit, hogy aláírásával támogassa a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezést.
„Bízom benne, hogy a járványhelyzettel indokolt kérésünkre pozitív választ kapunk. Az Európai Bizottságnak kötelezettsége van a polgári kezdeményezés intézményével szemben” – állapította meg Izsák Balázs. Mint hangsúlyozta,
„Mi kértük a halasztást, de nekik is lépniük kell. Bízom benne, hogy a határidőt meghosszabbítják” – szögezte le az SZNT elnöke.
Kiemelte ugyanakkor, hogy függetlenül az elvárásaiktól, attól, hogy lesz, vagy sem hosszabbítás, minél nagyobb számú aláírásra van szükség. „Van egy feladat, és ezt meg kell oldani” – szögezte le Izsák Balázs. Rámutatott, a nemzeti régiók és ezen belül Székelyföld közvetlen érintettsége mellett, arra is felhívják a figyelmet, hogy az Európai Unió kohéziós politikája is rosszul működik, ha nem veszik figyelembe a nyelvi, kulturális, nemzeti szigeteket.
Amint arról korábban beszámoltunk, az SZNT április elején levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg hat hónappal a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés támogatását szolgáló aláírásgyűjtés határidejét. Mint akkor közleményükben hangsúlyozták,
Az Európai Bizottságnak küldött levélben két időpontot is kértek, azt javasolták, hogy a hat hónapos hosszabbítást attól az időponttól számítsák, amikor vagy az EU tagállamainak többségében megszűnnek a koronavírus-járvány visszaszorítása érdekében hozott, a személyek szabad mozgását, illetve a gyülekezési jog gyakorlását korlátozó intézkedések, vagy amikortól a polgári kezdeményezést elindító polgári bizottság arról tájékoztatja az Európai Bizottságot, hogy készen áll az aláírásgyűjtés folytatására.
Fotó: Kocsis Boldizsár János
A nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés azt a célt szolgálja, hogy uniós szintű jogszabály szülessen azon régiók kiemelt támogatásáról, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Sikeréhez összesen egymillió kézjegyet hét országból lakosságarányosan kell összegyűjteni.
Az SZNT elnöke most abban reménykedik, hogy Szlovénia, Horvátország, a balti államok, Ausztria, Spanyolország és Franciaország lakóinak egy részét is sikerül az ügy mellé állítani, ha nem is május 7-ig, akkor a hosszabbításban.
Tapasztalatai szerint ugyan az SZNT angol nyelvű Facebook-oldalán megfogalmazott üzeneteket sokan lájkolják, ám csak kevesen írják alá a kezdeményezést.
– mondta az SZNT elnöke. Szlovéniából például csak hatezer aláírásra van szükség, amiből eddig kevesebb mint száz gyűlt össze, holott Izsák Balázs a muravidéki magyarokra is számít, de meglátása szerint a szlovén emberek számára sem lehet közömbös a kezdeményezés, hiszen a környező országokban – Ausztriában, Olaszországban – vannak szlovén települések.
A Székely Nemzeti Tanács által az európai nemzeti régiók védelmében indított uniós petíció aláírására szólított fel az akció kampányfőnöke is tegnap az M1 aktuális csatorna műsorában. Pesty László a televíziós nyilatkozatban emlékeztetett:
„Annál inkább sürgető a petíció támogatása, mert ha két héten belül nem gyűlik össze hét tagállamból az egymillió szignó, az SZNT hatéves küzdelme válik semmivé” – kongatta meg a vészharangot. Hangsúlyozta egyúttal: a rendszerváltás óta eltelt évtizedek nem hozták meg a remélt pozitív változást a nemzeti kisebbségek életében, a Baszkföldtől a Baltikumig hasonló gondokkal küzdenek a nemzeti régiók.
„A többségi társadalom gyakran diszkriminálja a nemzeti kisebbségeket” – mondta, jelezve, ezért indította útjára a petíciót az SZNT, ám a koronavírus-járvány miatt papíron lehetetlenné vált az aláírásgyűjtés, így az online térbe kényszerült. Ennek az a következménye – folytatta –, hogy két héttel a határidő előtt csupán félmillió szignóval rendelkeznek a kezdeményezők, és ha nem sikerül összegyűjteni az egymilliót „a markukba fognak röhögni a román nacionalista erők”. Ezért is arra szólít fel mindenkit, hogy az Irdala.hu weboldalon szignálja a petíciót.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
szóljon hozzá!